Moldova György:Gázlámpák alatt

 Novellafüzér?Laza szerkezetű regény?Mindkét műfaji-tematikai besorolás illik Moldova György ifjúkori művére. Afféle huszadik századi Dekameron ez a könyv. A szereplők,minden este más, egymást felváltva történeteket mesélnek a gázlámpák alatt,sakkozás közben,a téren. 

Kik is ezek a mesélők? Egyszerű,mégis különös figurái a kornak:munkások,kispolgárok,szegénynek tűnő öregek,különcök. Mindegyikükben van valami egyedi,valami megigéző. Moldova György könyve úgy is értelmezhető,mint a szocreál munkásábrázolás antitézise. Itt még a legszegényebb ember is egyéniség,a segédmunkás is költő,a legszürkébb kishivatalnok is fantáziától duzzadó alkotó. Mert mindannyian ilyenek vagyunk,még ha olykor nem is szeretjük beismerni:külsőleg átlagos,belül azonban kincsekkel megáldott történetmesélők. 

Különleges szerepet kap Moldova könyvében a szociografikus mozzanat: nem tudjuk, hogy a sztorik tényszerűen igazak-e, de még ha tényszerűen nem is felelnek meg a hétköznapi értelemben vett valóságnak, akkor is megtörténhettek volna. Megtörténehetet volna a voluntarista 1950-es években, hogy fagyott földet építenek a vasúti töltésbe, ezért, amikor kiolvad a jég, a sínek megsüllyednek, így aztán a Joszif Sztálin vasúti mellékvonal nem kezdi működését a tervidőszak vége előtt. Megtörtént, de akár meg is történrehett volna a második világháborúban, Magyarország német megszállása idején, hogy a Városligetben dolgozó bábos zsidókat ment a deportálás elől, és amikor a titkosrendőrök elkapják, a bábelőadás keretei között ad jelt az összekötőnek, hogy meneküljön. Akár igaz is lehet annak a szerencsétlen,nagyon szerény körülmények között élő lánynak a története, akit mindenki azzal csábít mosási munkára, hogy megmutatja neki a fronton harcoló vőlegénye állítólagos levelét. Csak Moldovánál olvashatunk arról, milyen is volt az élet 1945-46-ban a kommunista párt ifjúsági mozgalmában: folyton verekedtek a Ganz gyár kemény magjával, akik olykor fémből készült boxereket is bevetettek ellenük. De a kommunista fiatalok nem megregulázni akarták a gyáriakat, hanem rávenni őket, hogy éljenek normális életet. Nem minden esetben sikerült...Szintén nagyon szomorú második ilágháborús történet, mikor annyi volt a holttest Kőbányán, hogy járványveszély fenyegetett. Senki nem vállalkozott a tetemek eltakarítására, csak a mindig dinamikus, szervezőkész Hammer. Aki viszont ezek után olyan büdös, hullaszagú lett, hogy a felesége nem volt hajlandó vele egy ágyban aludni, sőt, még együtt vacsorázni sem.A házasság végül válással végződött, a derék " takarítóból" pedig alkoholista lett. 

Azaz: hogyan élte meg a nagy történelmet a kisember. Minden történet erről szól. A Gázlámpák alatt című könyvet elsősorban történelem iránt érdeklődő, irodalmat kedvelő Olvasóinknak ajáljuk. Antikváriumokban még fellelhető. Érdemes utánajárni, maradandó olvasmányélmény.

Szépirodalmi Zsebkönyvtár, 1977.