Bartos Erika:Budapest titkai

 Bartos Erika könyvéből még azok is sokat tanulhatnak, akik Budapesten születtek, vagy már évtizedek óta a magyar fővárosban élnek. A Budapest titkai.Érdekességek nevezetes épületekről című monumentális és nagyon szép kötet bemutatja nekünk a legszebb és a nagyközönség által legismertebb budapesti épületeket- olyan új adatokkal, információkkal, melyek mindenki számára meglepetésként szolgálhatnak. 

Ellátogatunk a Budavári Palotába, a bemutatott keresztmetszeti ábrák megtekintése után pedig szomorúan konstatáljuk, hogy Hunyadi Mátyás halála után milyen siralmasan romlott le az épület állapota. Számomra meglepetéssel szolgált nemcsak az, hogy Mária Terázia volt az, aki európai léptékű, méretű és színvonalú épületet teremtett itt ( 1749-ben fejeződtek be az építkezések), hanem az, hogy a Várnak a 18.század előtt nem volt kupolája! Ma elképzelhetetlennek tartjuk a Várat kupola nélkül, erre kiderül, hogy évszázadokig jól megvolt nélküle...Azt azért sajnálhatjuk, hogy az Ybl-Hauszmann -féle szecessziós tetőrészeket a második világháború után olyannyira leegyszerűsítették...Jómagam ritkán járok a Nagyboldogasszony-templomba, így azátn meglepetésként ért, hogy itt található Budapest legrégibb helyben maradt szobra:a könyvet olvasó ferences szerzetes alakjára Schulek Frigyes bukkant rá. Nagyszerű fotókat láthatunk a templom 2015-ös restaulásáról, példának okáért a Mária-kapu vagy a korábban annyira mellőzött festett ablaküvegeket nézhetjük meg néhány méteres távolságból. Fantasztikus! Mint ahogy nem ismert, eredeti fotókat láthatunk a Halászbástya 1901-es építéséről, vagy éppen Álmos vezér deli alakját szemlélhetjük szintén egészen közelről. Azért érdekes történelmi párhuzam, hogy a második világháborúban megsérült épületet az 1945 utáni építőanyaghiány ellenére is azonnal elkezdték újjáépíteni... A Schulek-lépcső alján található két nevezetességet is közelről tekinthetjük meg. 
A 19.századi képeken valami elképesztő bizakodást érzek.Amikor az utolsó zuglói lóvasút közlekedett ( lecserélték, mert jött helyette a korszerűbb villamos), akkor az emberek még egyszer, utoljára lóvasutaztak egyet, szinte érezzük, ahogy beszélik:fejlődik a tecnika, de azért....A Citadella Kilátókő-szobra viszont csak 1982-es ( olyan ,mintha örök idők óta ott állna...), gondolom, az akkori városvezetés az épület kissé rigorózus hangulatát akarta oldanai ezzel a műalkotással. A Szabadság-szoborral kapcsolatban viszont minden legendát eloszlat Bartos Erika. 
Megtudhatunk még egészen különleges dolgokat a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárról- amely nevet csak a kommunista hatalomátvétellel kapta az intézmény, előtte egyszerűen Fővárosi Könyvtár volt. Gyönyörűek az olvasótermek, ha valaki elbóbiskol a könyv felett, olyan esztétikai környezet ébreszti, hogy többé soha nem alszik el. Olyan, kissé mulatságos történetet ismerünk meg, mint   a zeneszerző Wagner mevezetes vízbepottyanása a Margit-sziget előtt. A nagy mester tiszteletére adtak koncertet a szigeten, és úgy gondolták, mekkora poén lenne, ha a mester csónakon érkezne a közönség elé. Csakhogy a Duna aznap nem volt valami barátágos, a csónak felborult, úgyhogy Richard Wagner, korszakos német zeneszerző, majdnem a folyóban végezte. Sebaj, rossz főpróba- jó előadás.
A 179. oldalon látható alighanem a könyv legszebb fotója:a Vigadó lépcsője. Szinte tapossa a piros szőnyeget a lábunk, szinte suhan rajta, örömmel, de békésen,hangtalanul. A nagyság, az előkelőség járja át a lelket.Gondolatban visszautazunk a 19.századba, és szmokingos danfyk leszünk, oldalunkon  pedig előkelően öltözött bárónék emelgetik réteges szoknyával és hatalmas tűsarkú cipővel ékes lábaikat. Valami jókais, krúdys érzésvilág hatja át az egészet. 

Kinek ajánljuk Bartos Erika:Budapest titkai című könyvét?Minden közép-európainak, minden magyarnak, minden budapestinek. No és azoknak, akik még ezután fognak ellátogatni a magyar fővárosba. Remek kedvcsináló. 

Szerzői Kiadás, 2016.