Cholnoky Jenő:Magyarország földrajza

 Cholnoky Jenő könyve először 1929-ben jelent meg, kilenc évvel azután, hogy politikai döntések nyomán jelentősen megváltozott a Kárpát-medence politikai földrajza. A Magyarország földrajza temtaikailag  a Kárpát-medence egészét felölelő komoly, tudományos mű, nem mentes azonban a Szerző olykor-olykori személyes reakcióitól, ami abban a hrlyzetben természetes. Elvégre objektív, száraz tudomány nincs, s egy bizonyos határon belül egy tudományos könyv Szerzője bátran kifejtheti véleményét. 

Cholnoky ismerteti a Kárpát-medence felszínét alakító főbb erőket, Erdélyből közelítve járja be az első fejezetben Magyarorrságot. Szól a hágókról, mint természetes védelmi " eszközökről". Prinz Gyula nyomán Tisziának nevezi azt a " nagyon ellenálló, kemény kéregdarabot", mely Magyarország magbát alkotja. Megismerhetjük Magyarország éghajlatát- napjaink klímapolitikai vitái közepette ékifejezetten érdemes ezt a fejezetet elolvasni,a 40.oldalon lévő táblázatból megtudjuk, hogy pl. Nagylakon a 20.század elején az átlagos évi maximum 34,8 Celsius-fok, a minimum mínusz 18,5 fok. Ez napjainkban annyit változott, hogy a maximum nőtt, a minimum viszont csökkent( manapság az Alföldön is csak ritkán haladja meg a hőmérsékelt a mínusz 10 fokot). Cholnoky Jenő könyve egyszerre természet-és társadalomföldrajz, foglalkozik az ország népeinek elhelyezkedésével, etnikai történetével, eredetével ( de nem foglal állást a magyar őstörténenek már abban a korban is vég nélküli vitáival kapcsolatosan), viseletével, folklórjával. Nem fogajda el a dákoromán kontinuitás elméletét, szerinte a románok a Balkán-félszigetről érkeztek. 
A 75 .oldalon Bartucz Lajos nyomán ismerteti a kárpát-medencei népek faji jellegét. Megkülönböztet északi, nyugati, alpi, kelet-balti, dinári, elő-ázsiai( ezt tartj a a legmagyarabb fajtának, s állítása szerint a magyar nép 20 %-a ehhez a csoporthoz sorolható), illetve erősen mongolos fajtát, utóbbi szerint a népesség 4-5 %-át teszi ki. 
A vármegyékkel kapcsolatban érdekes elméleteket vázol, pl. azt, hogy Szent István korában Komárom vára a mai Örs helyén volt, s amit ma Komáromként ismerünk, az valami újabb építés. Cholnokynak ezen állítását a tudomány zóta nem igazolta.Pozsega vármegyét Szent István alkotásának tartja. Külön érdekesség, s számtalan tudományos vitát képezhet Csongrás megye eredetével kapcsolatos állítása(i). Aki ezt a kérdést érinti, annak kielégítően meg kell magyaráznia azt, hogyan lett Szeged Csongrád vármegye székhelye. Bizony, nem könnyű tudományos feladat...
A folyókról szólva Szerző kiemeli, hogy Magyarország földrajzának mindig is nagy problémája volt az, hogy a folyók alsó szakaszain a jég összetorlódik, s olvadáskor árvizet okoz. Cholnoky Jenő szerint az 1838.évi híres árvíznek is ez a magyarázata. 

Kinek ajánljuk Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza című könyvét? Hát, minden földrajzosnak, legyen az tanár, kutató, diák, vagy csak egyszerű érdeklődő. Mivel a könyvet először közel száz éve adták ki, bizonyára akadnak olyan megállapítások, melyeket a joval gazdagabb eszköztárral rendelkező modern földrajztudomány megcáfolt. Ennek ellenére szemlélete, stílusa miatt Cholnoky könyve a mai napig alapvető olvasmány. 

Hasonmás kiadás:Kráter Könyvkiadó, Pomáz, 2010.