Kovách Imre( szerk.):Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban

 A Kovách Imre által szerkesztett, népes alkotógárdával készült Integrációs mechanizmusok a magyar tűrsadalomban című könyv ugyanabban a kutatási projektben készült, mint a hasonló, a társadalmi mobilitásról szóló munka. Érdemes együtt olvasni a kettőt,nagyon átfogó képet kaphat az ember a magyar társadalomról. Nagyon objektív,elfogultságoktól mentes tudományos könyv ez,minden állítás megfelelően " adatolva". Ez nem huszadik századi elméleti szociológia, hanem adatgyűjtésen alapulő, releváns és nemcsak szakértők számára sokat mondó mélyelemzés. E rövid könyvajánlóban csak egy-egy felvillanás-szerű adatot mutatnék be, illetve ( laikusként) értékelnék a tényekben,adatokban rendkívül gazdag szociológiai könyvből. 

Persze, az elméleti alap nem hiányozhat. Ez ebben a könyvben nem más, mint a habermas-i kategóriák rugalmas alkalmazása. Habermas szerint létezik rendszerintegráció, társadalmi integráció, személyközi integráció. Ezeknek mértéke, megjelenése a különböző társadalmi csoportokban más és más. Felmerül a kérdés:ha más kultúrában vizsgálnánk ezekenek a mértékét, illetve a mienktől eltérő kultúrában érvényesnek tekinthetők-e Habermas kategóriái, a Szerzők válasza: igen, de megjelenési formái különböznek. 
Nagyon megdöbbentőnek érzem az ötfokú Likert-skálán mért állításokra kapott magas pontszámot( 17. oldal). Az " Úgy érzem, hogy kitaszít engem a társadalom" kérdésre az átlagpontszám 5-ből 1,82!! Ez hatalmas érték és nagyon rossz! Ez azt jelzi, hogy Magyarországon a társadom több, mint harmada kitaszítottnak érzi magát. Szociálpszichológusok tudnák azt igazán elemezni, hogy ez milyen káros hatással van a társadalmi integrációra. De- számomra- elképesztően magas pontszám jött ki "az élet olyan bonyolulttá vált, hogy alig találom az utam" állításra is:2,06!! A magyar társadalom közel fele tehát nem lát világos jövőképet  "utat" maga előtt, s különösen veszélyes a fiatalok esetében! Pedig a lábjegyzetben olvasható felsorolásból kiderül, hogy nem munkanélkülieket vagy hajléktalanokat kérdeztek a kutatók, hanem polgármestert, vízvezetékszerelőt ( azaz vállalkozót), ügyvédet, tanárt, sofőrt- tehát középosztályhoz tartozó embereket! A magyar középosztály nem találja helyét abban a társadalomban, amelyben ő maga középosztálybéli pozíciót foglal el! Valami nagyon elromlott itt...Érdemes volna ezt a vizsgálatot összehasonlítani az országokat érintő úgynevezett boldogság-vizsgálatokkal, melyeken Magyarország rendszeresen a sor végén végez.
Nagyon megdöbbentő volt számomra a 86. oldalon olvasható adat. Magyarországon a szociális ellátások 48,8 százalékkal csökkentik a szegénységi rátát! Ez azt jelenti, hogy ha minden szociális ellátást kivonnának,48,8 százalékkal nőne a szegénységi ráta!!2018-ban az aktív korúak 24,4 %-a élt a szegénységi küszöb alatt. Ha a két adatot összeillesztjük, akkor kimondhatjuk, hogy szociális ellátások nélkül a magyar társadalom közel 50 százaléka lenne szegény! (24,4 +(48,8-24,4).)- ha jól értelmezem, abból kiindulva, hogy a szegények kapnak szociális ellátásokat. 2010-2018. között a GYES összege nem emelkedett( recenzens szerint azért, mert a munkaerőpiacnak szüksége van a fiatal mői munkaerőre). 2014-ben az OECD- országok közül egyedül Magyarországon nem emelkedett a szociális kiadások összege. 
Nem fest rózsás képet a könyv a polgárok helyi politikai életéről sem. 2019-ben mindössze 2 helyi jellegű népszavazást kezdeményeztek a polgárok, de a csúcsot jelentő 2008. évben, azaz a pénzügyi válság, nyugtalan, ideges időszakában is csak harminchatot! Kicsit aktivizálni kellene magunkat helyileg, mert úgy érezzük, hogy a fejünk fölött döntenek- holott mi is beleszólhatnánk a döntésekbe. Az is meglepő, hogy a " lokáisan integrált" csoportnak csak 15 %-a hatvan éven felüli! Az életkor előrehaladtával tehát csökken a társadalmi integráció? Ez baj, nagyon nagy baj.

A Kovách Imre által szerkesztett Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban című könyv összességében nem fest valami rózsás képet a magyar társadalomról, bár a fejlődés bizonyos jelei már látszanak. Ajánljuk ezt a könyvet szociológusoknak,történészeknek,gazdaságföldrajzosoknak, és mindenkinek, akiket érdekel a magyar társadalom jelenlegi állapota. 

Társadalomtudományi Kutatóközpont-Argumentum Kiadó, 2020.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása