Kovách Imre (szerk.):Mobilitás és integráció a magyar társadalomban

 A kötet népes szerzőgárdája (Albert Fruzsina,Bakó Tamás,Balogh Karolina,Boza István,Csáki Anikó,Csizmady Adrienne,Dávid Beáta,Fleischmidt Margit,Gerő Márton,Győri Ágnes,Hajdu Gábor,Huszár Ákos,Huszti Éva,Ilyés Virág,Kálmán Judit,Kovách Imre,Kovács Eszter,Kováts András,Köllő János,Kőműves Zsófia,Kőszeghy Lea,Kristóf Luca,Márk Lili,Mészáros Mercedes,Papp Z.Atiila,Rácz Andrea,Rácz Attila,Szabó Andrea,Zakariás Ildikó) arra vállalkozott,hogy a társadalomtudományi kutatásokban alkalmazott empirikus módszerekkel,de szilárd elméleti alapokon állva,megvizsgálják,mrnnyire integrált és/vagy mennyire mobil a 21.század magyar társadalma. Sorra veszik azokat a tényezőket,melyek elősegítik vagy gátolják az integrációt és a mobilitást. Ebben a rövid kónyvajánlóban nem vállalkozhatunk a kötetben közölt kitűnő tanulmányok részletes értékelésére,csak néhány,számomra fontosnak és érdekesnek tűnő dolgot emelnék ki.

A politikai integritással foglalkozó tanulmányok nagyon érdekes,a magyarországi módszertanban eddig nem alkalmazott kategóriákat vezetnek be a vizsgálódásba. A "kapcsolatgazdag politikailag aktívak" kategóriájába egymástól látszólag igen távol álló személyek tartoznak,vagyoni helyzettől fúggetlenül. Ebbe a kategóriába sorolható az egyetemi orvosprofesszor éppúgy,mint az egyházközségben diakóniai szolgálatot ellátó nyugdíjas néni. Ez a kategória többet mond a társadalmi integrációról,mint a hagyományos vagyoni kategóriák,vagy éppen a marxista indíttatású osztályhelyzet. Mint ahogy inkább kifejezik az egyén jelenlegi társadalmi helyzetét a "lokálisan integrált","a normakövető kapcsolatgazdag", vagy éppen a normakövető dezintegrált"kategóriák. Érdemes lenne választásra készülő pártoknak és politikusoknak elolvasni ezeket a tanulmányokat,biztosan nem esnének abba a hibába,hogy sablonosan mérik fel választókörzetük társadalmi összetételét,politikai attitűdjeit. A kapcsolatgazdag politikailag aktívak párt-elkötelezettsége nem meglepő:a magyarországi közéletben ez a pártszövetség ismerte fel legkorábban,hogyan is lehet az ilyen típusú,személyiségű embereket megnyerni,hogyan lehet őket bevonnk konkrét feladatok végrehajtásába. Ha társadalomtudományi szempontból nézzük a hazai közéletet,a 2024-es választások nagy kérdése lesz,melyik politikai erő képes a lokálisan integráltak kategóriába tartozók többszázezres tömegét megszólítani. Nagyon jó ötletnek tartom azt, hogy a 2015-ös első vizsgálatot a Szerzők 2018-ban megismételték, így kirajzolódik szemünk előtt egyfajta folyamat ( meg kell vallani, kevés változással). Külön is kiemelendőnek tartom, hogy vizsgálták a megkérdezett személyek intézményekkel szembeni bizalmát.  Meg kell említeni,hogy a könyv 90-93.oldalán található elemzés nagyon fontos. Itt olvashatjuk ugyanis Jürgen Habermas szociológiai elméletének vázlatos,tömör,de sokatmondó összefoglalását. Mivel a német társadalomtudós olykor igencsak bonyolult módon fogalmaz,jólesik ezen a három oldalon érthetően kifejtve olvasni a habermasi elméket lényegét. Rendszer és Életvilág ( utóbbi voltaképpen az, amit magyar nyelvben csak magánéletnek nevezünk) bonyolult kölcsönhatása-ez adja korunk (szerintem minden,kapitalizmuson és demokrácián alapuló) társadalmának lényegét.

Nagyon fontos társadalmi integrációs elem a település, a lakás,az otthon. Továbbra sem jellemző a magyar társadalom tagjaira a települések közötti mobilitás. Az embereknek mindössze 15 százaléka tervezi,hogy a közeljövőben más városba költözik. Ez nem túl magas szám,azt is gyanítom,hogy inkább a fiatal korosztály képviselői költöznének,mégpedig vidékről Budapestre, leginkább átmenetileg, az egyetem éveire. Ami a speciális szociológiai kategóriákat illeti, nagyjából ugyanolyan a költözési hajlandóság. Ebben a témában a magyar társadalom semmit nem változott az 1990-es évek óta. Menedzserek mondogatják, hogy nagyon nehéz a magyarországi munkaerőt rávenni a költözésre.Leginkább a munkaerőpiac és az ingatlanpiac ennek a vesztese. Továbbra is cél a saját ingatlan megszerzése, ellentétben a nyugat-európai és amerikai " bérelt lakás"- rendszerrel szemben. Ez is lehet oka, annak, hogy nehezebben szánják rá magukat az emberek a más településre való költözésre.
Olvashatunk még tanulmányt a szociális munkának a társadalmi mobilitásra gyakorolt hatásáról, a nemek közti egyenlőségről ( vagy inkább egyenlőtlenségről) az ingázásban, a börtönből szabadultak társadalmi integrációjáról, a diaszpóra-politika integratív erejéről, illetve a külföldön élő magyaroknak a menekültekkel való szolidaritásáról. Nagyo sokoldalú szociológiai könyvet alkotott Kovách Imre vezetésével a Szerzőgárda. Ajánljuk mindenkinek, aki szeretne képet kapni a magyar társadalom mai állapotáról, objektíven, közhelyektől menetesen, szigorúan tudományos alapon. 

Argumentum Kiadó-Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2020.