Paul Hawken:Regeneráció

 Paul Hawken könyve talán első a világon, mely komplex módon foglalja össze azt, mit is jelent a gyakran emlegetett " klímaváltozás" kifejezés, s mely életterülteken mit is lehetne tenni ellene. Teljes szemléletváltás, a profithajszolás mérséklése, szakmai szempontok figyelembevétele- ezek az alapok. De hogy ez mi mindennel jár, hogyan kellene ezeket véghezvinni, azt megtudhatjuk a Regeneráció.A klímakatasztrófa elkerülése társadalmunk és élővilágunk megújításával egy generáció alatt című és alcímű könyvből. Az alábbi könyvajánlóban néány érdekességre hívnám fel a leendő Olvasók figyelmét a könyv kapcsán. 

A legfontosabb az, hogy Szerző nem tartja kilátástalannak, visszafordíthatatlannak a helyzetet. Szerinte lehetséges a megújulás, akár egy generáció alatt is. De ehhez- mint már említettük- teljes szemléletváltásra volna szükség.
Hawken szerint, mivel a Föld 70 százalékát tengerek és óceánok alkotják, a megújulást a sós vizek regenerálása felől kell kezdeni. Az emberiség egyharmada tenger-vagy óceán partján lakik, az itt kialakult társadalmak sokat tehetnek a klímaváltozás megállításáért. Védett zónákat kell létrehozni a tengereken és ócánokon, ahol a kipusztulóban lévő tengeri állat- és növényfajok regenerálódhatnak ( jelenleg a legnagyobb ilyet az óceániai miniállam, Kiribati működteti). Bármilyen furcsa, a védett zónák körül a halállomány nemhogy csökkene, de még szaporodik is. A folyamatosan növekvő halállomány- a halak lúgos kémhatású ürüléke által, amely szintén ohzzájárul a tengeri ökoszisztéma gyarapodásához- csökkenti a vizek savasságát. Moszatokat kell telepíteni a tengerbe, mert ezek elképesztő mennyiségű szenet köznek meg a tenger felszínén és legfőképp a mélyben ( hatalmas, moszatokból álló valóságos dzsungelek találhatók az érintetlen tengerekben, melyek számtalan halfaj szaporodóhelyei)- s ha nő a megkötött szén mennyisége, csökken a levegőbe jutó széndioxid mennyisége. Folyamatosan pusztulnak a trópusi mangroveerdők- ezek is nagymennyiségű nitrogént és szenet kötnek meg, mindenképpen gyarapítani kell területüket ( a Földön ez jelenleg kb. 150 000 négyzetkilométer, ennél jóval nagyobb területre lenne szükség). 
Ami a százazföldet illeti: Külön kitér Hawken az erdők szerepére. Jelenleg három trópusi esőerdőzóna található a Földön: az Egyenlítő mentén Afrikában, az Amazonas mentén Latin- Amerikában, és Indonéziában. Utóbbi különösen tragikus heylzetben vna, ugyanis a helyi lakosok folyamatosan égetik fel a területeket, hogy ott mezőgazdasági termelést folytassanak. Hawken adatai szerint az indonéz esőerdő-övezet már nettó szén-dioxid-kibocsátó!! Nem is szólva az erdőirtás következtében létrejövő erdőtüzekről, melyek számtalan faj életterét veszélyeztetik. Az Amazonas, Hawken szerint, határeset, ott még van esély a folyamatok visszafordítására. Egyenlítői- Afrika őserdőiben már komoly projektek zajlanak az eredeti állapot visszaállítására. 
Szerzőnk szerint nagyon álságos azon cégek környezetpolitikája, melyek a fakitermelésben érdekeltek. Az, hogy egy 100 éves kivágott fa helyett ültetnek egy facsemetét, nem csökkenti a kibocsátást, hiszen a facsemetéből majd csak harminc- negyven év múlva lesz kifejlett növény. Hawken szerint a jelenlegi erdő-politika nem elég szakszerű, nem tesz különbséget például a fafajták között, környezetvédelmi szempontból minden fa ugyannyit ér- pedig ez nem így van. A keményfák jóval hatékonyabban járulnak hozzá az éghajlat védelméhez, mint például a pálma. Túl keveset foglalkozunk a hideg égövi erdőkkel, amelynek területe csak Észak-Amerikában 4,8 millió négyzetkilométer és évente 3 milliárd madár fordul meg benne. A hideg égövi erdők szénmegkötő képessége hatalmas, vigyázni kellene rájuk. Hawken emlyt pozitív példákat is, főként Kanada területéről. 

Nem részletezném tovább, az a lényeg, hogy az élet minden területén globálos és totális megújulásra van szükség. Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik tudni szeretnék, hogyan tehetünk valamit a Föld nevű bolygó megóvásáért, a jövő generációk életminőségéért. 

HVG Könyvek, 2022. Fordították: Darnyik Judit, Weisz Böbe