Hans Kayser:A régészet rövid története

 Ha némi kritikával akarnánk illetni Hans Kayser: a régészet rövid története című könyvét, talán azt jegyezhetnénk meg: túl rövid lett ez a történet. Kayser könyve arra alkalmas, hogy régészet iránt érdeklődő középiskolások, vagy beszámolóra, kiselőadásra készülő diákok munkáját segítse. Nagyon az alapismeretekre korlátozódik- a laikus Olvasó számára viszont így is rendkívül sok újdonságot, gazdag ismeretanyagot tartalmaz. Könyvajánlónkban néhány észrevételt fűznénk ehhez a -ma már inkább csak antikváriumokban kapható- könyvhöz.Különösen kiemelnék a mű megjelenése óta bekövetkezett  tematikai és módszertani fejleményeket. 

1. Valóban igaz az Előszónak az a megállapítása, hogy régészet, mint tudományág rohamosan fejlődik. Éppen ezért a könyv megjelenésének idején még nem ismert eszközök, módszerek rövid ismertetése legalább akkora terjedelmet foglalna, mint maga az egész könyv. Csak néhány példa, ízelítőül:
- víz alatti régészet
- barlangi régészet
- repülő eszközök bevetésével,drónokkal történő régészet
- egyáltalán: a számítástechnika, az informatika eszközeinek régészet céljára történő bevetése. Nemcsak jobban dokumetálhatók az egyes ásatások, hanem olyan helyekre is eljut a kamera, ahová az emberi szem nem, pl. gizai piramisok belseje. 
- régészet és természettudomány, pl. molekuláris biológia, genetika.
Ezek az elmúlt évtizedekben mind- mind rengeteget fejlődtek. 

2. A mű megírásának idején a klasszika archeológia volt a régészet legfejlettebb, legdivatosabb területe. Azóta legalábbis felzárkóztak hozzá az alább területek:
- ősrégészet, ma már sokkal többet tudunk a népek írásos kor előtti történetéről, mint a huszadik században
- egyiptológia régészeti vonatkozásai ( ez eredetileg nem tartozott a klasszika archeológiához)
- középkori régészet, pl. Európában új erőre kapott a királysírok tanulmányozása, a testek genetikai vizsgálata, ennek során rengeteg új információt tudtunk meg a középkori királyokról. 
- a latin- és közép- amerikai népek ( pl. aztékok, mayák, inkák) régészete. Ezt a területet elsősorban az amerikai kontinens régészei " viszik". 
- hatalmasat fejlődött Kína és India régészete. Ennek köszönhetően szinte hétről hétre tudunk többet a két ázsiai óriásállam népeinek kultúrájáról. 

3.Régészet és társtudományok. Volt a 20.században egy mesterségesen gerjesztett ellentét a régészet és a történettudomány között, ez mára megszűnt, sőt, inkább társtudományként tekintenek egymásra régészek és történészek. Kayser könyvében ennek még nyomát sem látni. Sőt, felzárkóztak illetve jelentősen fejlődtek új társtudományok a régészet mellé, pl. történeti botanika, történeti állattan illetve a néprajz. Sok tárgyat, melyet középkori sírokból ástak ki, megtalálunk a falusi nép használatában, egészen a 20. századig. 

4. Nagy viták vannak és voltak arról, mikor is kezdett az ember " régészkedni". Hans Kayser könyve Winckelmannt tartja a moder régészet megteremtőjének ( inkább a " megalapozó" kszót kellene használni, a ragyogó német tudós ugyanis művészettörténész volt inkább ,mnit régész. Az kétségtelen, hogy óriási hatásssal volt kortársaira- azt azonban már túlzásnak tartom, hogy Kayser Johann wolfgang goethéhez hasonlítja őt.). Egyetlen odevetett mondat szól az itáliai humanisták szerepéről- pedig ők is ugyanannyira tekinthetők az ókor tanulmányozása úttörőinek, mint Winckelmann. Elég furcsa lenne ugyanis, ha olyan embert tekintenénk egy tudomány, konkrétan a régészet megalapozójának, aki soha egyetlen ásatást sem vezetett. 
Abban viszont tökéletesen igaza van Kaysernek, hogy Schliemann trójai ásatásainak kulcsszerepe volt a réségszet történetében. Sok vita zajlik ezekeről a feltárásokról, hatástörténeti jelentősége viszont kétségtelen. Ugyanilyen jelentős volt a régészet elterjedése, a régészet, mint tudomány iránti érdeklődés megnövekedése tekintetében Howard Carter 1922-es egyiptomi ásatásainak, melyek Tutanhamon sírját ismertették meg, jelentős médiatámogatás által, a nagyközönséggel. 

Hans Kayser könyvét ajánljuk érdeklődő középiskolásknak, valamint- nagyon alapvető bevezetésként-történészeknek illetve régészet szakos hallgatóknak.