Lucy Cooke:Meghökkentő állatvilág

 Ha van a 2020-as éveknek könyv-sikerlistája, akkor Lucy Cooke könyve biztosan ott van a top 3-ban. Nagyon jól megírt, szellemes, az állatvilágról meglepő dolgokat közlő és ráadásul tudománytörténeti érdekességekkel szolgál a Meghökkentő állatvilág ( alcím:Igazságok és félreértések állatsereglete) című könyv. Tulajdonképpen mindenkinek ajánljuk, aki szeret olvasni, és szereti az állatokat. 

Ki gondolná, milyen nehezen fejtették meg a koraújkor élenjáró tudósai az angolnák rejtélyét. Azt sem tudták, hová sorolják ezt a fajt:hal? hüllő? elevenszülő? Egy fantáziadús brit amatőr természettudós még azt sem átallotta kijelenteni, hogy bogarak állítják elő az angolnákat. Még a mikroszkóp feltalálója, hogy holland Anton van Leeuvenhoek is beszállt ebbe tudományos vitába, szerinte az angolna elevenszülő. Fel sem tételezték sokáig, hogy egy állat sós és édes vízben létezni tud. Még a 21.században sem tudunk mindent az angolnáról, üzletet ellenben csinálnak belőle, az amerikai üvegangolna éves forgalma 40 millió dollár között van...
Micsoda képtelenség, hogy a hód kasztrálja magát, hogy golyóit átnyújtsa a vadásznak, akik aztán afrodiziákumot készítenek belőle! Mégis, elég sokáig tartotta magát ez a tévhit. Mint ahogy a nem éppen jó hírnévnek örendő hiénát is ábrázolták medve és oroszlán, majom+medve! ló keverékekeként. Azóta már tudjuk, hogy a hiéna egy rendkívül intelligens, matriarchális csoportokban élő állat, amely nem csak dögöt eszik, de élő állatot is. A dögevéssel pedig rendkívül jó szolgálatot tesz az emberiségnek, mivel megakadályozza kórokozók elterjedését. A hiéna- Lucy Cooke szerint- okosabb vadász még az oroszlánnál is:gyakran elorozza a szavanna királyának zsákmányát. a keselyű dögevése is hasznos, ez a takarító művelet sok ember életét mentette már meg, rengeteg kórokozó elszaporodását gátolta. A tudósok pedig azon vitatkoztak, hogy vajon látása vagy szaglása után tájékozódik a keselyű? Végül rájöttek, hogy fajtája válogatja. 
A Meghökkentő állatvilág számomra legmegdöbbentőbb fejezete a pandákról szóló. A panda, amit híradó-tudósításokból aranyos, emberszerű, egész nap bambuszt csócsáló állatnak ismerünk ( van az emberben egy ősi ösztön:a kicsi, kerek fejű lényeket csecsemőhöz hasonlítja az agy, ezért találjuk a pandát aranyosnak). Pedig ez a derék állat éppoly mindenevő, mint a Közép-Európában honos medvefajok, s ha az erdőben megtámad- de ezt inkább ne próbáljuk ki. Harapása a világ állatainak rangsorában az ötödik legerősebb. A visszavadított hímeket pedig társaik kegyetlenül megölik, miután rájönnek, hogy az illetőnek fogalma sincs a szaporodás helyes módjáról. Kína pedig megdöbbentő diplomáciai manőverekhez használja eszközül a derék mackókat. 
Na de ilyet: A vérszívó denevér az állatvilágban a legjobb barát! Ezek az állatok többnyire Latin-Amerikában élnek, hatalmas közösségekben. A legtöbb állattól eltérően egy jóllakott denevér azokon az éhező társain is segít, akikkel nem áll rokoni kapcsolatban. Rokoni kapcsolatokon túlmutató altruizmusra az állatvilágban nem nagyon akad példa. Még ha saját kutyánikra gondolunk, azok sem szokták megosztani élelmüket a másik kollégával. 
A lajhárról már nem is beszélek. Egyáltalán nem szerencsétlen lúzerek, nagyon is nagy bajnokai a túlélésnek. 
Arisztotelész pedig élete legnagyobb tévedését követte el, mikor kijelentette, hogy a vadlúd a hajódeszkákból keletkezik.

Lucy Cooke könyve arra tínít bennünket, hogy tiszteljük az állatokat. Ne a saját elvárásainkat vetítsük ki feléjük, hanem olyannak fogadjuk el őket, amilyenek. Ez sokszor a természettudósoknak a legnehezebb, de ebben a tekintetben ne az ő gondolkodásukat kövessük! Figyeljük az állatok viselkedését, védjük őket, mert sok állat már élettere utolsó négyzetmétereit lakja. Nagyon fontos misszió ez, amelyhez jó alapot szolgáltat Lucy Cooke könyve. Ajánljuk mindenkinek.

Tercium Kiadó, 2019.Fordította Balázs Laura.