Jón Kalman Stefansson:Ásta

A könyv alcíme:Avagy hová menjen az ember, ha nincs kiút?
Az izlandi író Ásta című könyve lélektani regény, a posztmodern szerkesztési elveket követő alkotásmóddal és befogadási igénnyel. A cselekményvezetés nonlineáris, valamint többfajta szöveggel is találkozunk a könyv lapjain. Az Ásta mégsem szűk réteg számára íródott" értelmiségi regény": gyakorlott Olvasó számára könnyen érthető, kis figyelemmel jól követhető. 
A lány egy Haldur Laxness-regény nyomán kapja az Ásta nevet, hogyha levesszük a végéről a "a" betűt, izlandiul azt jelenti a név:szeretet. Stefansson ezzel a névadással demonstrálja, hogy nem kívánja felrúgni az izlandi irodalmi hagyományokat, nem a revolúció, hanem az evolúció a célja. Ástának ebben az életben inkább a szeretetlenségből jut ki. Édesapja szobafestőként dolgozik- ez akkoriban modern szakmának számít-, már amikor van munkája.Amikor nincs, akkor a klasszikus izlandi mesterséget, a halászatot űzi. Egyszer a második emeletet festi, de túlságosan elővigyázatlan az ecsettel, hátraesik a létrával, eltörik a gerince, gyermekei szeme láttára meghal. Ásta elveszíti azt az embert, aki a legjobban szerette őt. Férje halála után anyja, Helga, ivásra adja a fejét, idült alkoholistává válik. Helga második férje szintén iszákos, durva ember, egyszer részegen lelöki Ástát a lécsőn, a második szint magasságából, de a lánynak szerencsére nem esik komoly baja ( ha igen, akkor hasonló halált halt volna édesapjához).A férfi nem kér bocsánatot sem, inkább megpróbálja elüldözni a lányt a háztól, hogy ne legyen tanú a gaztettére. 

Ásta egyetlen lelki társává nővére válik, aki azonban tizenéves korában rákbetegséget kap, egész életét kórházi ágyakhoz kötve tölti, az élteti, hogy leveleket ír húgának. Ásta azonban annyira gyengének érzi magát, annyira másodrangúnak látja önmagát életvidám és intelligens nővére mellett, hogy a kilenc kapott levél közül csak háromra válaszol. Elveszíti önbecsülését. Megpróbálja ezt úgy visszanyerni, hogy élete környezetét változtatja meg. Ausztriába megy, a bécsi egyetemre, ahol színháztörténetet tanul. Itt éri utol nővére halálhíre ( amikor Helga megtelefonálja lányának a szomorú hírt, akkor is mattrészeg). És itt, Bécsben kap egy esélyt arra, hogy mindent elfelejtsen és mindent újrakezdjen.Csakhogy az öngyilkossági szándék úrrá lesz rajta, élete pokollá válik... 

Jón Kalman Stefansson regénye nem másról szól,mint az emberi elesettségről. A szereplők látják, hogy itt, a messzi északi szigeten nincs lehetőség kitörésre, s erre mindenki másképp reagál. Van, aki mindenféle függőségekbe menekül, van, akinek egyszerűen elfogyik az ereje mindenféle harchoz. Van, aki a túlélésért folytatott kemény harcnak szenteli magát, van, aki ezotáriába menekül. Stefansson egy furcsa, pesszimista, sötét tónusokkal festett kritikáját adja a huszadik század közepi izlandi társadalomnak. Ez még nem az az Izland, amit ma ismerünk. Ez a hely még kiszolgáltatott a szélnek, a tengernek és rettenetes hidegnek. A jólétet hírből sem ismeri, csak a kemény, mindennapi túléléshez megfeszített munkát. 

Kiknek ajánljuk Jón Kalman Stefansson izlandi író Ásta című művét? Semmiképpen sem az irodalommal most ismerkedőknek, ahhoz a cselekményvezetés túl bonyolult, a lélektan nagyon magas szintű. Inkább azoknak a felnőtt Olvasóknak, akik rendszeresen olvasnak szépirodalmat, s nyitott a szívük-elméjük arra, hogy megértsenek egy, a mienktől gyökeresen eltérő, ellentmondásokkal terhelt kemény világot. Nem klasszikus értelemben vett " nőregény", szó sincs róla. Igazi szépirodalom, a veretes, modern fajtából. 

Jelenkor Kiadó, 2021.Fordította Egyed Veronika