Király Farkas-Rónai Balázs Zoltán(szerk.):Az Országút Antológiája '20-'21

 Nagyon szeretem az antológiát,mint könyves műfajt. Olyan,mint egy paletta,az Olvasó mùvésznek érezheti magát. A Király Farkas és Rónai Balázs Zoltán által szerkesztett kötet jobbnál jobb alkotókat vonultat fel,akiknek műveiből szemetgethetnek az irodalomkedvelők. Az Országút folyóirat-és hadd tegyem hozzá:alkotói kör-2020-2021-ben is nagyon magas színvonalon működött. Nincs is lehetőség arra,ebben a rövid könyvajánlóban,hogy minden egyes remek alkotást kiemeljünk. Recenzens inkább csak saját ízlésének megfelelően válogat,így hívja fel az értő Olvasó figyelmét a '20-'21-es antológia értékeire.

Kezdjük a kötet végén!Nagyon megragadók Zsile Gábor régi nagyokat idéző versei. A Kérdés járvány idején Sík Sándort és Nemeskürty Istvánt,a Régi nagyok,mai kicsik pedig Vörösmarty Mihályt és Szekrényessy Kálmánt,a magyar úszósport megalapítóját,Hajós Alfréd edzőjét,a Balaton első magyar átúszóját idézi meg,aki nem mellékesen megalkotta kerékpár szavunkat. Jómagam elgondolkodtam:miért ismeri mindenki Vörösmartyt,s miért cseng olyan kevesek számára ismerősen Szekrényessy neve?Minek a függvényében őriz meg vagy dob el valakit a történelmi emlékezet? Nagyon jókat és jó sokakat lehet bizony gondolkodni ezeken.

Buna Blanka-Boróka:A falnak is szája van című novellája pedig utat mutathat a népi irodalom és kedvelői számára. Mert egyvalamit még nem írtak meg a népi írók nagyjai:a falusi lét abszurditását. Mert van abban valami abszurd,hogy egy családos,idős,közösségben élő ember nem tud kivel beszélgetni. Mint ahogy azt sem értjük ma már,miért kötözik ki magukat az emberek a fákhoz,és húzogatják fél lábbal a kaszát a meredek hegyoldalon. Ez valami új technika?Vagy egy módszer,amivel imitálni lehet a munkát?A 21.századi népi irodalom egyik feladata lehet:elmagyarázni a szegény paprikajancsi urbanizáltaknak,hogy milyen volt régen a nép. Meg hogy mi az az esztena(a puliszkát még értjük).

Marcsák Gergely:Bródy című verse a huszadik századi koncepciós perekben meghurcolt emberekre emlékezik. Szinte naturalista részletességgel írja le a hideg zárkaajtót,a hideg,véres csempét,ahogy hozzáér a meztelen foglyok talpa. Valamennyi kommunista ország valamennyi meghurcolt áldozatára emlékezik e vers. S figyelmeztet a hamis megbocsátás, a szirupos "lépjünk tovább,legyünk kompromisszumkészek"-elméletek hazug voltára. Az utolsó sor így szól:"mert pontosan tudták,mit cselekszenek". Azt mindenkinek a szívére és lelkiismeretére bízom,hogy kitalálja,miért Bródy a vers címe...

Nem hiányozhat egy ilyen antológiából Lackfi János. A harminchárom tuti csajozós tipp zsoltára című verse mi másról is szólhatna,mint a mindannyiunk számára ismerős-Dantéról,Sixtus-kápolnáról,a jelenkor értékeit vesztett,tűnékeny korszellem által meghatárotott emberéről,a munkamánia és a mindenféle céges és magánéleti felelősségtől kiborult idegrendszerekről,gondolom,ez mindenkinek ismerős. De mi a megoldás?Lackfi a bibliai úton indul el és indítja el Olvasóit:a szeretet lehetőségét kell keresni. Nem a birtokló szeretetét,nem a külvilágnak mutatott álszeretetét,hanem az igazi,önzetlen,mondhatni:régivágású szeretetét.

Kiknek ajánljuk az Országút '20-21-es Antológiáját?Mindazoknak,akik érdeklődnek a kortárs magyar irodalom iránt,netán még szeretik is azt,vagy művelik is azt. A Király Farkas és Rónai Balázs Zoltán által szerkesztett antológia igazán szépen,átfogón reprezentálja irodalmunkat. Várom a folytatást!

Magyar Szemle Könyvek,2022.