Dr.Rakonczai János(szerk.):Környezeti változások és az Alföld

 Az Alföld (másik elterjedt nevén Nagyalföld, megkülönböztetendő a Dunántúlon fekvő Kisalföldtől) magában foglalja Magyarország területének nagy részét: a Tiszántúl és a Duna-Tisza- köze szinte teljes egészében ehhez a fölrajzi területhez tartozik. Éppen ezért jeentősége óriási a Kárpát-medence, s azon belül Magyarország geográfiájában. Éppen ezért minél többet kellene róla tudnunk. Ehhez a tudáshoz járultak hozzá a Nagyalföld Alapítvány kötetei. Sajnos, 2010 után már nem jelentek meg ezek a kötetek,forráshiány miatt...A Dr. Rakonczai János által szerkesztett Környezeti változások és az Alföld című kötet volt az utolsó. amely az Alapítvány szellemileg igen gazdag műhelyéből kikerült. 
A rendívül adatgazdag, informatív és problémafelvető, további kutatásokra ösztönző könyv tanulmánygyűjtemény. E rövid terjedelmű könyvajánlóban nincs módunk minden tanulmányra, kutatási eredményre utalni, csak fel-felvillantunk különböző érdekességeket a könyvből. 

Az első három tanulmány ( Mezősi Gábor, Kerényi Attila illetve Sümegi Pál munkái) az Alföld földtörténeti, éghajlattörténeti, flóra- és faunatörténeti múltjával foglalkoznak. jómagam nagyon sok érdekességet találtam ezekben az írásokban, pl.
- A vízhálózat kialakulásával kapcsolatban a tudománynak még vannak adósságai. Míg az Ős-Duna folyásirányát egyértelműen be tudjuk " állítani, addig az Ős-Tiszával kapcsolatban igazából több a kétely, mint a jól kimutatható, adatok alapján dokumantálható eredmény. A 20.oldalon Szerző hivatkozik a Gábris-Nádor kutatópáros eredményeire, mely szerint létezett egy ős-Bodrog is. Ha ez igaz, akkor voltaképpen elölről kell kezdeni az Ős-Tiszával kapcsolatos kutatásokat. Nagyon tanulságos az ugyanezen az odalon közzétett térkép:a pleisztocén késői időszakában már három ágra vált volna a Körös? Nem minden kutató osztja ezt a véleményt. 
- Részletesen szól a tanulmány a a löszös-futóhomokos felszín kialakulásáról. Nagyon érdekes az ún. infúziós lösz kiaalakulása: a por nedves rétegre hullik, így alakul ki a lösz. 
- Az Alföldről van egy olyan,még a tudományos kutatók között is hódító közhely, miszerint az Alföld felszíne nem egyéb, mint füves puszta, meg homok. Ez a közhely lepte el a képzőművészetet és az irodalmat. Pedig, ahogy Dr. Mezősi Gábor tanulmánya kifejti, az Alföldnek csak mintegy harmada-negyede szélhordta homok. Jelenleg nagyon is van fekete föld az Alföldön. 
- Mindenkinek, aki érdeklődik az időjárás és az éghajlat változásai iránt, ajánlom a 26. oldalon látható hőmérsékleti grafikont. Nagyon tanulságos. Azt mutatja, hogy negyedidőszakban felgyorsultak a hőmérsékleti változások a harmadidőszakhoz képest: hol felfelé emelkedett az átlaghőmérséklet, hol lefele csökkkent, de minden változás gyorsan ment végbe ( már, persze, a klimatológia mértékével), és minden trend szépen az ellentétébe fordult, szintén gyorsan. Nagyon elgondolkodtató ez a mai ember számára. 
- Akit érdekel a középkori magyar történelem, az ne hagyja ki Knipl István és Sümegi Pál:Két rendszer határán... című tanulmányát, mely arról szól, milyen volt az Alföld éghajlata a honfoglalás után. Szóval, meleg volt és száraz, de nagy erdők és lápok tarkították a felszínt. És aki kételkedne a honfoglalók magas szintű agrár kultúrájában, az az 52. oldalon olvasható információ láttán kissé meglepődik:a hofoglalás után ugyanis az itt élő magyarok halastavat alakítottak ki a Duna-Tisza közén!! Számomra mindez azt bizonyítja, hogy a 10.század előkelői igencsak fejlett- vagy legalábbis a nyugat-európai példáktól semmivel sem fejletlenebb- udvari kultúrával rendelkeztek. Az sem elképzelhetetlen, hogy a halastó a mindenkori fejedelem udvarbirtokához tartozott- de lehet, hogy ezek már merész következtetések. 

Ajánljuk a Dr. Rakonczai János szerkesztette Környezeti változások és az Alföld (Nagyalföld Alapítvány,Békéscsaba, 2011)című könyvet
- földrajzosoknak
- ökológusoknak
- biológusoknak
- történészeknek
- és mindenkinek, aki érdeklődik az Alföld iránt, akár azért, mert itt lakik...
Nagyobb egyetemi könyvtárakban ( pl. szegedi, debreceni) bizonyára megtalálható, és természetesen az OSZK-ban is.