Ember Mária:Egy boldog nő

 Ember Mária regénye Móricz Zsigmond:A boldog ember c.könyvére reflektál. Egy nagyon érdekes önéletrajz bontakozik ki a kö nyv lapjain,amit egy furcsa,hetvenes éveiben járó idős asszony mesél el Ember Máriának.

Középbirtokos családban nőtt fel,de már urbánus szellemben. Iskoláit felemás eredményekkel végezte,végül Egerben az Angolkisasszonyoknál fejezte be tanulmányait. Csúnyának tartották,még családtagjai is azt mondták rá,soha nem megy férjhez. Ez a jövendölés be is jött. Budapestre költöztek,itt érdeklődni kezdett a népművészet iránt. Segédkezett is egy ezzel foglalkozó boltban,de szülei nem engedték,hogy pénzt fogadjon el munkájáért,hiszen egy nemes kisasszony nem élhet kereskedésből. A második világháború után sem ment férjhez,anyját ápolta,aki lenézte őt. Egyetlen udvarlójára azt mondta,nem is férfi-és igaza lett.

Egy boldog nő-a cím akár ironikus is lehetne,de nem az. Ember Mária könyve éppen arról szól,hogy bármilyen rosszul is alakul a magánéletünk,bármilyen kedvezőtlenül is alakul a történelem,magunkban,bensőnkben,mindig megtalálhatjuk az áhított életcélt. Irodalmárok számára valóságos csemege ez a könyv:az elbeszélő egyedi nyelvhasználata még a legsötétebb szövegrészeket is elviselhetővé teszi. Történészek számára pedig különös,ízes csemege lehet a Goszthony-lány históriája. Egy középbirtokos család leánysarja beleszeret a magyarországi tanácsköztársaság kommunista vezetőjével. Szamuely halála után pedig leszbikus lesz,hogy aztán öregségére buzgó katolikussá váljék. Nem mindennapi történet.

Szépirodalmi Könyvkiadó,Budapest,1986.