Könyvekről mindenkinek

Dogossy Katalin könyve 1987-ben jelent meg, s eléggé pesszimista képet fest a korabeli ( a Kádár-korszak végén járunk) magyar közoktatásról. A Baj van a gyerekkel kissé ironikus cím, mert a mondanivaló egyértelmű:nem a gyerekkel van baj, hanem a felnőttekkel, azaz a korabeli társadalommal. Mert nem fordít kellő figyelmet az oktatásra, és általában a gyerekre. Mert hagyja felbomlani a családokat. Mert nem érdekli, mi lesz a hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, például a romatelepen lakókkal. Unalmas, lélektelen munkát végeznek a felnőttek, kizsákmányolják magukat, s a jövő generációt is erre készítik fel. Az iskolák nem fejlesztik a készségeket, a nagyobb gyerekek között egyre több a nem vagy rosszul olvasó. Az értelmiségi szülők gyermekeiből lesznek értelmiségiek, alacsony a társadalmi mobilitás. Az iskolák borzasztóan elhanyagolt állapotban vannak, a gyerekek nem érzik ott jól magukat. Az iskolai étkeztetés színvonala katasztrofális, az étel kevés és rossz. A kamaszok körébe

Napjainkban az online és az off-line szféra már teljesen összeolvadt. Binder András általános iskolásoknak (biztos, hogy csak 6. és 8. évfolyamosoknak? Szerintem a nyelvtanulás manapság már inkább életkori, semmint iskolai kérdés) szóló kompetenciamérési tesztkönyvéből ez kiválóan látszik. A feladatokhoz járó hanganyag ugyanis nem a kötethez mellékelt CD-n található( ostoba 20.század...), hanem az Akadémiai Kiadó weboldaláról lehet azt letölteni. Véleményem szerint ez eléggé kényelmetlen megoldás, mert ha pl. a tanuló magántanárral dolgozza fel a könyvet, akkor mind a tanuló, mint a tanár egy-egy hanghordozót tart magánál, csak azért, hogy tanulhasson illetve taníthasson egy könyvből. Amely könyv amúgy nagyon színvonalas. Binder András nagyon jó kompetenciamérési feladatgyűjteményt állított össze az iskolásoknak. Miért nem lehetett az egész könyvet elektronikus formában forgalomba hozni? Nem kellene okostelefonokat plusz papíralapú doksikat használni a tanuláshoz. Jómagam inkább a ha

Nem sokat tudunk a rovarokról, pedig tudósok szerint az ízeltlábúak a Föld királyai. Mindenhol ott vannak, a forró trópusoktól a jéghideg Antarktiszig. A zoológusok kb. 100 000 rovarfajt nem is azonosítottak. John Woodward: Szuperrovarok című könyvéből kiderül, hogy a már ismert fajok között is vannak olyanok, melyek teljesen egyedi módon vadásznak, párosodnak, esznek, vagy éppen külsejükkel rínak ki környezetükből. Van, amelyik mérgező folyadékot spriccel ellenségére, úgy tartja távol a riválisokat. Van, amelyik évekig lárvaállapotban él a föld alatt, amikor aztán kibújik, elképesztő zabálásba kezd. Van ,amelyik elképesztően hosszú nyelvével próbál érvényesülni. Van ,amelyik óriás, van, amelyik mikroszkopikus törpe, és mégis nagyon veszélyes. Van, amelyik egy napig él, van, amelyik hosszú évekig. A rovarok- és tágabb értelemben az ízeltlábúak- éppen attól váltak a Föld bolygó legsikeresebb élőlényeivé, hogy rendkívül változatosak, és életformájukat, táplálékszerzésüket tekintve ropp

Pedig mi mindent megtettünk... Amint az Szuhay Péter könyvéből kiderül, még azt a kockázatos lépést is meghúzta a kétegyházi önkormányzat, hogy cigány pedellusokat alkalmazott a helyi iskolában ( pedagógiai asszisztens munkakörben), csakhogy ezen munkaerők nem váltak be, egy részük önként lelépett, más részüket el kellett küldeni. És ezzel a röpke ténnyel válik világossá, miért nem lesz itt soha Cigányország: az érintettek nem akarnak beilleszkedni, a magyar többség pedig intoleránssá vált, pontosabban: eleve gyanakvóvá. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ki kezdte a csatát? Azt gondolom, Szuhay Péter témaválasztása már jelzi, mit is gondol erről az író.Annak ellenére igaz ez, hogy Szuhay messze nagyobb látkörűnek bizonyul, mint az ezredforduló jelszó-skandáló liberálisai. Jó könyv ez, bár nem nagyon szeretünk olvasni a cigányokról- talán azért, mert rossz a lelkiismeret. Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy nem tettünk meg mindent az integráció érdekében. Sokan, fől

Ez a csillagászati ismeretterjesztő könyv 12 év körüli gyerekeknek íródott, de felnőttek is nyugodtan forgathatják- hiszen oly keveset tudunk- hála az iskolai oktatás fogyatékosságainak- a bennünket körülvevő Univerzumról, hogy sokak számára tartohat Hédervári könyve új információkat. Mert ki tudja, valójában miért forró a Nap? Mik azok a napfoltok és hogyan keletkeznek? Mitől függ az égitestek sűrűsége? Van-e élet a Vénusz bolygón? Miért mondhatjuk, hogy valószínűleg nincs élet a Marson? Mi a különbség a Föld típusú bolygók és az óriásbolygók között? Csak a Szaturnusznak van gyűrűje? Mik azok a galaxisok? A Tejútrendszer miben különbözik a többi galaxistól? Milyen távcsöveken keresztül kémlelik a csillagászok az Univerzumot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ a könyv olvasója. Külön felhívnám a figyelmet a Szerző nagyszerű stílusára, valamint az illusztrációk magas színvonalára, szépségére.

Hajdú- Bihar megye piacvezető napilapjának tartalmából: Kabát Péter duplájával nyert a DVSC-TEVA a Sampdoria ellen, így győzelemmel búcsúzott az Európa-Ligától- Új szakképző iskola épül a Fokos utcában- Az ellenzék továbbra is támadja Kósa Lajos polgármestert: szerintük nélkülözhetőek az önkormányzati beruházások- Személycserék az NFÜ-nél- Kolontáron normalizálódik a helyzet- Rádió- és televízióműsor