Könyvekről mindenkinek

Alcím: válaszd Isten útját! A Csodás percek Istennel című sorozatot a Gyermek Evangelizációs Közösség adja ki, és nagyon jó. Azért jó, mert a keresztény hit egyik legnagyobb problémája az, hogyan adjuk tovább a Biblia üzenetét gyermekinknek. A Csodás percek Istennel nagyon hasznos segítséget nyújt ehhez. 79 oldal, a házifeladat elkészítése után még elolvasható, szellemi értelemben interaktív- és mindenekelőtt. igei! Neoprotestáns szellemű, az Ó-és Újszövetséget egyaránt fontosnak tekintő, Jézus személyét és szolgálatát a maga valóságában bemutató, a Biblia olvasására ösztönző, ima-mintákat is mutató könyv ez. ( Utóbbi azért érdekes, mert sok gyereknél tapasztaltam, hogy egyszerűen nem mernek imádkozni. Nem látták vagy helytelenül látták otthon, nincs a szívükben minta. A lapok alján olvasható 1-2 mondatos imák jó kiindulási alapok lehetnek a gyerekek számára). A Csodás percek Istennel azt bizonyítja, hogy lehet a gyerekeknek olyan témákról is keresztény szellemben beszélni ,mint az o

Jojo Moyes romantikus bestsellere a 2010-es évek egyik emblematikus könyvévé vált. már film- és színpadi változat is készült belőle. A történet lényege. egy ambiciózus fiatal lány elvállalja egy magatehetetlen férfi gondozását. A férfi korábban a menő közé tartozott, sportolt, nagy vagyona volt. A tehetetlenül vergődő férfi vajon visszanyeri életörömét? A lány megtanul megállni a pörgésben? Vajon szövődik szerelem a két magányos ember között? erre kap választ az, aki végigolvassa a brit Jojo Moyes könyvét. Hogy kinek ajánljuk? Természetesen a romantikus regények kedvelőinek. Cartaphilus Kiadó, 2016.

Mindszenty József 1956-os hagyatékát Kovács Attila Zoltán és Soós Viktor Attila rendezte sajtó alá. Olyan, az átlagolvasó számára eddig ismeretlen információkról, személyes benyomásokról olvashat a huszadik századi magyar történelem iránt érdeklődő Olvasó,melyek alapvetően változtatják meg a forradalom és szabadságharcról eddig létező képünket. Megtudhatjuk pl., hogy Mindszenty József ( a fogságában addig elszigetelt Mindszenty József) volt az egyik első, aki megérezte Kádár János kétszínűségét. Meglepve szerezhetünk tudomást arról, hány és hány város, nemzetközi szervezet, oktatási intézmény tiltakozott Mindszenty hercegprímás 1948-as letartóztatása ellen. Volt, aki több százezer imát mondott el a fogságban sínylődő bíborosért. Rendszeresek voltak a gyűjtések, sőt, amikor világossá vált, hogy Mindszenty az amerikai követség " aranykalitkájába" kerül, többen ( magánszemélyek és amerikai katolikus szervezetek is) azonnal felajánlottak neki jelentős havi járadékot. Ami számom

Szereti a háborús regényeket? Akkor ne habozzon, azonnal szerezze be Stefan Hertmans 1951.ben született belga író Háború és terpentin című könyvét, mert ennél jobbat ebben a tematikában még kevesen alkottak. Arról van szó, hogy Hertmans mesterien ütközteti a 19. század békevilágát ( vagy hazug világát?), az első világháború poklával: lövészárkokkal, sebesülésekkel, és sok egyéni tanulsággal, melyekből azonban Európa egyáltalán nem tanult. Hertmans: Háború és terpentin című könyve azzal éri el lebilincselő hatását, hogy- látszólag legalábbis- semmi különöset nem csinál. Nem posztmodernkedik, nem ellen-posztmodernkedik, egyszerűen csak leír egy történetet, pontosabban: személyes történelmet, két emberi sorson: nagyapán és unokán keresztül. Nyilván az unoka élettapasztalatai sokkolóbbak, talán valóságosabbak is, ám ne felejtsük: az emberiség békét érdemel, mert a humanizmus eszköz lehet a gonso erők megállítására. Stefan Hertmans tudja ezt, és az Olvasóknak ír. Az értőknek, azoknak, aki

Imecs Orsolya Ausztriáról írott könyve a Cartographia Útikönyvek sorozatban jelent meg, 2016-ban. mindössze 216 oldalon, zsebkönyv méretben, nagyon hasznos, informatív munka, ugyanakkor esztétikailag is maximálisan kielégít minden igényt. Meglepőnek tűnhet az alábbi állítás: Ausztria a legtöbb magyar turista számára szűzföld. Miért is mondom ezt? Hányan jártak már Grazban, Linzben, Salzburgban, Innsbruckban? A legtöbb magyar turista szinte kizárólag Bécset keresi fel, azt is inkább csak felszínesen tekinti meg- hányan jártunk már a Belvedere palotában?- a többi város kiesik, az Alpok vidékére pedig csak a hobby-hivatásos hegymászók merészkednek. Szóval, nem ártanak kicsit jobban körülnézni a sógoroknál, nagyon érdekes, eddig ismeretlen látnivalókkal találkozhatunk. Persze, az sem ártana, ha Magyarországra több osztrák érkezne... És remekül sikerült a könyv végén a sok térképmelléklet,  a névutató, és a rögtönzött magyar-német kisszótár. ( Cartographia, 2016.)

A Dénes Tamás-Sándor Mihály-B.Bába Éva szerzőtrió monumentális vállalkozása sikerrel járt: összegyűjtötték a magyar labdarúgás tényeit, és öt kötetben, öt hatalmas könyvben közzétették. A Magyar labdarúgás története III. kötete, mely az 1945-1966. közötti időszakot öleli fel,  nemcsak azért hasznos könyv, mert kézikönyvként egyedülálló, hanem szellemiségében is újat hoz a magyar sporttörténetírásban. Megteszi azt, amit már jó negyven éve meg kellett volna tenni: mítosztalanít. Nem valamifajta revizionista történetírás ez, a Szerzők nem kisebbíteni akarják Sebes Gusztáv, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor vagy éppen Sándor Csikar vagy Farkas János érdemeit. Csak éppen a helyükre kell tegyünk bizonyos tényeket, mert úgy járunk- pontosabban: úgy jártunk- a labdarúgásban is, mint a politikában: séta közben ábrándozva messzire meredtünk, s megbotlottunk a közeli kőben. Ki tudta például, hogy Kocsis Sándor nagyon keveset játszott a Barcelonában? Hogy volt, hogy Aranycsapat is csak az ellenfél ö

Ugyan, miért kell könyvet írni a Tízparancsolatról? Hiszen olyan egyszerű: ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne tégy hamis tanúbizonyságot, meg ilyenek. Mit kell ezen magyarázni? Csak be kell tartani és kész- vélheti joggal a naiv Olvasó. Csakhogy Dávid István és Vitus Bulbuk István Tízparancsolatról szóló könyve éppen azt példázza, hogy mennyire nem tudjuk ma, a 21. században betartani Isten alapvetően pofonegyszerű utasításait. Mert ölünk. Ha nem is közvetlenül, de közvetve. Vegyészeti úton készült élelmiszerekkel, negatív érzésekkel, Mert paráználkodunk, holott uralkodhatnánk testi vágyainkon. Mert lopunk- legalábbis gondolatban, vagy ha nem, akkor irigykedünk. A 21.századi fogyasztói társadalom embere A könyvben található írások mindegyike voltaképpen egyetlen kérdésre keresi a választ: milyen gyakorlati lépéseket kell tennünk ahhoz, hogy a fogyasztói, ateista szellemű társadalomból visszatérhessünk a Tízparancsolat szellemében élő közösségi élethez. Ebből a szempontból számom

Az Irodalmi Szemle című folyóirat Szlovákiában jelenik meg, és bármily meglepőnek tűnhet, megjelenését a szlovák kormány is támogatja.Ennyit a környező országok magyarellenességéről.. A körülmények ellenére ( vagy épp ezért), rendkívül színvonalas versek, novellák, tanulmányok olvashatók a lapban. A 2016.novemberi szám alcíme: Forradalom.Nem kell megijedni, nem a manapság divatos eszmeáramlatok propagálásáról van szó, hanem a történelem nagy forradalmairól, ezeknek a művészetekre kifejtett hatásáról. A magyar nép legnagyobb forradalmáról, 1956-ról, Reichert Gábor írása szól. Déry Tibor manapság nem számít a legtrendibb magyar írók közé, de történeti perspektívában az ő jelentősége hatalmas. A huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar alkotójáról van szó. Lehet-e még Tar Sándor író ügynökmúltjáról újat mondani? Lehet, amint azt Deczki Sarolta írása bizonyítja. Charles Bukowski a kortárs világirodalom talán legmegosztóbb költője. Verseit lehet szeretni, lesajnálni, vagy éppen

A mai időkben a verseskötetek úgy jönnek és mennek, mint lestrapált állomáson a gőzmozdony: egyszercsak itt voltak, átsuhantak életünkön, és nem történt semmi különös. A magyar költészet színvonala az elmúlt hú sz évben folyamatosan csökken, ennek többek között az is oka, hogy nem éri meg verset írni . Lassan olvasni sem. Tóth Krisztina a ritka kivételek közé tartozik. Világadapter című könyvében számtalan olyan, a nyugatosok eszmei talaján álló vers található, mely egészen biztosan be fog kerülni az elkövetkező évek irodalom-tankönyveibe. Hogy vagytok? című vers ellentétező szerkezetével tűnik ki, a Háromnegyed című vers lejtése Kosztolányira emlékeztet, a Ház című költemény a földi emberi élet végességéről szól, de recenzensnek mind közül a Koravén cigány című Vörösmarty-parafrázis tetszik legjobban. De számtalan remekmű található ebben a vékony kötetben, igazolva Karinthy állítását, miszerint jó vers ritkán születik, de akkor nagyon. ( Magvető, 2016.)