Könyvekről mindenkinek

Telitalálat. A történelmi regény standard magyar műfajnak számít a világirodalomban, a családregény szintén. Kepes András kitűnő író, így hát egyesítette a kettőt. A tövispuszta című könyvben a huszadik század vérzivataros magyar történelmét követhetjük nyomon, négy magyar család sorsán keresztül. Mennyire másképp élték meg ugyanazt a kort! A falusi zsidó kocsmárosnak az életéért kellett reszketnie, az értelmiséginek meg azért, hogy meglegyen az élelmiszerjegye. Van, aki Horthy Miklóst gazembernek látja- teljes joggal. Van,aki egy történelmi korszak ikonikus alakját látja benne- teljes joggal. Kepes András könyve nemcsak regény, de vitairat is. Mindenki elgondolkodhat arról, vajon melyik oldalon állna egy adott helyzetben. Csak arra vigyázzunk, hogy a nagy múltidézésben ne támadjon bűntudatunk. Mert az akadályozza leginkább az őszinte szembenézést, és a továbblépést. ( Libri Könyvkiadó Kft, 2017.) A könyv megjelenésének időzítése remek. A Tövispuszta kitűnő karácsonyi ajándék. x

Egy kék-majd  fehérgalláros bűnöző, aki bevonult a történelembe...Al Capone a huszadik század egyik legnagyobb, legismertebb figurája volt. Neve eggyé lett a gátlástalansággal, az erőszakkal, az otromba bűncselekményekkel, és rengeteg pénzzel. Deirdre Bair : Al Capone-legenda és valóság című könyve Megpróbálja emberi közelségbe hozni a mai Olvasóhoz ezt a minden hájjal megkent gengsztert, de valahogy mégsem tudunk vele együttérezni. Azért, mert valaki szegény családi háttérből indult, és Amerikában nőtt fel, még nem kell embereket mészárolnia Valentin-napon. Azért, mert valaki olaszé s angolszász környezetben nehezen fogadják el, még nem kell minden angolszászt gyűlölnie. Deirdre Bair becsületére legyen mondva, nem igyekszik mentegetni Caponét vagy együttérzést kelteni iránta. De valahogy mégis úgy jön le a szöveg, mintha azt tenné. Jó könyv ez, ajánljuk mindazoknak, akiket érdekelnek a nagy bűnügyek és a nagy bűnözők, de csak óvatosan olvassuk! Még a végén chicagói gengszterekkel ál

Philip Roth 21.században megjelent könyvei a huszadik századi történelmet dolgozzák fel, úgy, hogy a köztudatban jóként és rosszként nyilvántartott oldalon álló emberek szempontjából elemez egy adott eseménysorozatot. A Kommunistához mentem feleségül című regénye voltaképpen egy ál- riportkönyv, melynek voltaképpeni hőse egy kamaszkorában embert ölt tini, aki szörnyű bűnének súlya alatt összeomlik, elhagyja otthonát, és beáll bányásznak. itt találják meg őt a kommunisták, akik egy szép, új világot ígérnek, de mindenekfelett az a jó bennük, hogy olyan " radikálisok". Philip Roth megható történetei ( mert ez a könyv történetekből áll össze, hat különböző sztoriból, melyek átfedik egymást), egyszerre szólnak az önmegtagadásról és az önelfogadásról. Itt olvashat egy részletesebb ismertetőt a könyvről : http://www.europakiado.hu/konyv/749626/kommunistahoz-mentem-felesegul-3052/ Európa Könyvkiadó, 2017 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magya

A huszadik század közepére az arab irodalom is világirodalmi rangúvá emelkedett. Egyre-másra születtek a Közel-Keleten a nyugati világ olvasóinak figyelmét is felkeltő könyvek. Mina Hanná-t az irodalomkritikusok a valaha volt legnagyobb szíriai regényírónak tartják. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy nemcsak prózát írt, de kiváló költő is volt, magyarul viszont alig-alig olvasható tőle valami. Könyvkiadásunkra még sok feladat vár... Az 1966-ban megjelent regénye, A vitorla és a vihar, egyszerre realisztikus és mesés, közel áll a könyv születésével nagyjából nagyjából egyidőben, Latin- Amerikában megszülető mágikus realizmushoz. A regény főhőse, Taruszi, próbál evickélni az életben elétornyosuló akadályok között, de a könyv végén kiderül, hogy legnagyobb akadály ő maga volt. Fejlődésregénynek is nevezhetjük, de több annál, mert egy személy fejlődéséről, hanem lassan, de biztosan változó, gyanakodva és óvatosan modernizálódó, tradicionalizmusát folyton hangsúlyozó világról, és az ebben he

Ezt a könyvet azoknak az Olvasóknak ajánljuk, akik elkötelezetten kedvelik a klasszikus zenét, tudnak jól kottát olvasni, s ha blattolni nem tudnak, van otthon valamilyen hangszerük, amin lejátsszák. Kroó György és alkotótársai műveken keresztül tekintik át a huszadik század zenéjét. Kérdéses, hogy 18 zenemű bemutatásával körülírhatók-e a huszadik század zenéjének irányzatai, folyamatai. Sajnos, az derül ki ,hogy nem. Ettől eltekintve a könyv nagyon hasznos, mert az egyes művek elemzése remekül sikerült. Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát Szabolcsi Bence elemzi, három zenei réteget különít el a műben: a magyar népdalt, a " mese zenéit", illetve a drámai zenét. Talán zeneesztéták felkapják a fejüket eme három kategória hallatán, hiszen ezek nem pontosan egyeznek a szaktudomány által elfogadott stílusirányzatokkal és műfajokkal- de ha végighallgatjuk a Háry Jánost, rá kell jöjjünk: az elemző kiválóan ráállt az alkotó hullámhosszára, képes egy síkon mozogni vele, mert a

Stephen King a 21.században bebizonyította: nemcsak horrort vagy thrillert tud írni, most, hogy befutott íróvá vált, megengedheti magának azt a luxust, hogy kalandozzon egy kicsit az igazi szépirodalom világába. Persze, ezt is olyan " Kingesen" teszi, tudja, mit várnak tőle az Olvasók. Rejtélyt, izgalmat, különös karaktereket. Meg is kapják mindezt, s az eladási listákat böngészve elégedettek is. Az Atlantisz gyermekei Amerika huszadik századi történelmét tekinti át különböző meglehetősen érdekes jellemeken( például egy alacsony, sárga emberektől rettegő idős néger) keresztül, enyhe, de percig sem titkolt baloldali-demokrata szemüvegen keresztül. A könyv jó, bár irodalmi Nobelt nem fognak adni érte. Számomra csak egyetlen kérdés merült fel: megér ez a téma 690 oldalt? A monumentális nagyregény megalkotásába már sokan belebuktak, reméljük, Stephen Kinggel ez nem történik meg. ( Ford: Bihari György, Európa, 2012.

Nincs olyan ember Magyarországon, aki túlzottan sokat tudna a belga irodalomról. Jos Vandeloo huszadik századi belga író, műveiben az emberiséget globálisan veszélyeztető jelenségekről ír. A Veszély című regényében atomkatasztrófa történik: három, erőműben dolgozó munkatársat radioaktív sugárzás ér. A munkásokat kórházba viszik. A kórházban szeretet nélkül bánnak velük, a betegek úgy érzik, mintha csak alkatrészek lennének. A huszadik század végének tipikus érzése- az elembertelenedés- itt, a fehérköpenyes orvosok és nővérek között válik fenyegetővé, nyomasztóvá. A három barát úgy dönt, megszökik a kórházból. Csakhogy akkor nem kapják meg a kezeléseket... Hogy mi lesz a történet vége? Megtudhatják, ha elolvassák ezt a minden ízében kitűnő, modern könyvet!