Könyvekről mindenkinek

Ezt a könyvet két szempontból kell értékelnünk. Az egyik a könyv Szerzőinek egészségügyről vallott nézőpontja. Szimpatikus, hogy a Goebel-Glöcker szerzőpáros az emberi egészséget a maga egészében értelmezi, megtalálja a kapcsolatot fizikai test és psziché között. Az is tetszik, hogy A nagy- gyermek-kalauz átfogó képet ad a betegségekről, a hirtelen csecsemőhaláltól kezdve kanyarón át a szamárköhögésig. Az is szimpatikus, amit a lázról és általában a beteg állapotról gondolnak. Az már viszont enyhe kételyekre ad okot, hogy ezt a komplex látásmódot Rudolf Steiner antropozófiájából vezetik le. Az antropozófia voltaképpen különboző vallások tantásainak egyesítése. Azt viszont még a leginkább dogmatikus keresztényeknek is el kell ismernie,hogy a Waldorf-iskolák jól teljesítenek. Hiába számítanak még manapság, a 21. században is az ún. alternatív pedagógia képviselőinek, a Waldorfból kikerült tanulók többségét simán felveszik a mainsream felsőoktatásba is. Szóval, nem is tuod,m mit mondjak

Emlékeznek még a Fukuyama-Huntington vitára? Fukuyama, a liberális szellemű történészprofesszor azt állította, hogy a liberális demokráciák győzelmével vége a Történelemnek. Huntington ezt megcáfolta, mondván, hogy éppen ellenkezőleg: most kezdődik igazán a nagybetűs Történelem, mikor is a civilizációk csapnak össze egymással. Ez a vite jó húsz éve robbant ki. Huntington könyvének (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó , Budapest, 2014.) elolvasása után ki kell jelentenünk: Huntington győzött. Szerző kilenc civilizációt különböztet meg: - Nyugati - Iszlám - Kínai - Japán - Ortodox - Hindu - Buddhista - Afrikai -Latin-amerikai S mint azt a könyv élesen bizonyítja, ezek a civilizációk küzdenek egymással. Manapaság nem a nemzetállamhoz tartozás a fontos, hanem a kulturális-vallási identitás. Ezen identitások pedig igen kevéssé toleránsak más identitások iránt- kivéve a Nyugatot. Az iszlám küzd a Nyugat ellen, Kína küzd az ortodox és a nyug

Bóna István könyve elsősorban régészeknek és régészet szakos hallgatóknak készült, mégis, ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik a magyarság középkori történelme iránt. Az Árpádok korai várairól című munka két részből áll: egy több, mint 70 oldalas bevezető tanulmányból, illetve a várak régészetileg pontos rajzaiból. Bóna István elsősorban azt kifogásolja, hogy az Árpád-kori magyar történelmet még mindig a mítoszok befolyásolják, elsősorban a Bóna által " nagy képzelőerővel megáldott vagy megvert"Anonymus nézetei. Ezért a középkorral foglalkozó történettudomány megpróbálja a régészet eredményeit alárendelni saját elméleteinek, még akkor is, ha a tárgyi leletek ellentmondanak egy-egy történészi koncepciónak. (Recenzens itt hiányolja, hogy nem esik szó a kivételekről...).Bóna István szerint a várkutatás elsősorban régészeti, nem pedig történészi feladat. Bóna ezek után részletesen elemzi az Árpád-korból- vagy állítólag onnan- fennmaradt várakat. Megkülönböztet római falakkal

Dr. Belső Nóra arra vállalkozott könyvében, hogy a világon egyre inkább terjedő betegségcsoportot, a depressziót, tágabb kontextusban tárgyalja. Látszólag nagyon messziről kezdi: a Depresszió. Betegség vagy úri huncutság című könyvben szó esik a hitek és tévhitek szerepéről, orvostudomány és alternatív gyógyászat viszonyáról, magáról a tudományos gondolkozásról. Megtudhatjuk, miért definiálják oly sokan oly különböző módon az egészség fogalmát, mennyiben kultúrafüggő az, hogy valaki egészséges vagy beteg, s hogyan viszonyultak az egyes kultúrák az elme betegségeihez ( kiderül:a magyarországi pszichiátria mindig is Európa élvonalában haladt, már a 19.században is). Elcsodálkozhatunk azon, mennyiféle formája, tünete, kísérőjelensége van a depressziónak, milyen gyógymódokat alkalmaznak depresszió ellen, miért jelentkezik ez a betegség másként férfiaknál és nőknél. Miért stresszelnek a nők menstruáció előtt- ez egyébként nem depresszió, mint azt a Szerző is megjegyzi- s miért vágynak a

Képzeljük el, hogy otthon vagy a vonaton olvas egy szórakoztató, de izgalmas könyvet,thrillert, például Christina Alger: A bankár felesége című bestsellerét! Le nem tudja tenni a regényt, gyorsan el is jut a 200.oldalig, és azt gondolja, innen minden sima, tudjuk, mi lesz a történet vége, ki lesz a gyilkos. Szépen helyére kerül minden:az évekkel azelőtt történt, de hatásában máig kísértő repülőgépbaleset, a titokzatos levelek, az állítólagos sikkasztás, melyet egy kiskaliberű bankár követett el. Aztán pár oldal múlva borul minden.A Rossz nem is olyan rossz, az ördögi nem is olyan ördögi. Oda lesz a szépen felépített megoldás. Na, ilyen a jó pszichológiai thriller! Cristina Alger úgy játszik Olvasóival, mint macska az egérrel. De jó egérnek lenni ebben a játékban, mert döbbenetes dolgokat tanulunk meg önmagunkról. Minden kinek ajánljuk ezt a könyvet, akinek van néhány órája egy valóban megdöbbentő, az elvárttól sokkal magasabb színvonalú pszichológiai thriller olvasására. Kiadja

Az 1970-es években nagyarányú keresztény ébredés bontakozott ki Dél-Koreában. Minden bizonnyal itt alakult meg a világ legnagyobb keresztény gyülekezete is. Ennek a nagyszerű ébredésnek és ennek a gyülekezetnek egyik főszereplője és kitűnő pásztora Dr.Ja Shil Choi. A koreai csoda című könyvében arról ír, milyen hatása van a hívő életére az imádkozásnak és böjtölésnek. Olvashatunk a böjt ószövetségi és újszövetségi példáiról, arról, hogy mi mindenhez segítette a böjt Sámuelt, Dávid királyt és persze Jézust. Nagyon részletes, névvel és címmel ellátott bizonyságokat olvashatunk olyan emberektől, akik ima és böjt hatására meggyógyultak. Elképesztő... A könyv harmadik része gyakorlati útmutatásokat ad kezdő böjtölők számára. Például azt, hogy a böjtre készülni kell, fokozatosan kell csökkenteni az étkezések számát és mennyiségét. Nagyon veszélyes a böjt utáni időszak, ilyenkor vigyázni kell arra, nehogy túlegyük magunkat. De számtalan más hasznos tanácsot is kaphatunk- olyan embertől, ak

A Holicska Szilvia által szerkesztett ,népes magyar alkotógárda által alkotott könyv az átlagember számára foglalja össze mindazt, amit tudnunk kell a meteorológia egyik legdinamikusabban fejlődő ágáról:az orvosmeteorológiáról. Megismerjük a Föld légkörének részeit, a különböző felhőket, a légkör összetételét. Áttekinthetjük saját napiciklusunkat, s olyan megdöbbentő adatokkal is szembesülünk, mint pl. a stresszhomonok szintje reggel 7 körül a legmagasabb, a humán spontán aktivitás mélypontja 15 óra körül van, pulzusszámunk 9 és 18 órakor magas. Ami a legelképesztőbb: a fertőzésekben és stresszben jelentős szerepet játszó vérsejtek mennyisége 9 és 16 órakor a legmagasabb! (13. oldal, ajánljuk mindenkinek alapos tanulmányozásra!) Az Emberpróbáló időjárás megtanít bennünket arra, hogy értelmezzük a TV-híradók időjárási térképeit, mi a hidegfront, a melegfront, mi a ciklon és az anticiklon. Kategorizálhatjuk az UV-sugárzás különböző formáit, átfogó képet kapunk a szervezet hőleadásáról