Könyvekről mindenkinek

A Romániai magyar irodalomi lexikon egyike a magyar nyelvterületen valaha kiadott legjobb irodalmi lexikonoknak. Azért merem ezt a kijelentést megkockáztatni, mert a Balogh Edgár által főszerkesztett  könyv ugyan 1981-ben jelent meg, mégis, 21. századi színvonalú. Miért is mondhatjuk ezt? 1. Az irodalom fogalmát a szerkesztők nagyon tágan értelmezték. Szó esik a műben nemcsak a szépirodalomról, hanem a fizikai, orvostudományi irodalomról, nem is szólva a matematikai irodalomról ( a két Bolyai munkássága kívánkozik itt az élre). 2. Az irodalomon belül nem elégszenek meg a fontosabb alkotók és műveik felsorolásával, hanem olyan címszavakat is találunk e lexikonban, mint Ady Endre emlékezete, Arany János emlékezete, bábszínház stb. Voltaképpen tehát a romániai magyarság kultúrtörténetét tárgyaló műről beszélünk. 3. Remek a lexikon sajtótörténeti anyaga. Nemcsak az irodalmi folyóiratokról, hanem a napilapokról is részletesen olvashatunk, nem is szólva olyan különlegességekről, mint az üze

Irodalmi folyóiratnak csak abban az esetben van immanens értelme, ha az a folyóirat bátor. Ha a bátorság hiányzik, a vélemény sem lesz érdemi. A Prae 44. száma igencsak bátor, épp ezért igencsak érdemi. Merényi Krisztián: Józsi bácsinál című novelláját például nem minden irodalmi folyóirat vállalta volna be. Nem egészen másfél oldalon rettenetes tragédiák, szenvedések. Hogy maga a mű miről szól, azt, véleményem szerint, a címből ki lehet következtetni... Orcsik Roland elképesztően jó költő. Ezt eddig is tudtuk róla, de aki elolvassa a Szétmorzsolva című versét, átgondolja véleményét a kortárs költészet lila és dekadens mivoltáról. Ez egy zseniális vers, üde színfolt a színfolt-talanság világában. A harmadik mű, amit ki szeretnék emelni, az Bozsik Péter: Vándorszakács című írása. Először visszariadtam a hosszúnak tűnő mondatoktól, de aztán rájöttem, hogy van olyan mondat, ami attól, sőt, elsősorban attól szép, hogy hosszú, és az egymásba kötések, a végtelenségek logikai dimenziói közöt

Egy könyvtárnak a folyóiratok éppúgy díszei, mint a könyvek. Az Aetas történelmi folyóirat 1998/1. számában- mely az orsoz történelemről, a nyugat-európaitól eltérő orosz fejlődésről közöl tanulmányokat- mindenkinek ajánlom elolvasásra Sashalmi Endre tanulmányát, melyben különbséget tesz a nyugati abszolutista uralkodók és az orosz cárok között. Nagyon jó, példamutató, tárgyilagos történetszemlélet. Az orosz cárok hatalmukat a keresztény vallásból vezették le, míg a nyugati uralkodók inkább jogi szemléletűek voltak.Ez a legfontosabb különbség.

A Szegeden megjelenő folyóirat 2007.júniusi számának tartalmából: Maurits Ferenc verse az ötvenes évek világát eleveníti meg- Dobai Péter megjelenés előtt álló kötetéből ad ízelítőt- Részlet Grecsó Krisztián: Doktor Urak című regényéből- Latzkovics Miklós ironikus hangvételű kisprózája: Labada, a bokszoló ( Moldova György hatása erős- GBP), Turczi István egy Faludy Györggyel eltöltött délután emlékét villantja fel József Attila-tanulmányok: a költő Marxhoz, Hegelhez, Freudhoz való viszonyát elemzik- Választ kapunk arra a kérdésre: marxista volt-e József Attila?- Domokos Mátyás könyve Illyés és József Attila viszonyáról tisztázza a két költő-óriás viszonyát.

A Korunk Romániában megjelenő magyar nyelvű kulturális folyóirat. Tematikus számokkal jelentkezik minden hónapban. A 2008.februári szám témája a film volt, de olvashattunk irodalmi, művelődéstörténeti témájú írásokat is. A folyóirat tartalmából: A filmtörvény jól szolgálja a magyar közönségfilm érdekeit- A Simó-osztály:művészfilmek és közönségfilmek- Interjú M. Tóth Gézával- Cristi Puiu, a román filmgyártás nagy ígérete- Melyek a mai román és magyar filmek erősségei?- A románság ábrázolása Németh Lászlónál és Mikecs Lászlónál- Angi István írása: A Patyomkin cirkáló filmretorikája- Erdélyi magyar költészet 2006-ban.

A História, Magyarország legnépszerűbb történelmi folyóirata, e számában az 1896-os Millenniummal foglalkozik. Olvashatunk cikket a századvég lázadó nemzedékéről, a Bánffy-kormányról a korabeli pártstruktúráról, a pártok közötti Treuga Dei-ről, a kiegyezés- korabeli vasúthálózatról, a különböző társadalmi csoportok helyzetéről: arisztokratákról, munkásokról, valamint előkerül a magyar történelemben oly sokat vitatott középosztály-kérdés. Számomra mégis az a cikk legérdekesebb, mely a Millennium korának sportéletét tárgyalja. Nemcsak az athéni olimpiáról szól, hanem a sportok mind nagyobb mértékű terjedéséről, ahogy ma mondanánk: a tömegsportrtól. A História több, mint huszonöt éves történetének egyik legszínvonalasabb lapszáma. Antikváriumokban még talán beszerezhető.