Könyvekről mindenkinek

Karl Heussi egyháztörténetről szóló kézikönyvét tankönyvként használják nagyon sok teológiai főiskolán. Éppen ezért ajánlás vagy bírálat helyett csak felsoroljuk a fontosabb témákat, fejezetcímeket! - Az egyháztörténetírás története - Az egyház a pogány római birodalomban, a korai katolikus egyház kiépülése - A római birodalmi egyház, Constantinustól Theodosiusig, illetve Nagy Theodosiustól az 5. század végéig. - A katolikus germán tartományi egyházrendszer idején( itt, azt gondolom, túlzás "germán tartományi egyházrendszerről beszélni, minden germán germán nép, amely egyáltalán felvette a kereszténységet, önálló egyházrendszert alakított ki, valamint a pápaság hatalma sem volt ekkoriban még szilárd, sőt...) - A pápás egyház felemelkedése és aranykora, a cluny reformmozgalom - Az előreformáció és a reneszánsz - Reformáció és ellenreformáció - A felvilágosodás - A romantikától az első világháborúig ( Célszerűbb lett volna művészeti korstílus helyett konkrét évszámot, időhatárt me

Ez bizony kőkemény teológia. D. A. Carson és Douglas J.Moo bevezetése azoknak szól, akik részletesebben, vagy helyesebben szólva: mélyebben érdeklődnek az Újszövetség iránt. Az első fejezet voltaképpen teológiatörténet, az Újszövetségről alkotott elméleteket és azok történetét, illetve a teológia különböző irányzatait veszi sorra. Az utána következő fejezetek pedig egy-egy könyvet elemeznek ki részletesebben. Megtudhatjuk, milyen elméletek " divatosak" a négy evangélium keletkezési sorrendjével kapcsolatban, miért Márkot tartják az újkori teológusok az ős-evangélium szerzőjének, mi az a Q, valóban Lukács írta-e az Apostolok cselekedeteit, mi a különbség a négy evangélium tartalma-mondanivalója között. A páli levelekkel kapcsolatban pedig elméletek végtelen tárházát tárják elénk a Szerzők. Talán pontosan ez a könyv egyik legnagyobb problémája. A Szerzők áttekintik a vonatkozó fontosabb angol nyelvű szakirodalmat, de csak ritkán foglalnak állást egy adott kérdésben. Elméletek

Ha egy teológiai könyv nem a teológia alapjairól szól, hanem teológiaprofesszorok egymás közti vitáiról, akkor előbb-utóbb letér az igaz útról. Alister E. McGrath is így járt. A Bevezetés a keresztény teológiába című könyv alapmű- mindazok számára, akiket jobban érdekelnek az elméletek, mint a keresztény vallás mindennapi gyakorlata, a hitélet, az úrvacsora, a gyülekezeti közösségek. Tipikus egyetemi tankönyvvé lett ez a Bevezetés, ahol olyan vadhajtásokról is részletesen olvashatunk, mint a fekete teológia(eszerint a Bibliát néger zsidók írták, Pál apostol pedig szélhámos volt, aki átfordította a Szentírást a fehérek nyelvére...), a latin-amerikai felszabadítás-teológia, vagy éppen posztmodern filozófusok Bibliaértelmezése ( egyikük szerint, mivel a jelentés szónak fasiszta mellékíze van, a Biblia pedig nem fasiszta, ezért a Bibliának nincs jelentése). Ahelyett, hogy ilyen hülyeségekkel foglalkozna a Szerző, többet kellett volna szólnia magáról a Írásról, az abban szereplő történetek