Könyvekről mindenkinek

Demográfiailag lebutított korunkban, amikor mindenki egy gyermeket akar, vagy még annyit sem, Szávai Ilona könyve üdítőleg hat. Nem azért, mert dierektben rá akar beszélni a családalapításra és gyermekvállalásra, hanem azért, mert nem akar lebeszélni róla. Indirektben sem. Ráadásul az Egyke című könyvnek elég jelentős szakmai pozitívumai is vannak, értem ezalatt, hogy mint könyv is élvezhető, elgondolkodtató. Azért mert: - Nem akarja az egyke-jelenséget, mint magyar sorstragédiát bemutatni. Az egész 21.századi világban egykéznek, meg szingliznek. - Nem ítél személyeket, elítéli viszont az általa tárgyalt jelenséget. - Magát az érintetteket, azaz a gyermekeket is megkérdezi. Elvégre róluk is szól a történet. Lenyűgöző a könyv végén közzétett kérdőíves felmérés. A városi egykék mindenben rosszul teljesítenek. - Az egész könyvről mondható: nem célja, hogy depresszióba kergesse az egykés szülőket. Inkább magyaráz, sejtet, oktat. Hasznos. Ajánljuk szülőknek, gyerekeknek, az egész c

Kedvet kaptam. Ha majd eljő az idő, s e sorok írója meg nem érdemelt nyugdíjaséveit tölti valahol, foglalkozni fog a cigája juhval. Mint a Jávor-Kukovics-Dunka szerzőtriász könyvéből megtudhatjuk, egyes szakértők szerint ez nem is magyar, ez egy Balkánról idekeveredett juhfajta, származása ellenére elég értelmesnek tűnik. Olyan tiszta tekintetű, a fejét magasan, de nem hivalkodó módon hordja. A hím akár 80 kilogramm is lehet, ami azért gond, mert én is annyi vagyok csak nálam nagyobb testéméreten oszlik el a súly. Kitűnő könyvet alkotott a Jávor-Kukovics-Dunka szerzőhármas. Négy juhfajtát: a rackát, a cigáját, a gyimesi rackát és a ciktát- ismertetnek.Informatív, mégis kezelhető, vékony, de sokatmondó, releváns képek és grafikonok olvashatók benne ( érdekes például az egyes juhfajták tőgybimbóméretéről szóló blokk), szakemberek számára íródott, mégis alkalmas arra, hogy felkeltse a laikusok érdeklődését is. Aztán hajrá! ( Mezőgazda Kiadó, 2006.)

G.Szabó Klára műve, a Tej-cukor- és lisztmentes ételek receptkönyve számomra olyan volt, mint egy lelki megtisztulás. Értelem a 21.századi gasztroértelmetlenség útvesztőiben. Miért kell ahhoz paleonak lenni, hogy leszögezzük: a só nem ártalmas? Évezredeken keresztül ették az emberek a sót, minden különösebb probléma nélkül. Már Az Ószövetség korában is sózták az emberek az ételt, és egészen sokáig húzták... A mai ember úgy retteg a sótól, mint a sátántól, miközben cukros ételeket zabál agyba-főbe. G.Szabó Klára a cukor-kérdést is helyére teszi, imdőn megállapítja azt, amit már minden felnőttnek tudni kellene: édességet szabad enni, de csak mértékkel. Mint ahogy kávét is szabad inni, alkalmilag. Mert a kávé sem méreg. Csak a koffeinszintet növeli, de azért van az emberenek esze, hogy féken tartsa a testét. Legalábbis. A könyvben található ételreceptek visszavisznek bennünket nagymama egyszerűségének korszakába. Van itt tojásos-sajtos omlett, franciasaláta, csontleves, meg székelyká

A Bondor Antal szerkesztett könyvet mindenkinek ajánljuk, akik szeretnének belefogni fenyőfa termesztésébe, fenyőerdőt vásárolnak, stb. Igaz, hogy A fenyő termesztése és hasznosítása 1984-ben jelent meg, még anno a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás korában, de azért a 21.században is használható, némi korrekcióval. Mert az változzatlanul igaz, hogy fenyők a hegyekben vannak, talán a korfa változott azóta. Változatlan viszont az egyes fenyőfajták biológiai jellemzőinek tára. Továbbra is a vörösfenyő az egyetlen lombhullató fenyő hazánkban, továbbra is ritka a simafenyő és a duglászfenyő. A rágáskárokat is ugyanúgy kell elhárítani, a technológiai károk ellen viszont ugyanúgy védtelenek vagyunk. Többnyire. Mi a tanulság? A tudomány fejlődik, a jó könyv örök. Csak a téeszek oszlottak fel. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Lakásokat és családi házakat keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre!

Korom Mihály : A fasizmus bukása Magyarországon című könyve a Kádár-korszak szellemileg legsötétebb első időszakában, a marxizmus tombolása idején jelent meg, Szerző pedig teljesítette a politikusok és kultúrpolitikusok elvárásait. A mű a marxizmus és a szavjet Vörös Hadsereg apoteózisa. Csak azoknak ajánljuk, akik a történetírás történetével foglalkoznak. Merthogy Horthy nem volt fasiszta. Az ő nevével fémjelezett politikai rendszer sem volt az. Fasizmus nem egyenlő a nemzetiszocializmussal, előbbi olasz, és Mussolini nevéhez kötődik, utóbbi német, és Adolf Hitler neve fémjelzi. Horthy jobboldali politikus volt, aki egy diktatorikus-tekintélyuralmi rendszert hozott létre. Ezen rendszer egyes elemeiben megegyezett a német vagy az olasz szisztémával. Csakhát a külpolitikai orientáció...A modern történeti munkák természetesnek veszik, hogy a trianoni béke után Magyarországnak a németekkel vagy az olaszokkal kellett szövetségre lépni. Kérdezem én: miért törvényszerű ez? Miért nem szövetke

Telitalálat. A történelmi regény standard magyar műfajnak számít a világirodalomban, a családregény szintén. Kepes András kitűnő író, így hát egyesítette a kettőt. A tövispuszta című könyvben a huszadik század vérzivataros magyar történelmét követhetjük nyomon, négy magyar család sorsán keresztül. Mennyire másképp élték meg ugyanazt a kort! A falusi zsidó kocsmárosnak az életéért kellett reszketnie, az értelmiséginek meg azért, hogy meglegyen az élelmiszerjegye. Van, aki Horthy Miklóst gazembernek látja- teljes joggal. Van,aki egy történelmi korszak ikonikus alakját látja benne- teljes joggal. Kepes András könyve nemcsak regény, de vitairat is. Mindenki elgondolkodhat arról, vajon melyik oldalon állna egy adott helyzetben. Csak arra vigyázzunk, hogy a nagy múltidézésben ne támadjon bűntudatunk. Mert az akadályozza leginkább az őszinte szembenézést, és a továbblépést. ( Libri Könyvkiadó Kft, 2017.) A könyv megjelenésének időzítése remek. A Tövispuszta kitűnő karácsonyi ajándék. x

A Magyar Szemle konzervatív, polgári szellemiségű tudományos- közéleti folyóirat. Kiváló színvonalú.A 2007.decemberi szám tartalmából: - Antall József politikusi életművét ma sokan gyalázzák, de az, hogy demokratikus intézmények épültek ki, és Magyarország nem siklott félre, az ő érdeme. - Hogyan romlott meg, történelmi okokból,  a magyar-szlovák viszony, és miért nem akarják azt egyes politikusok helyreállítani? - Miért sikerült a nagy zenészeknek és zeneszerzőknek az, ami az íróknak nem? Bartók világhírű lett, József Attila nem. - Mi az igazi tudás? Miért van az, hogy a középosztály annyira vevő a félműveltségre? - Az MSZP-nem semmilyen joga sincs ahhoz, hogy 1956 örökösének mondja magát. - A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság ülésén Lázár János országgyűlési képviselő is megjelent. - 1956 előtt a Nyugat igyekezett minél több kelet-európai, a kommunizmus bezártságában nyögő értelmiségihez eljuttatni a kortárs nyugati folyóiratokat és könyveket. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka ro