Könyvekről mindenkinek

John Dos Passos az első világháború amerikai regényét írta meg- Remarque az európait. John Dos Passos: Három katona című  könyvének hősei a társadalom különböző rétegéből érkező, némi hazaszeretettel és sok--sok kétséggel élő amerikai fiatalok, akiket az Öreg Kontinensre vezényel az élet, hogy itt harcoljanak hazájukért, a németek ellen. Remarque alakjai gyorsan kiábrándulnak a mesterségesen keltett optimizmusból, Dos Passos figurái ezt nem engedhetik meg maguknak. Alkalmazkodnak. Mert legyen bár az ember gyereke csóró olasz bevándorló, vagy sokak által igen tehetségesnek tartott, némi világmegváltó attitűdöt sem nélkülöző művész, túl kell élni. Túlélni a tengert, a frontot, a társakat. Pont ezeknek a túlélési stratégiáknak az összevetése kínál egyedülálló szellemi izgalmat az Olvasó számára. S ki tudja- a plasztikusan megírt cselekmény mögé nézve talán a lélek is gyógyul. Valamelyest. Ford:Bartos Tibor. Európa-Zrínyi, Budapest, 1982.

A könyv alcíme: Életmű-fogadtatás-utókor 1913-2006. Nincs rá lehetőség, hogy ezt a jelentős monográfiát teljes terjedelmében feldolgozzuk. Monostori Imre mérföldkőnek számító könyvéből inkább csak néhány jellemzőt emelnénk ki. Az első: Szekfű Gyula minden vitán felül tehetséges történetíró volt.A politikai-erkölcsi megítélés nem befolyásolhatja Szekfű szakmai teljesítményének elismerését. A török kor, a barokk, a 19.század történelmi emlékezetét híven őrizve, a forrásokat magas szintű szakmai felkészültséggel kezelve írta műveit Szekfű Gyula. Amely művek- és ez a második, amit feltétlenül el kell mondanunk Szekfűről- nem mindig sikerültek. A " változó idők" nem egy esetben túl erős hatást gyakoroltak erre a monumentális történetírói életműre. Szekfű túlzottan gyakran esett bele abba a hibába, hogy tanítani akart, példát keresni a történelemben bizonyos tézisekre. Ez pedig mindig oda vezet, hogy a fellelt példák örökösen "ideiglenes használatúak" maradnak. Ami pedi

Agatha Christie kevésbé ismert könyvének hőse, egy idős asszony mindenáron Londonba szeretne utazni. A Scotland Yardra igyekszik. Gyanakszik ugyanis, hogy a falujában nemrég történt halálesetek nem baleset, hanem gyilkosság miatt következtek be. A lelkész, aki imádta méheit, értett is hozzájuk, elfelejtette volna felvenni a védőmaszkot? A jó öreg doktor pedig csakugyan véletlenül adagolta magát túl gyógyszerekkel? Luke Fitzwilliam , a Malájföldről hazatérő rendőrtiszt először csak bogaras öreg hölgy kitalációjának gondolja az egészet. Ám, amikor Lavinia Pinkerton is meghal, tovább már nincs értelme az öncsalásnak: gyilkosságsorozattal állunk szemben. A Gyilkolni könnyű nem tartozik a Krimi Királynőjének legjobb művei közé, de azért kellemes kikapcsolódás mindazoknak, akik kedvelik az elrejtett logikai összefüggések fokozatos feltalálásán alapuló klasszikus krimit. 

Miért is vált maradandó irodalmi alkotássá az Európában élő kínai írónő,  Shan Sa kiváló regénye, A gójátékos? Talán azért, mert a Szerző ügyesen elkerülte a témával együtt járó csapdákat. Nem abszolutizálja a gó-t, a könyv nem a góról szól, hanem emberi sorsokról. Másfelől a történelem viharában vergődő, testi és lelki kínok között vergődő kínai emberek feje fölött mindig ott lebeg a gó, mint a szabadság igézete, menekülési lehetőség. Egyben: lehetőség a kiteljesedésre. A történet a huszadik század harmincas éveiben játszódik, Mandzsúriában. A japán megszállók bábállamot hoznak létre, élére pedig az utolsó kínai császárt, Pu Jit állítják. A helyi lakosság alávetett helyzetben, a lázadási kísérleteket könyörtelenül elnyomják, az elfogottakat előbb megkínozzák, aztán kivégzik. Egy japán katona, akit a balsorsa erre a szolgálati helyre vezényel, különös megbízást kap felettesétől. Az Ezer Szél nevű város főterén gó-t játszó embereket kell figyelnie, nehogy valami japánellenes összeesküv

Sokan irodalmi igénytelenségnek tartják a krimit. Sok esetben ez igaz is- de mi van akkor, ha rendőr írja meg egy valódi bűntény történetét, persze, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával? Ez esetben más lesz a mérce, az adott könyv voltaképpen átalakul: krimiből bűnügyi dokumentumregénnyé válik. Dr. Vedres Géza könyveit a színtiszta realizmus jellemzi. Nem feltétlenül borzongatni akar, hanem egy nyomozás menetét feltárni az Olvasó előtt. Az Akasztás kétszer című regényben is ez történik. A mű főhőse Karola, aki úgy lóg ki az 1980-as évek szoci mindennapjaiból, mint túlméretes ponty a horgász vödréből. Karola nem rendelkezik szakmával, dolgozni sem akar, viszont imád bulizni, szereti a drága ruhákat, és persze a diszkót. Szegény férje alig tűri az asszonyi szeszélyek eme túlzottan materiális megnyilvánulásait, az anyós egyre többször ad hangot ellenszenvének, mígnem Karolánk elhatározza, hogy beiratkozik egy gyors- és gépíró tanfolyamra. A tanfolyamon megismerkedik egy másik f

A provokatív kérdés egyébként nem Frans De Waal találnnya, már a jó öreg Charles Darwin is megkérdezte olvasóitól, hogy nem szégyellik-e magukat az orángután intelligenciája miatt...Az elég okosak vagyunk című könyv játékos ismeretterjesztés felnőtteknek. Nagyon szórakoztató, egyetlen baja a szélsőségig vitt evolucionizmus. A könyv címét is magában foglaló kérdésre válaszolva: Igenis az ember van olyan okos, hogy megérti az állatokat, mert az ember Isten képére teremtetett. Nem kell magunkat szégyellni amiatt, hogy nem vagyunk csimpánzok, Rhesus majmok, halak, vagy éppen disznók. A Föld legokosabb teremtménye az ember, az már más kérdés, hogy ezt az intelligenciát mire használja...Amúgy a könyvet minden kíváncsi embernek ajánlom, még gyerekeknek is. ( Alexandra Könyvesház Kft, 2018.)

Stefan Chwin történelmi- lélektani regényének hőse, Hanemann, a második világháború előtti Gdanskban, feszült politikai légkörben dolgozik, mint kórboncnok. Végzi a dolgát, próbálja életéből kizárni a politikát. Ám egy szép napon, mikor balesetben elhunyt nőismerősét kellene felboncolnia, elege lesz az egészből, otthagyja munkáját. Ettől kezdve karrierje nem más, mint mélypontok sorozata. A második világháború során otthonát veszti, a szovjet mintára levezényelt kommunista átalakulás idején pedig a hatalom megbízhatatlan elemnek tartja, partvonalra teszi. A Hanemann történelemszemlélete szerint a kommunizmus éppoly igaztalan és embertelen rendszer, mint a Hitler-féle nácizmus. Stefan Chwin könyve nem pusztán a huszadik század nagy sorsfordulóin átívelő történelmi tabló, hanem lélektan. Szerző remek pszichológiai érzékkel ábrázolja hőseit. Külön ki kell emelni a háborús fejezetek mozaikszerű, a film dinamikájához hasonló pörgését, a rövid, sokszor kétszavas mondatokat. S igazi irodal