Könyvekről mindenkinek

Neroról ( aki nem Néró, mert latinban nincs ékezet) az átlagember csak annyit tud, hogy a történelem egyik legnagyobb pszichopatája, és ő gyújtotta fel Rómát, hogy aztán ráverje a balhét a keresztényekre. Aki elolvassa Ürögdi György könyvét, kissé meglepődik. Nerot ugyanis szerette a római nép. Azért szerette, mert nem volt sznob. Kocsmázni járt a parasztokkal, egy szál ágyékkötőben részegen danolászott velük. A konzervatív szenátori rend tagjai persze felháborodtak, merthogy római császár nem művelhet ilyet. Mint ahogy azt is méltatlannak tartották egy római császárhoz, hogy színpadon lépjen fel, színészként, énekesként ( volt, hogy koldust alakított). Nero nagyon könnyen befolyásolható volt, nem alakult ki felnőtt személyisége. Csakhogy nem mindegy, hogy valakit Seneca befolyásol, egy nagy filozófus, vagy pedig Tigellinus, egy szintén pszichopata karrierista, aki minden potenciális ellenfelét megöleti. Nero sokszor hozott jó külpolitikai döntéseket, például az örmény-párthus viszál

Szeretem a korszerű, valós cselekményelemeket tartalmazó, feszes thrillereket. Fiona Barton legújabb könyve ilyen. A gyanúsított című könyv minden szülő rémálmával indul. A középkorú házaspár lánya Thaiföldre utazik barátnőjével, ám egy hét után sem ad életjelt magáról- pedig épp megjött az érettségi eredménye ( merthogy Amerikában ezt levélben küldik...). A szülők kétségbeesetten telefonálhatnak ide-oda. Fájdalmukra felfigyel egy újságírónő, akinek fia már hét hónapja utazgat a világban fel és alá, még karácsonyra sem hajlandó hazajönni. Mi köze az újságírónő eltűnt fiának a hét hónappal később Thaiföldön eltűnt két lányhoz? Milyen levelek érkeznek valami ismeretlen címről, s kik küldik azokat? Miért olyan gyanús a család egyik tagja? Ismeretlen vagy ismerős tettes követett el bűncselekményeket? Egyáltalán: happy end lesz a történet vége? Mindezekre a kérdésekre választ kapunk, ha elolvassuk Fiona Barton:A gyanúsított című, jól megírt, sok párbeszéddel dinamizált, nagyszerű thrille

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) dolgozik azon, hogy egységes adatbázis készüljön a régi, muzeális értékű magyar könyvekről. Hogyan, milyen alapelvek mentén dolgoznak ezen a könyvtáros és muzeológus szakemberek, valamint természetesen az informatikusok, arról itt tájékozódhat: oszk.hu/hirek/muzealis-konyvkincsek-online Érdemes utánanézni, mert ha ez tényleg megvalósul, akkor nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú adatbázis készülhet a régi magyar könyvekről.

Kosztolányi Dezső szerelmes alkat volt. Huszonkét évesen beleszeretett egy 13 éves lányba, Lányi Heddába. Aztán, úgy tűnik, megnyugszik, feleségül veszi Harmos Ilonkát, aki igazi alkotótársává is lesz. Majd, élete vége felé, már súlyos betegen, egy üdülőhelyen, beleszeret Radákovich Máriába, aki amúgy férjes asszony. Kelecsényi László és Réz Pál könyve ezen szerelmek dokumentumaiból- versekből, levelekből, naplókból- egyéb írásokból- válogatnak illetve közölnek részleteket. Olyan, a nagyközönség számára eddig ismeretlen költeményekre bukkanhatunk, mint a Zsuzsika, vagy a Kis bordélyház. Olvashatjuk Kosztolányi érzelmektől igencsak túlfűtött feljegyzéseit éppúgy, mint Harmos Ilona híres, féltékenységtől fűtött levelét Máriához. Őszintén szólva: nem valami rokonszenves az a Kosztolányi-jellem, ami kirajzolódik. Nincs hűség, nincs meg benne a másik megbecsülése, csak a vágyak, meg a nagy érzelmesség. Pont olyanok a költő szerelmei, mint a költő versei. Áradoznak, hogy aztán a jövő héte

Szilágyi Ákos könyvének alcíme: Oroszlecke. Ebből már minden kedves Olvasó kitalálta, hogy nagy valószínűséggel Putyinról, és az általa vezetett Oroszországról szól majd a könyv. Ez a feltételezés be is igazolódik, csakhogy Szilágyi Ákos folytonos utalásokat tesz egy másik ország másik demokráciájára- ez az ország pedig Magyarország- s arra próbálja rábírni Olvasóját, hogy találjon párhuzamokat a két ország demokráciája között. Ha a befogadó nem elég óvatos, ezt meg is teszi. Ha óvatos és tárgyilagos, akkor tisztelni kezdi Szerző ismereteit, Oroszországról való olvasottságát. És kreativitását. Szilágyi Ákos manapság a legkreatívabb politológus. Míg a legtöbb szakember kizárólag liberális és illiberális demokrációkat ismer, addig Szilágyi Ákos további kategóriákat alkot: telekratikusan irányított demokrácia, militokrácia, irányított demokrácia ( ennek van moszkvai és szentpétervári modellje), és persze a címben is szereplő túlirányított demokrácia. Az új demokráciaelmélet egyben azt i

Kerényi Attila könyvét mindazoknak ajánljuk, akik tárgyilagosan, kizárólag szakmai szempontok miatt érdeklődnek Európa természet- és környezetvédelme iránt. ( Tehát: nem felszínes ökopolitizálásról, hanem tudományosan megalapozott, a fogalmakat pontosan kezelő, adatgazdag könyvről van szó. Megtudhatjuk, mi a különbség természetvédelem, örnyezetvédelem és ökológia között- mert biznoy, ezek nem ugyanazt jeletik. Megismerkedünk Európa felszíni- és geológiai sajátosságaival, mindazon tényezőkkel, melyek bármilyen formában is befolyásolhatják Európa környezeti állapotát. képet kapunk arról, hogyan és miért pusztultak ki az európai őserdők, s a kormányok milyen erőfezítéseket tettek a pusztulás megállítása érdekében ( lásd a portugál eukaliptuszok esetét az aljnövényzettel). Nagyon pontosan, adatszerűen megismerjük a kihalóban lévő állat- és növényfajokat ( én például nem is sejtettem, hogy a lucfenyő ennyire veszélyeztetett). Kerényi Attila érslzetesen foglalkozik az emberi beavatkozás ha

Paul Davies igen nagy érdeklődést kiváltó, Egyedül vagyunk a világegyetemben? című könyve rövid, és a tudományosan legkorrektebb választ adja a kérdésre: elenyésző annak valószínűsége, hogy valaha is életre bukkanunk az univerzumban. Davies könyvében vázolja a SETI történetét, szól annak valószínűségéről, hogy idegen DNS-t találunk az űrben, részletesen elemzi, melyek lennének egy idegen ccivilizációval folytatott párbeszéd nehézségei ( például a rádióhullámok sok fényévet kell utazzanak, míg eljutnak az állítólag idegenekhez). SSzól arról az eshetőségről, mi lenne akkor, ha mégis értelmes lényeket találnánk az űrben. Davies szerint ezek a lények nálunk jóval értelmesebbek lennének, ami felvet különböző fiolzófiai problémákat. Nem részletezném, melyeket, mindenkinek ajánlom a knöyvet olvasásra, csak egyetlenegy érvre térnék ki. Davies szerint: ha egy civilizáció előbbre tart ánlunk, annak feltéelnül van valamilyen transzcendens hite ( és ezt egy nemzetközileg ismert amerikai tudós