Könyvekről mindenkinek

Kedves Látogatónk! Szoros és húzós volt ez a 2019.év, de itt a vége: eljött az év végi pihenés ideje. Karácsony pedig, melyet a keresztény világ ( melynek jómagam is aprócska részese vagyok) Jézus születése ünnepeként tart számon, bearanyozza az esztendő végét. Áldott Karácsonyt, annak minden örömével: a családdal, a bejglivel, a rántott hallal, a töltött káposztával. Legyen Áldott minden Kedves Látogatónk egészsége, lelke, családja, otthona! 2020-ban pedig újult erővel, sok- sok könyvvel mutatjuk meg a világnak, hogy ebben a materiális szellemű társadalomban van még jövője a kultúrának, a nyomtatott szónak. Áldott Ünnepeket, Boldog Új Évet! Azért egy könyvet, egy igazi családbarát, pszichológia témájú könyvet mégiscsak ajánlanék. Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása. A fogantatástól ötéves korig című könyve abban segíti a szülőket, hogy már kisgyermekkorban kialakítsák gyermekükkel azt a bizonyos meghitt kapcsolatot, s ezt fenntartsák a későbbiekben is. (Kulcslyuk

Joel Osteen: Jobb emberré lenni című könyve arra vállalkozik, hogy bibliai tanítások alapján elmondja az embereknek, hogyan tehetik jobbá életminőségüket. Hogyan győzhetik le szorongásaikat, hogyan válhat gondolkodása jövőorientálttá, hogyan győzheti le az ember az ősöktől örökölt negatív jegyeket (átkokat), és miképpen hasznosíthatja az ősöktől örökölt pozitív viselkedésmintákat, értékeket. Megtanulhatjuk, hogyan élvezzük méltóképpen Isten anyagi áldását, hogyan jussunk ki a több évtizede tartó szegénységből. A 16. fejezet ( Tápláljuk jó szokásainkat!) gyakorlatilag mindenkihez szól, még nem keresztényeknek is feltétlenül el kell olvasni. Osteen elutasítja a maradi keresztény vallásosság azon üzenetét, miszerint istenfélő embernek csak a lemondás, csak a szegénység juthat. Ugyanakkor nem azonosul azokkal sem, akik egyoldalúan csak a bővölködés evengélimát hirdetik, messze-messze elfeledkezvén Isten többi parancsáról. Ha társadalmilag nézzük: a Jobb emberré lenni a keresztény polgá

Révész Imre 1924-ben, Debrecenben jelentette meg A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása című művét. Ez egy értekezés, mely igen átfogó, széleskörű. jó problémaérzékkel festi le az egyháztörténészek szakmai dilemmáit- ezáltal pedig túlnő szűkebb diszciplinája határain. Révész Imre ugyanis felveti azt a kérdést, mellyel minden tudománys kutató mindennap szembesül. Nevezetesen: 1. Milyen témát válasszon?                        2. Milyen műfajt válasszon? Tanulmány, könyv, értekezés, kismonográfia, átfogó szintézis. Ez minden tudománynak örök problémája. Ha valaki választ keres erre a krdésre, akkor érdemes finanszírozási kérdésekkel kezdeni. Mit fizet a támogató? Részletekbe menő alapkutatást, vagy átfogó szintézist? 1924 óta ezt a gondot még nem oldották meg. A tudósnak minden nap döntéseket kell hoznia. Ha rossz döntést hoz, az visszavetheti tudományos karrierjét. Magyarországon a történelmi szintéziseket rendszeresen támadják, főként politikai okokból. Mire ugyan

A világtörténelem egyik leginkább kutatott témája, nem túlzás: a Kennedy- gyilkosság. Olyan népszerű a téma történészek és laikusok között is, hogy külön adatbázisokat hoztak létre, ahol az érdeklődők kedvükre böngészhetnek ( némi rosszindulattal: a különböző összeesküvés-elméletek között...). A Boston Közkönyvtár több, mint 1000 könyvet, és még vagy ezer folyóiratcikket őriz a világtörténelem talán legnagyobb visszhangot kiváltó merényletéről. A Kennedy-gyilkosság a történelem legtöbbet vitatott és legtöbbet kutatott eseménysora. Ami számunkra igazán érdekes, az a netes adatbázisban található:24 eredeti dokumentum, politikai prekoncepcióktól mentesen, hivatalosan, többféle álláspontot is bemutatva. Történészeknek és egyéb szakértőknek igazi kincsesbánya. Itt találja: https://bpl.bibliocommons.com/v2/search?_ga=2.164268471.944129101.1576485751-1020208901.1576485751&f_FORMAT=WEBSITE&query=kennedy%2C+john+f.&searchType=keyword Jó böngészést, kellemetes kutatgatást kíván

Hajnóczy Péter:a lázadó, a nehezen kezelhető alkotóművész szinonímája lett. Reményi József Tamás könyve ( a Véradó Hajnóczy egyik elbeszélésének címe) megpróbál beljebb hatolni a lezártnak tűnő kapukon, megragadni a valódi Hajnóczyt, aki nemcsak ivott, de zseniálisat írt is, aki nemcsak meglátta a valóság váza mögötti Másik Valóságot, hanem pontosan ábrázolta is. Lélekbúvár is volt, szociológus is, szenvedély is vezette, precizitás is éltette. Nem Ginsberg-követő volt, sosem írt bódult állapotban, mert tisztelte a művet, az irodalmat. Munkásságát folyamatos vita kísérte, részben annak köszönhetően, hogy kommunista diktatúra idején élt és alkotott. Már a Valóságban megjelent szociográfiája " kiverte a biztosítékot" az illetékeseknél, aztán jöttek a többféleképp is értelmezhető novellák, mindig a peremről: a színhely többnyire elvonó, elmegyógyintézet, a szereplők mindig társadalmon kívüliek, vagy a társadalmonkívüliség illúziójában élők, vagy olyanok ,akikről azt hitte a tár

A mindössze 20 oldalas értekezés ( azért a könyveknél tárgyaljuk, mert jelentős súlyú) tartalma ennyiben foglalható össze: egyik zseni egy másik zseniről. A tragikusan fiatalon elhunyt debreceni költő, Oláh Gábor esszéje Petőfi Sándorról nagyon lírai, ugyanakkor igencsak eredeti megállapításokat tartalmaz. Kopogtat a tehetség az 1923-ban megjelent művön. Oláh Gábor szerint Petőfi maga is műalkotás: kötő, szép ,mély, művészi életű. Szerző szerint Petőfinél ez tudatos szándék volt ( ezt a nézetet ferdítették el később olyan irodalmárok, akik azt állították, hogy Petőfi " menedzselte", " megcsinálta" önmagát. Oláh idáig nem megy el, csak azt a fajta ösztönösséget tagadja, amelyet már a kortársak is- hol elismerőleg, hol a bírálat szándékával- felróttak Petőfinek. Petőfi- recenzens véleménye szerint- egyáltalán nem volt marketingember, bizonyítja ezt képviselőválasztási kudarca is. Egy másik, amit Oláh kiemel Petőfi Sándor művészetében: az egyszerűség. "Petőfi k

A Scolar Kiadó 2019.végén jelentette meg Victoria Turk kitűnő könyvét, a Digitális etikett című, az internet világával foglalkozó munkáját. A fiatal Szerzőről annyit érdemes tudni, hogy korábban volt a neves New Scientist folyóirat technológiai szerkesztője, jelenleg pedig a wired.co.uk főszerkesztője. Victoria Turk könyve segít nekünk eligazodni abban, hogy hogyan is viselkedjünk, kommunikáljunk a neten, különös tekintettel a közösségi médiára. A Digitális etikettet mindenkinek ajánljuk, gyereknek, kamasznak, felnőttnek egyaránt, hiszen mindannyian személyesen is érintettek vagyunk a témában. Különösen fontosnak tartom, hogy kamaszkorúak olvassák végig ezt a könyvet. Még az ún. digitális bennszülöttek is rászorulnak némi illemtanoktatásra- egyesek szerint csak ők igazán... Rengeteg kérdésre választ kaphatunk. Például: Mit tegyek, ha nem szeretnék válaszolni egy e-mailre? Ha valaki nem válaszol a jelölésemre, meddig legyek türelmes? Hogyan rázzam le a tolakodó " ismerősöket&