Könyvekről mindenkinek

 Arthur C.Clarke:Holdrengés című könyve igencsak izgalmas sci-fi regény,nemcsak a műfaj rajongóinak ajánljuk,hanem azoknak is,akik csak alkalomadtán olvasnak efféle könyveket. A történet a 21.század közepén játszódik.Pat Harris a Szeléné nevű holdjáró busz parancsnoka. Az a feladata,hogy turistákat fuvarozzon végig a Hold nevezetesebb területein. Látják a hatalmas hegyeket,megcsodálják a csodás fényjelenségeket. Ám amikor a Szomjúság Tengeréhez érkeznek,a Hold bosszút áll a földi turistákon. A felgyülemlett gázbuborékok miatt a homokos tenger egyszerűen beszippantja a járművet. A Szeléné a felszín alá kerül,körülötte tobb tonna homok. Kérdés,meddig bírja a holdjáró a rengeteg súlyt,valamint,hohy mennyi időre elegendő a levegő és az élelmiszerkészlet. A kapitány és munkatársai igyekeznek lekötni az utasokat,kártyáznak,olvasnak,ám egy,a gépen tartózkodó tudós előáll egy rossz hírrel:egyenletesen növekszik a hőmérséklet.  A felszínen hamar tudomást szereznek a Szeléné eltűnéséről. A kormá

 Nemere Istvánt elsősorban krimi- és sci-fi íróként ismerjük. A Keresd meg álmomat! című,1987-ben megjelent könyve is tartalmaz klasszikus krimi és kalandregény-elemeket,a lényege azonban mégsem az izgalom és a szórakoztatás. Hanem a múltértelmezes. Lilla és Gábor afféle előnászúton vannak Európa egyik legszebb városában,Velencében. Azonkívül,hogy egymással foglalkoznak,nagyokat sétálnak,gondolám utaznak,megcsodálják a csodálatos palazzokat,a sirályokban gyönyörködnek. Ám találkoznak Gábor barátjával,Dirannal,aki örmény és nagyon haragszik a törökökre,az első világháború után történtek miatt. Diran rendkívül bosszúszomjas,gyűlöl minden törököt. Törökország miniszterelnöke pedig a közeli napokban látogat Velencébe. Ráadásul felbukkan egy titokzatos férfi,aki Diran nyomában jár,és sötét terveket forgat a fejében... Gábor és Lilla képviselik Európát,a feldolgozott történelmet. A békességet. Diran a Közel-Kelet,a békétlenség,a bosszúvágy szimbóluma. Hogy a két,egymást kizáró értékrend közü

Leena Krohn finn írónő,akit korábban gyermek-és ifjúsági regényeiről ismert a közönség,1947-ben fogta magát,és megírta az első európai sci-fi klasszikust. A könyv címe:Hotel Sapiens. Apokaliptikus tragédia után vagyunk. A világot mesterséges intelligencia irányítja,mely képes uralni az emberi érzelmeket is. Egy értelmiségiekből, háziasszonyokból valamint különös figurákból álló csoport egy lerobbant épületben, mely korábban akár hotelként is funkcionálhatott,elhatározza,hogy egymást segítve túléli a katasztrófát. A fizukai túlélés még talán megy is, ám lelkük folyamatosan torzul. Egy férfi a saját árnyékának hiszi önmagát. Egy pszichiáter pszichiátriai betegként gondol magára, s követeli,hogy szerezzenek neki pszichiátert. A mesterséges intelligencia kísérletet sem tesz arra,hogy a meggyengült valóságérzékű emberek meggyógyuljanak. Sőt...De vajon meddig működhet és létezhet olyan közösség, melynek tagjai lelkileg sérültek? Leena Krohn voktaképpen történelmi regényt írt. Tudtára adta

Dominic Dulley könyve nagyon sokak ízlését ki fogja elégíteni. Egyszerre sci-fi, kalandregény, bűnügyi regény, sőt, és ezt vájtfülű irodalmároknak érdemes tudni, még a koraújkori pikareszk regényekkel is mutat rokonságot. A történet egy családról szól, akik abból élnek, hogy lopnak, csalnak, és lopnak. És néha csalnak. Ez a család az Uradalom nevű megabirodalmi szervezet vezetőit szokta átverni. Csakhogy történik egy kis malőr: Orry Kent, a fiatal és lelkes tolvaj, ellop egy nyakláncot, amit állítólag az ősi Repeszhold civilizáció kultúrájának volt a része. Ezután rengeteg kalandor és szerencsevadász a csapat után veti magát. És kezdődik a hajsza-csakhogy a végén van egy slusszpoén... Izgalmas könyv, ha egyszer elkezded, nem tudod letenni. Sokkal jobb, mint a legtöbb hasonló témában íródott amerikai regény. Dominic Dulleyről szólva pedig csak annyit mondhatunk: tudomásom szerint ez az első magyarul megjelent könyve, de lehet, hogy tévedek. A több, mint biztató kezdetet kövesse a még

Ami jó, az jó...Cixin Liu Hugo-díjas kínai író könyve a Háromtest-trilógia 2. kötete, és remekül sikerült. A sötét erdő metaforikus cím, az emberi civilizáció került sötét erdőbe. Veszélyes idegen űrhajók közelednek a Föld felé, négyszáz év múlva meg is érkeznek. Addig kell valamit kitalálni. Igen ám, de az ember csak úgy találhat ki valamit, ha kommunikál. Az emberi kommunikációt pedig lehallgatják a sophonok, ezek a kis kíváncsi szubatomi részecskék. Nem marad más megoldás: magányos zseniknek kell kiosztani a feladatot. Cixin Liu könyve izgalmas, feszült, nem túlintellektualizált sci-fi. Nagyon emberi, nagyon mély. Talán az év egyik legjobb fiction kategóriás könyve. Európa Kiadó, 2019. 

Történelem, sci-fi, fantasy- mindez együtt megtalálható Harrison Fawcett mitűnő könyvében, a Katedrális sorozat I. kötetében. A Kr.u.23. század végén járunk, a világot - és benne Amerikát- egy technokrata cég-óriás uralja, gátlástalanul használva az embereket. Egy újságíró és egy, a rémülettől erős lány találkozik, s úgy döntenek: bár visszajöttek az ókorba, Nero császár korába, hogy mindenféle okkult szellemek ellen vagy épp azok mellett csatázzanak, nem lesznek többé engedelmes bábok. Önálló életet, teljes felnőtt életet akarnak élni.  Szabadon. A Katedrális remekül megírt, roppant élénk dialógusokkal dolgozó, mondanivalójában mélyen humánus könyv, mely minden sci-fi kedvelő könyvespolcának dísze lehet. Ez a könyv Kiadójának weboldala: deltavision.hu Delta Vision Kiadó, 2012.

Minden írónak van egy kísérletező korszaka. Amikor még nem tudja, mely műfaj, mely hangnem, mely tematika hozza meg számára az igazi hírnevet ( van olyan író, akinek csak ilyen korszaka van...). Szóval, a világhírű sci-fi író, Ra Bradbury sem úgy kezdte, hogy minden készen volt. Ő is keresgélte helyét azon a hatalmas piacon, amit " amerikai irodalom"- nak hívnak. Az Októberi vidék című könyv Ray Bradbury krimijeit és kíséretet-novelláit tartalmazza. A Bradybury-s milliő már megvan: a halál állandó közelsége, folyton ősz és tél, depresszió és melankólia, világformáló bölcsesség, mely szorult helyzetekből kihozza az embert, a jellem, mint rejtett dimenzió- a fiatal Bradburynek már volt világlátása, formavilága még nemigen.  Egy farmerről kiderül, hogy ő maga a halál, aki a szomszédokat pusztítja. Két idős asszony, igazi falusi pletykafészkek, megidézik volt szerelmüket, és sötét erőkkel szövetkeznek annak érdekében, hogy követhessék őket. Emberek megtanulnak repülni, pontosa

Annyian írtak már ajánlót és kritikát erről a könyvről, mi újat lehet még hozzátenni? Talán annyit, hogy Dmitry Glukhovsky olyan író, aki mindig komplex valóságban, nem pedig irodalomban vagy éppen szórakoztatásban gondolkodik. A Futu.re című könyv magáról a halhatatlanságról szól, arról a célról, amit az emberiség már az ókor óta el akar érni- de mindig bebizonyosodik, aki aki halhatatlanná akar válni, az nem komplett, lásd Gilgames. Mi van akkor, ha az emberiség bizonyos része számára elérhetővé válik a halhatatlanság? Glukhovsky bebizonyítja nekünk, hogy káosz. Káosz, mert az ember nem isteni lény, nem uralkodik az idő felett. Káosz, mert túl sok mindenről le kel mondani azért, hogy örökké éljünk. S azért gondoljunk csak bele: ha örökké él az apa és örökké él a fiú, mikor veszi át a fiú az apa helyét? A Futu.re számomra egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a halhatatlanság társadalmilag lehetetlen, olyan mértékben kell folyamatosan bővülnie a gazdaságnak, hogy mindenkinek jusson he

Michael Crichton könyve korai orvosi sci-fi, még az 1970-es évekből. A sztori szerint 1971-ben megműtenek egy pszichomotoros epilepsziában szenvedő férfit, akit éppen a börtönből hoznak a műtőbe, mivel leütött egy tökéletesen ártatlan benzinkutast. A műtét nagy felhajtást kelt, ott a sajtó is, a kórház orvosai pedig játsszák a maguk kis játékait: van, aki mindenki tudtára adja, hogy ő bizony az egészet ellenezte, mivel Benson személyiségzavaros, azt pedg az agyműtét nem fogja megoldani. Merthogy nem szokványos agyműtétről van szó. A férfinak, aki különben az egész felhajtást nagyon élvezi, beültetnek egy másik agyat, hogy az kontrollálja az elsőt. Kvázi: kiigazítja, amikor az éppen epilepsziás rohamra készül.Csakhogy Benson is saját játékot játszik: egyszerűen meg akar szökni a börtönből... Crichton ál-dokumentarista eszközökkel dolgozik. Fényképek, idézetek,  ál-grafikonok- az egész olyan, mintha minden a hétköznapi valóságban is megtörtént volna. Az Olvasó pedig elgondolkodik azo

A Stranger Thinks első részének, a Gyanakvó elméknek cselekménye mozgalmas történelmi időkben, az 1960-as évek végén kezdődik. Az USA-ban vagyunk, annak is középnyugati részén. Terry Ives huszonéves fiatal azt gondolja, életútja ugyanúgy alakul majd, mint apjáé vagy nagyapjáé. elvégzi a főiskolát, aztán majdcsak lesz belőle valami. Ám Valami másként akarja. Kirobban a hippimozgalom, mely szervesen összefonódik a vietnami háború ellen zajló béketüntetésekkel. Terry részt vesz ilyen politikai happeningeken, valószínűleg- ő legalábbis így gondolja- itt figyelnek fel rá " magasabb helyekről". Egy kutatáshoz keresnek fiatal embereket, de hogy ez pontosan micsoda, arról nem szólnak. Terry mindenesetre belemegy a játékba, elmegy a laboratóriumba. Itt találkozik egy csapat emberrel, akik kissé, hát, furcsák. Különcök, élen Dr. Brennerrel, a meglehetősen extravagáns főnökkel. Terry hamarosan rájön, hogy többről van itt szó, mint különcségről: ezek az emberek egytől egyig őrültek. P

Szeretnék legyűrni egy előítéletet. Magyarországon még sokakban él a meggyőződés, hogy egy bestsellernek nincs mondanivalója, pusztán a Szerző megélhetését és a Kiadó fennmaradását szolgálja. John Scalzi könyve, a Pusztító tűz, mely az Elveszett birodalom című sorozat 2. kötete, alaposan rácáfol erre az előítéletre. Nagyon is komoly mondanivalójú, ugyanakkor izgalmas cselekeményvezetésű könyv, élénk dialógusokkal és találó leírásokkal. Elegendő iróniával. Az fontos. Van egy globális birodalom, mely az egész emberiséget átfogja, úgy hívják: Egyesülés. Ez a csillagközi birodalom, melyet manipulatív erők hoztak létre, válságba kerül, mert kívülről támadják, nagyon gonosz erők, melyek az emberiség fizikai elpusztítására törekednek. II. Grayland emperátor ( aki leginkább felelősségteljes, de nem túl jó modorú amerikai elnökökre hajaz...) mindent megtesz azért, hogy megmentse a távolról sem tökéletes, de azért még mindig egyetlen menedéket nyújtó birodalmat. Környezetében sokan elárulják

Ezt a könyvet tényleg csak azoknak ajánljuk, akik szeretik a krimit/thrillert( újabban már nem különül el élesen a kettő) és a sci-fi-t. Mur Lafferty könyve nagyon kemény, nagyon éles- éppen ezért nagyon feszült és nagyon izgalmas. Egy űrhajó utasai arra ébrednek, hogy nem emlékeznek arra, hol is vannak, miért is vannak ott, és mit keres körülöttük az a rengeteg hulla. Eléggé kétségbeejtő helyzet. Az igazság aztán fokozatosan tárul fel: kiderül, hogy egy Dormire nevű többgenerációs űrhajón utaznak, hogy lakható élőhelyet keressenek a Földön már túlnépesedett emberiség számára. Az Artemisz bolygót szemelték ki, afelé tartottak, amikor bekövetkezett a baj. Ennyit a cselekményről. Ha a mélyre evezünk, látni fogjuk, hogy a Hat ébredés nem egyszerű ,vonatra szánt sci-fi. elég komoly kérdéseket tesz fel Lafferty, ezeket persze úgy válaszolja meg, ahogy a legtöbb krimiíró szokta: sejtelmesen-rejtelmesen, azaz sehogy. Miféle kérdések ezek? Például: - Van-e az emberiség számára menedék?

Nagyon húzós-vonós, feszes cselekményvezetésű könyvet adott nekünk Deborah Harkness. Minden sci-fi- és fantasy-rajongónak ajánlhatjuk. Ugyanakkor hozzá kell tennünk: nem pusztán irodalmi szórakoztatásról van szó, hanem valami többről. Deborah Harkness mond valamit a világról. Azt mondja, hogy az " éjszaka árnyai" mindig elkísérnek. Lehetsz te erkölcsös ember vagy okkult boszorkány, szakmában kiváló vagy éppen semmihez nem értő senkiházi, a démonok, ördögök, boszorkányok mindig ott vannak veled. Bármit teszel, elkísérnek. Még az időbe is elszökhetsz, mint a regény főhősei, Deborah és Matthew, a vámpír teszi: visszalépnek Shakespeare korának Angliájába, hogy a múltban találják meg gyökereiket. Nem sikerül, mert a történelem is el van átkozva. Aztán arról is szól- legalábbis számomra- Az éjszaka árnyai című könyv, hogy ami látszólag gonosz és embertelen, az valójában nem akar gonosz és embertelen lenni. A gonosz- mint például a vámpír Matthew- igazából jó szeretne lenni, iga

A Fekete Tőr Testvériség könyvsorozat méltán aratott sikert, elsősorban a fiatalabb Olvasók körében. A Vadállat egyszerre fantasy és romantikus regény. Sci-fi és lélektan. Jól megírt, nem pusztán az erőszakra, hanem a cselekmény mögött rejlő emberi tartalomra is koncentrál a Szerző. A harc mögött mindig ott a katona. A vadállat című J.R.Ward-könyvben a főhős Rhage, aki afféle sztárharcosnak számít, elhivatott, tehetséges figura. Ám ő is halandó: félelmei, szorongásai vannak, egyrészt magánéletéből kifolyólag, másrészt azért, mert jó látásai vannak a közéletről, a háborúról, az erőviszonyokról. Aggodalmait ez okozza. Mi, emberek, mindannyian kicsit olyanok vagyunk, mint Rhage. Van testünk, van szívünk, lelkünk, van, akinek még szelleme is- csak valahogy ebben a látható világban nem mindig találjuk meg a megoldást problémáinkra. A körülöttünk keringő segítők is sokszor kiborítanak. A harcos magányból sok esetben csak a harc old fel. Mert az ellenség, az Alantasok, kíméletlenek. Nekik

Nem lenne teljes egy könyvajánló oldal, ha nem foglalkoznánk egy kissé minden idők egyik legnépszerűbb sci-fi-jével, Frank Herbert amerikai író-zseninek A Dűne című alkotásával. Ez a könyv a világ egyik legnagyobb és mai napig népszerű bestsellere. mégpedig azért, mert valós társadalmi problémákkal foglalkozik, melyek a 21. századi ember számára a mindennapi valóság részeivé váltak. Melyek ezek? - Korlátozottan hozzáférhető erőforrások - Nemzetek, társadalmi csoportok véres vetélkedése ezekért az erőforrásokért - Ember és a környezet kizsákmányolása - Társadalmi erőszak terjedése - Erkölcsi értékek relativista megkérdőjelezése - Politikai-gazdasági elit szellemi felhígulása, hozzá nem értése - Pszichés feszültségek: állandó rossz közérzet, folytonos elvágyódás, minden ok nélkül ránktörő melankólia - Családok széthullása, családtagok ellenségeskedése Satöbbi, mondhatnánk. Frank Herbert minderről okosan, szépen, és nem mellékesen: rendkívül izgalmasan ír. Azoknak is ajánljuk

Bevallom, Nemere Istvánt igencsak egyenlőtlen színvonalú írónak tartom- de hogyan is írhatna valaki 600 kiváló regényt? Ekkora irodalmi mennyiségnél óhatatlanul is be-becsúsznak gyengébb művek. De a Triton-gyilkosságok nem az, sőt, kiemelkedő rangú könyv. A sci-fi- krimi 1977-ben jelent meg a Megvető Kiadónál, remek gondozásban. A történet a 25. században játszódik. Egy űrhajó véletlenül felfedez egy Föld-szerű bolygót, a Tritont. A Földön ez politikai vitákat vált ki, sokan ugyanis inkább a jóval közelebbi Marsra szeretnék telepíteni a túlnépesedett emberi társadalom fölöslegét. Aztán néhány év múlva az expedíció egyik tagja véletlenül ( véletlenül?9 kizuhan egy afrikai szálloda erkélyéről. Egy másik tagot, egy egyetemi professort, brutálisan meggyilkolnak. Bolton felügyelő gyanakodni kezd- vajon megakarják ölni az expedíció tagjait? És ha igen, kinek áll ez érdekében? Nemere István sajátosan szerkeszti a történetet: fiktív okiratokon keresztül tárul fel előttünk ez a sajátos, 25.

Alan Dean Foster: Kritálykönnyek című könyve a sci-fi magyarországi rajongóinak szól. A történet az idegenek által fenyegetett thranx civilizáció történetét örökíti meg. A thranxok intellegiens lények, részben föld alá épített városokban laknak, a legnagyobb ilyen településnek 55 millió lakója van. Tudnak írni- olvasni, képesek az empátiára. Egy lárva megtalálja életcélját, mezőgazdaság-tudománnyal kezd foglalkozni, ám az idegen űrhajók támadása tökreteszi a kísérleti telepet, melyen új növényfajták megalkotásával foglalkoznak. Eközben a hipertérben olyan űrhajót találnak, melyet még soha: Kiderül, a járművön, mely teljesen kiégett és rozsdás, mégiscsak él valaki- egy őr, aki a hajó katasztrófája után ottmaradt. A történet sokak fantáziáját felcsigázza, de az asszonyok otthontartják a bátor férfiakat. De a kíváncsiság nagyobb úr, mint a biztonság. Ez a két cselekményszál fonódik össze a Kristálykönnyek című könyvben. És ha valaki világi ésszel gondolkozik, nem is olyan neatív élmé