Könyvekről mindenkinek

Robin Cook legújabb orvoskrimi-bestsellere mindenki számára ajánlható, aki szeret izgulni olvasás közben. A Sarlatánok című könyv mindazonáltal kritika is: kritika a felszínes, elüzletiesedett világ, az emberéletet pusztán árunak tekintő kapitalizmus felett. A történet- amúgy Robin Cook módjára- természetesen egy kórházban játszódik, ahol is egészséges emberek halnak meg, senki nem tudja, miért. A kórház vezetése arra gyanakszik, valami nem odavaló erő dolgozik az intézményben, Dr. Noah Rothauser viszont jól tudja: sorozatgyilkos szedi áldozatait. De ki lehet az? Talán maga Rothauser? Lehet, hogy dupla csavar van a történetben? Robin Cook nagyon ügyesen variálja a szálakat, nem lehet tudni, hogy ki áll az igazság oldalán, és ki szegődött a Sátán szolgálatába. Nagyon ügyesen, fifikásan megírt könyv, igazi mestermű.  ( Geopen Kiadó, 2018.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: mediaszemle.blogspot.com Egy jó kockázati életbiztosítás pótolja a családtag halálával k

Alcím: A magyar internálótáborok története 1945-1953. Valószínűleg nem Bank Barbara az utolsó, aki feldolgozza a Rákosi-korszak egyik legaljasabb, leghitványabb intézményrendszerének, az internálótáboroknak történetét. De az könyve az egyik legjobb eddig megjelent feldolgozás erről a témáról. Széles történeti forrásanyagra támaszkodik, megfelelően ismerteti az 1945 utáni politikai hátteret, a kommunista párt szalámitaktikáját, az ellenfelek fizikai megsemmisítését, a diktatúra intézményrendszerének kiépítését. Szól arról,kiket és miért küldtek a rettegett recski internálótáborba, ahol napi 800-1000 kalória élelemadag mellett kellett a bányákban nehéz fizikai munkát végezniük. Megrázó, ahogy értesülünk a gúzsbakötésekről, az őrszemélyzet mindenféle szadista megnyilvánulásairól, a betegekkel való bánásmódról. A szakirodalomban először komplex táblázatban tanulmányozhatjuk, kik vállalták a rabok őrzését, és mi lett a sorsuk az 1953-as amensztia után. Talán ezen a területen fejlődhet

A huszadik század második fele a magyar gazdaságtörténet egyedüálló korszaka volt. A magát szocialistának nevező politikai rendszer megkísérelte Magyarországot ipari országgá tenni, szovjet mintára. Csak természetes, hogy az erőltetett átalakítási folyamatok nem vezetnek sikerre, a kibontakozó magyar ipar területileg egyenlőtlenül oszlott el. Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című könyvéből megtudhatjuk, pontosan hogyan és miért. A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az

Talán nem véletlenül választotta doktori értekezésének témájául a Szerző Szent Egyedet és legendáját. részben a névazonosság okán, másrészt pedig a megjelenés okán. 1942-ben, a háborús viszonyok közepette jól eshetett Egyed András piarista szerzetesnek a 7. században élt Szent Egyed történetével foglalkoznia. Szent Egyed a hagyomány szerint Görögország földjén született, Szerző kételkedik ebben, mert nem bizonyítja írásos forrás. Hosszú vándorlás után a mai Észak-Franciaország területére került. Gyógyított betegeket, remeteként is élt egy ereei barlangban, aztán valahogy bekerült a királyi udvarba, ahol Carolinus számára ő közvetítette Isten bűnbocsánatát. Carolinus a Szerző szerint csak Nagy Károly lehet, Martell Károly biztosan nem. Akkor viszont miért írja Egyed András a Bevezetőben, hogy Szent Egyed a 7. században született? Akkor biztosan nem menthette meg a még nagyobb bűnbeeséstől a frankok királyát, Nagy Károlyt, akit 800-ban koronáztak császárrá. Ez a rendkívüli időbeli köv

Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című könyvét 2016-ban az év legjobb magyar könyvévé választották, talán méltán, az ilyesfajta versenyek sohasem igazságosak, mert lehet, hogy épp egy fiatal, ismeretlen Szerző előállt egy 200 példányban megjelenő prózakötettel, és akkor az egész dobogó borul...Sajnos, 2016-ban nem történt Magyarországon efféle esemény. Maradt a jó öreg. Meg az ő könyve. Mindenesetre némi bibliai alapismeretek nem ártanak, mielőtt hozzáfogunk a sokféle függőségben és fóbiában szenvedő báró Wenckheim történetének kimerítő tanulmányozásához, különben nem értjük meg azt sem, miért költözött az enyhén hibbant és linzerrajongó Tanár úr, neves mohakutató a Csipkebokor utcába, annyit elárulhatunk, hogy nem a természettudományos érdeklődés vitte oda. ( Egyébként itt egy asszociáció kínálkozik: tábla- törvény-tábla- moha. Szándékos?).  A hosszún kígyózó, de gyönyörű mondatok először elriasztanak, aztán szépen megbarátkozol velük, mint ahogy az egész Krasznahorkai-

Halál az arénában... Ángel Maria de Lera a nálunk kevésbé ismert spanyol írók közé tartozik. Könyvelő volt az istenadta, de emellett remek regényeket írt, erre jó példa A félelem harsonái című könyv, mely a spanyol falvak nyomorát, szegénységét, a spanyolországi élet kilátástalanságát beszéli el, két torreádor sorsán keresztül. Rafa, a Vékonydonga és barátja, Olajos, egy falu Szent Jakab napi bikaviadalára érkeznek, hogy megvívjanak egy meglehetősen rossz állattal. A Vékonydonga meghal, mert óvatlanul egy szép lányra kacsint viadal közben. De Lera zsenialitása abban áll, hogy itt nem marad abba a történet, hanem tovább beszéli az életben maradt társ, a csúnyaarcú Olajos sorsát. Remek bikaviadalos könyv, elég régen adták ki, érdemes lenne a kiadóknak újra próbálkozniuk...

Stephen King elbeszéléskötete 4, rendkívül izgalmas történetet tartalmaz. Az 1922 című alkotásban egy apa ráveszi fiát arra, hogy közreműködjön anyja meggyilkolásában. A következő történetben egy bestseller-írónőt erőszakol meg a Dagadt Sofőr-csakhogy a történet nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A Hosszabbítás jutányos áron című történet felteszi a kérdést: hajlandók lennénk meghosszabbítani szenvedéssel teli éltünket más életének a rovására? Az utolsó történet- Egy jó házasság című- pedig látszat és valóság, etika és hűség válaszútján lévő asszonyt ábrázol. A történetek jól megkomponáltak, engem egyedül a csúnya szavak zavarnak, túl sok a naturalizmus, nem kellene ennyi. Fordította Szántó Judit. Európa Kiadó, 2013.

Doctorow " regénykéi" valójában novellák, a Regénykék az édeni Amerikából című könyv pedig egy remekül összeállított novelláskötet. Milyen Amerikát is állít elénk Doctorow? Rendkívül mocskos, erkölcsileg lezülött világot, ahol az emberek születésüktől fogva aljasok, s ahol a történetek csak ritkán végződnek happy enddel. Családok élnek abból, hogy gyanútlan férfiakat megölnek. A kollektív tudat módosítása intézményes keretek között történik ( szekta). Még az előkelő körökben is mindennapos a családon belüli erőszak. És még az újszülött sem teljesen ártatlan...Doctorow írásmódja rendkívül plasztikus, szuggesztív, a könyv mindenkinek ajánlható, aki csak olvasni szeret. xxxxxxxxxxxxx Tekintse meg ezt a blogot is: csaladok.blog.hu