Könyvekről mindenkinek

Ennek a Hamish Machbeth- sztorinak kétfajta olvasata lehetséges. Egy könnyedebb és egy keményebb. A könnyedebb olvasat alapállása az, hogy egy jó hangulatú angol krimit olvasunk. Idegen utazók érkeznek a skóciai faluba, lakókocsijukkal letáboroznak a lelkészlak mögött. A férfi rendkívül nagyképű, de úri modorú, a hölgy pimasz modorú, mocskos szájú, de mindemellett sokkal emberibb. A falu lakói megkedvelik a sármos Seant, legalábbis eleinte. Aztán fordulatot vesznek a dolgok, Sean egyre antipatikusabb lesz, az asszonyok egyre jobban ellene fordulnak, aztán egy éjszaka holtan találják a titokzatos utazót. Ha így olvassuk a M.C. Beaton könyvét, igazán kellemes élményben lesz részünk, a gyanúsítottak köre széles, az olasz vendéglőstől a lelkész feleségéig bárki elkövethette a bűntényt. Van azonban egy másik, ezoterikusabb olvasat, mely szerint a zöld szemű, titokzatos modorú Sean valójában a Sátán. A Sátán, aki elveszi Wellington lelkész hitét, a derék pap annyira kiábrándul Istenből,

Benke József arabokról szóló könyve meglehetősen ellentmondásos érzelmeket válthat ki az Olvasóból. Az már önmagában is gond lehet, ha egy arab országokról szóló történelmi könyv túlzott érzelmeket vált ki, hiszen jelezheti azt, hogy a Szerző a tudományosság örve alatt valamilyen rejtett, sugallt nézetet/nézetrendszert akar " belenyomni" a fejekbe. Sajnos, Benke József esetében, véleményem szerint, erről van szó. Szerző nem igazán szereti Izrael államot, s ezen véleményének ( " epéjének") hangot is ad. Minden olyan arabellenes nyilatkozatot, melyet izraeli politikus tett ( Golda Meir, Menahem Begin, Ariel Saron) felnagyít, sokszor szövegösszefüggéseiből kiragadva, miközben arab politikusok nyilatkozatait  elnéző módon taktikai húzásnak tekinti. Benke József szerint az 1948-ban függetlenné vált Izrael állam betolakodó, s a terület jogos birtokosai a már sok évszázad óta itt élő arabok. Akikkel kapcsolatban Benke ugyancsak megfogalmaz kritikákat. Elítéli a 20. száz

A meglehetősen modern dizájnú folyóiratot végiglapozva bölcsen megállapíthatjuk, hogy a magyar közoktatás ugyanolyan bürokratikus, mint volt húsz éve, meg negyven éve, meg hatvan éve. Ez, míg világ a világ, már soha nem fog változni. A Közoktatás 2013.decemberi száma két részből áll. az elsőben kérdésekre válaszolnak az egyes témák avatott szakértői. Például: egyenértékű-e a 41 százalékos eredménnyel teljesített spanyol emelt szintű érettségi a nyelvvizsgával? Mennyi szabadság jár egy pedagógiai asszisztensnek? Jogosan szed-e havonta 8000 forintot az iskola a balettoktatásért? Ilyesmi. A második részben bizonyos jogszabályok gyakorlati alkalmazásához kapunk hasznos információkat, például: milyen új érettségi tantárgyak vannak ( utazás és turizmus, társadalomismeret, rendészeti ismeretek), ezeknek mik a követelményei, kiket lehet alkalmazni oktatási intézményben ( mi a helyzet pl. a büntetett előélettel), lehet-e óraadó tanárt foglalkoztatni, ilyesmi.  A Közoktatás korrekt szakfolyói

Ez bizony kőkemény teológia. D. A. Carson és Douglas J.Moo bevezetése azoknak szól, akik részletesebben, vagy helyesebben szólva: mélyebben érdeklődnek az Újszövetség iránt. Az első fejezet voltaképpen teológiatörténet, az Újszövetségről alkotott elméleteket és azok történetét, illetve a teológia különböző irányzatait veszi sorra. Az utána következő fejezetek pedig egy-egy könyvet elemeznek ki részletesebben. Megtudhatjuk, milyen elméletek " divatosak" a négy evangélium keletkezési sorrendjével kapcsolatban, miért Márkot tartják az újkori teológusok az ős-evangélium szerzőjének, mi az a Q, valóban Lukács írta-e az Apostolok cselekedeteit, mi a különbség a négy evangélium tartalma-mondanivalója között. A páli levelekkel kapcsolatban pedig elméletek végtelen tárházát tárják elénk a Szerzők. Talán pontosan ez a könyv egyik legnagyobb problémája. A Szerzők áttekintik a vonatkozó fontosabb angol nyelvű szakirodalmat, de csak ritkán foglalnak állást egy adott kérdésben. Elméletek

Nem az a baj, hogy a történelem nyitott, interdiszciplináris tudományággá vált. Nem az baj, hogy sokszor az " inter" agyonnyomja a "diszciplinát". Hanem az a baj, hogy- hány magyar olvasót érdekel a fűtés/távfűtés története? Szerintem egy kezemen meg lehetne számolni. Még talán az így kapott eredményt is le lehetne felezni. Amikor az Annales folyóirat köré szerveződő iskola az 1930-as években az életmód- és mentalitástörténet mellett tette le a voksát, nem feltétlenül arra gondoltak, hogy innentől kezdve aztán királyokról, politikusokról és egyéb mihasznákról egyáltalán ne beszéljünk, hanem azt akarták, hogy a hagyományos politikatörténet MELLETT kapjon szerepet a mindennapi élet története is. De nem HELYETTE, hanem MELLETTE! A fűtés története- bár kétségtelenül hordoz érdekes tartalmakat is magában- nem tartozik a történettudomány kiemelt területei közé.Még a történészek szűk táborán belül is kevesek fantáziáját mozgatja meg. Szeretem a História folyóiratot, nag

Korzika szigetén dúl a balhé. Előbb megölik az Orsini klán vezetőjét, majd annak az öccsét, majd a Távol-keleten élő testvér egyetlen lányát, akinek semmi köze a család ügyeihez. Luis, a Kambodzsában élő iszákos tesó, hazajön, és bosszút áll. Ebben csak hajdani barátja, a kissé különc rendőr, Maes főfelügyelő, a szervezett bűnözés elleni csoport feje, állíthatja meg. Ha tudja. Bernard-Paul Lallier könyve, a Vérbosszú, visszavisz bennünket azokba az időkbe, mikor még férfias dolognak számított a bosszú, mikor Korzikát még ősi eredetű klánok uralták, mikor olyan " mediterrán" hangulat árasztotta el a Szépség Szigetét minden augusztusban. Lallier remek tájleíró, jó jellemfestő, néhány szóval is képes csodát tenni- szóval felmerül bennem az a kérdés, hogy egy ilyen tehetségű ember ugyan miért vesztegeti el képességeit bűnregények írására? Írhatna szépirodalmat is. Választ erre csak az író mindenkori anyagi helyzete ad, azt pedig nem ismerem. Maga műfajában, a Vérbosszú a jobb al

Érdekes címe van ennek a könyvnek, olyan, mintha egy informatikai könyvről lenne szó- ennél azonban sokkal érdekesebb. A B. Varga Judit által szerkesztett, az Edutus Főiskola által kiadott kiadvány határon túli magyar fiatal kutatók tanulmányait tartalmazza, a legkülönfélébb tudományágak területéről. A teljesség igénye nélkül szemléznénk ezt a könyvet- pedig megérne egy hosszabb " misét". Székely Tünde a kisebbségi magyar civil társadalmakról ír, leginkább kutatástörténeti aspektusból. Cozma Lujza Tünde lenyűgözően érdekes elemzése az észak-erdélyi turizmus jellegét és problémáit tárgyalja, regionális megközelítésben. Nagyon fontosnak tartom a 25. oldalon található táblázatot: a romániai turizmusról már annyit s annyiféleképpen írtak, főleg publicisták és utazási irodák, hogy itt az ideje egy tényszerű, tudományos megközelítésnek. Ezt a célt jól szolgálja Cozma Lujza Tünde tanulmánya. Szorosabb értelemben vett történelmi tanulmány csak egyetlenegy került be a kötetbe: Hajdú