Könyvekről mindenkinek

A modern gasztronómia legújabb fénykorában a levesek kissé háttérbe szorultak. Előételt eszik mindenki, aki ínyenc. Éppen ezért hiánypótló Halmos Mónika és Gabula András könyve, az 55 remek házi leves. Nagyon jó, mindenki által elkészíthető recepteket és káprázatos ételfotókat láthatunk ebben a könyvben. Külön ajánlom kipróbálásra az Erőlevest parajos palacsintával, a Helgolandi spárgalevest, a Szárnyaskrémlevest zabpehellyel, a Szász bodzabogyólevest ( eszméletlenül finom!!), de mindennek királya számomra a Bóbitás csirkehúsleves. Nagy társaságban ettük, és mindenkinek ízlésével találkozott, alig negyedóra- húsz perc alatt elfogyott egy nagy fazék. A csirke minden gyönyörét ott találod benne, s bár nem könnyű elkészíteni- talán ez az egyetlen ilyen recept ebben a szakácskönyvben- a végeredmény mindenért kárpótol. Az meg egyenesen zseniális, hogy csiperkegombát is teszünk bele. Annyira megdobja az ízét... Nagyon jó a könyv, minden háziasszony konyhájában ott a helye. Én továbbfej

Magyar krimi 1988-ból, mindössze 62 A/5 oldalon- de remek. Fehér Klára máshol már sokszor megtapasztalt történetmesélői készsége ismét megmutatkozik, méghozzá olyan angol típusú krimiben, melyre joggal lehetne büszke a krimi királynője is...Na jó, Ruth Rendell is... A történet szerint Tom, a robotizáció miatt mindenhonnan elbocsátott ezermester éppen munka nélkül tengődik, mikor is barátnője felfigyel egy hirdetésre. Filmforgatókönyv-író tanfolyamot hirdetnek, bentlakással, egy csodálatos helyen, a Cápa-öbölben. A hallgatók szépen összegyűlnek, előadásokat hallgatnak, készítik életük nagy művét, mely megágyaz nekik Hollywoodban- csak éppen Tom nem halad sehogy. Merthogy nem jó ő semmire. Merthogy ő nem tud filmet írni. Be is kéretik szegény hősünket a titkárságra, hogy akkor most mi lesz. Tom ígéretet tesz, hogy készül, készül. Ihlet semmi. Egyszer aztán megszállja őt  valami, és megírja élete forgatókönyvét. Csakhogy ennek a tanárai nem különösebben örülnek. Fehér Klára könyve

Melyik a legjobb KRESZ-tesztkönyv? Erről a kérdésről hosszú órákig lehetne vitatkozni. Az mindenesetre biztos, hogy a Dr. Békési István által szerkesztett Tesztkönyvet- bár kivitelezésében, felépítésében nem a legkorszerűbb- még a mai napig érdemes átnéznie mindenkinek, aki Magyarországon elméleti KRESZ-vizsgára készül. Először is soroljuk fel az illusztris és kiváló munkát végző szerzőgárdát: Duka Gyula, Halász László, Keller Ervin, Menczer László, Takács Ferenc, Virágh Sándor. Másodszor mondjuk el azt, hogy a könyv első fejezetében található kb.1100 kérdés teljesen lefedi valamennyi járműkategória KRESZ-anyagát, tehát mind a személygépkocsit, mind pedig a motorkerékpárt, tehergépkocsit, stb. Nagyon szépen és okosan vannak összeállítva a kérdések, az egyes alfejezetekben lépésről lépésre haladunk a könnyebbtől a nehezebb felé. Harmadszor: Van a könyvnek valami súlyos vonzása. Ha kezedbe fogod, nem állod meg, hogy ki ne nyisd, ha kinyitottad, nem állod meg, hogy bele ne olvass,

A modern francia krimi egyik legnagyszerűbb és legeredetibb alkotójának Magyarországon kevéssé ismert könyve a Romantikus dosszié. A meglehetősen bonyolult történet szerint az ifjú Reves nyomozó őrmesternek épp szerelmi bánata van, már a munkahelyén sem bír megmaradni, elindul hát sétálni, este, az esőben. Útközben belebotlik egy döglött fekete kutyába, s megszólal benne a rendőr: megpróbálja megkeresni a kutya tulajdonosát. Ekkor hátulról leütik. ( Kicsit olyan Rejtő...) Napok múlva ébred fel, a kórházban. Nem hiszik el neki, hogy ő Reves őrmester, mivel egy hasonló néven létező férfi épp azelőtti napon hajókázott át Algériába. A híres Daix főfelügyelő vezeti a nyomozást az ügyben, ahol is egyre fantasztikusabb dolgok történnek: a rendőr volt szerelméről kiderül, hogy maga is rendőr, egy arisztokrata nőnek pedig valaki megírja, hogy hónapokkal ezelőtt eltűnt férjét ne keresse tovább, mert már régen meggyilkolták.Ennyi jóindulatot... E.J.Charon Romantikus dossziéja nem akar más le

Vagány fickó ez a Jack Reacher. Lee Child könyveiben megteremtette a 21. századi férfi archetípusát. Olyan krimihőst, akik mindannyian szeretnénk lenni. Erős, kemény, ugyanakkor nem zavaróan intelligens, és olykor kedves. Lee Child a 21. század egyik legjobb bestseller-írója, remekül tud karaktert formázni. A Nincs mit veszítened című könyv története az amerikai Középnyugaton játszódik. Itt áll két magányos, imndentől és Istentől elhagyott kisváros, Hope és Despair. Ezek beszélő nevek, az előbbi azt jelenti, Remény, az utóbbi azt: Kétségbeesés. Reachert letartóztatják csavargásért, s elkezdi fúrni oldalát a kíváncsiság: vajon miért gyűlölik itt ennyire az idegent? Mi az a sötét titok, amit ennyire kell óvni? Child könyve felhívja a figyelmet egy napjainkban sajnos újra kibontakozó jelenségre: a társadalmi szintű paranoiára. Ha egy közösségnek ( és most mindegy ,hogy amerikai kisvárosról vagy kommunista diktatúráról beszélünk) rossz a lelkiismerete, ha foltos a történelme,akkor szoro

Dr. Immanuel Sücker német kémikusprofesszor rendkívül tömör, kiválóan megírt könyve arról szól, hogy a természettudományoknak és az emberi megismerésnek is megvannak a maga határai. Az Utazás az űrbe vagy utazás mennybe?- kérdésföltevés voltaképpen arra vonatkozik, hogy akar-e az Olvasó megragadni a materiális értékeknél, vagy szeretne valami ennél többet, ragyogóbbat, valami transzcendenst. Sücker professzor válasza egyértelműen igen. Szerző meggyőzően cáfolja azt a sajtóban elterjedt és a közvélemény agyába értelmetlenül belesulykolt nézetet, miszerint azzal, hogy az ember eljutott a Holdra, valami új korszak kezdődött. Sücker rámutat, hogy ez az amúgy rendkívüli tett az emberiség nagy részénke életére egyáltalan nem volt hatással, sok ember dolgozott azért, hogy néhányan a Holdra jussanak, miközben az USA harmadára csökkentette a harmaidk világ támogatását azért, hogy a John F. Kennedy elnök által meghirdetett projekt sikeres legyen. Sücker szerint a legvonzób alternatíva az, h

Ian McEwan könyve Man Booker- díjat kapott, nem érdemtelenül. A történet jó, igazi mai, nyugati és 21. századi, és történetről, nem pedig nyelvi bravúrokról, dekonstrukcióról, vagy más egyéb, roppant intellektuális, de az átlagolvasó számára semmitmondó. A gyerektörvény című könyvet mindenki számára szívből ajánljuk, aki tud és szeret olvasni. Régen jelentkezett már a könyvpiac ennyire " tiszta" és jóleső művel. A történet hőse Fiona, a családjogi bíró. Magánélete válságban, mert férje, Jack, közölte, hogy beleszeretett egy huszonnyolc éves statisztikusba. Fiona a munkájába temetkezik. Egy ügyben egy Jehova Tanúi- felekezethez tartozó család tiltakozik az ellen, hogy tizenhét éves fiuknak vérátömlesztést adjanak. A helyzetet bonyolítja, hogy a fiú is tiltakozik, inkább meghalna Istenért, semmint tovább éljen a más vérével. Fiona a kórházban meglátogatja a fiút. Megdöbbentően intelligens, mély fiatalemberrel találkozik, aki teljes mértékben tisztában van döntései súlyával. U