Könyvekről mindenkinek

Hohó, végre van jó magyar krimi! Lagymatag butaságok, utánérzéses kulcslyuk-rejtélyek helyett Hász Róbert ( nézzék meg a weboldalát is, nagyon jó: http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/honlap1/index.html  ) feltálal nekünk egy vérbő, 20.század eleján játszódó kisvárosi bűnténysorozatot. A Fábián Marcell és a táncoló halál című könyvben Fábián Marcell pandúrdetektív korábban soha nem tapasztaét halálesetekkel szembesül:az áldozatok előbb remegőgörcsöt kapnak, aztán táncolni kezdenek, aztán meghalnak. Gyilkosság? Valami járvány? Őrület? Fábián detektív hamar nekiáll kibogozni a rejtélyt, leginkább az indítékot keresi. A bűnügy szál mellett Hász Róbert könyve történelmet is ad: a századelő sok szemponból korlátolt, másfelől viszont igen művelt és nyitott délvidéki kisvárosának elképesztően pontos, részleteket sem kímélő rajzát. A Fábián Marcell és a táncoló halál című könyvet mindenkinek ajánljuk, aki csak szeret olvasni- még tizenéveseknek is. Talán nekik leginkább,legalább ismerkednek

Amikor Illyés Gyula feleségül vette Kozmutza Flórát, a nemsokkal azelőtt tragikus körülmények között elhunyt költő, József Attila szerelmét, nagyon sokan megharagudtak rá. Voltak, akik újságokból kivágott szavakból állítottak neki össze fenyegető levelet ( "József Attila gyilkosa!"), mások egyszerűen csak nem álltak szóba vele. Illyés Gyuláné azért írta meg József Attila utolsó hónapjairól szóló könyvét, mert tisztázni akarta férjét és saját magát. A mű naplószerű, személyes hangvételű. Ami az Olvasó számára világossá válik: - József Attila nem volt olyan pszichés állapotban, hogy feleségül vegye Flórát. Akarta, persze, hogy akarta, de állandó rohamai nem tették alkalmassá a férji hivatásra. - Flóra már előtte is ismerte Illyést, nem arról van tehát szó, hogy a költő öngyilkossága után Illyés lecsapott a szabad prédára. - Flóra szerette József Attilát, de ez a szeretet inkább csak a betegnek szólt, semmint az embernek, a férfinak. Flóra segíteni akart Magyarország legnag

Nemere István (jé, egy magyar író, akinek van saját honlapja: nemere.hu  ,elsősorban sci-fi könyveiről, és újabban történelmi könyveiről ismert, az olvasói vélemények tekintetében erősen megosztó Szerző.Láz című, 1988-ban megjelent könyve a kiemelkedőbb alkotásai közé tartozik. Műfaja: lélektani krimi. Az 1980-as évek Magyarországán járunk. Egy férfi beleszeret egy nőbe. Ágnes azonban férjnél van, férje mérnök, szeretője viszont választás elé kényszeríti. Ágnes a férjét választja. A szerető megbolondul, követni kezdi a mérnököt, telefonon fenyegeti, az áldozat már eljut az üldözési mánia határára. Ám ekkor történik egy váratlan fodulat, egy különös gyilkosság... Ami a legjobb ebben a könyvben, az az, hogy a múlt és jelent idősíkja keverve jelenik meg. Nemere játszik térrel és idővel, így vezeti el Olvasóit története világába. A könyvet inkább csak antikváriumokban lehet beszerezni, Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. 

Talán soha így nem hozott lázba embereket jogi dokumentum, mint ahogy tette azt az Európai Unió új adatvédelmi törvénycsomagja, ami a köztudatban csak GDPR néven híresült el. Jóri András és munkatársai ( Soós Andrea Klára, Bártfai Zsolt, Hári Anita) új könyvükben részltesen elemzik az új EU-s adatvédelmi törvényt, kiemelik az eddig és jivőben felmerülő problémákat, és a művelt átlagolvasó számára is érthetővé teszik a törvény egyes, sokszor nehezen magyarázható rendelkezéseit. Miben is áll ez a nehézség? Amint arra a könyv nem egy helyen rámutat, nem könnyű dolog indoeurópai kultúrában fogant jogi szöveget magyarra ültetni. Egyszerűen azért, mert más a jogi nyelv. Magyarul nehezen értelmezhető például a tevékenységében- tevékenységi körén belül fogalompár elemei közötti különbség. Vagy ( és ezzel is részletesen foglalkoznak a Szerzők): a GDPR elválasztja az adatkezelő és az adatfeldolgozót. Mostantól kezdve ez a kettő szinte teljesen eltér egymástól. Nem egyértelmű az sem, hogy mikor

Arnold J. Toynbee a huszadik század legkülönösebb brit történész volt. A múlthoz enciklopedikus szemlélettel, az úgynevezett holisztikus filozófia nézőpontjából közelített: a világot egységesnek látta és próbálta láttatni. Hatalmas munkája, a történelmi tanulmányok, az emberiség történetének egészét tekinti át, az ókortól saját koráig. Az 1971-ben magyarul kiadott válogatás tulajdonképpen ebből a hatalmas, tizenkét kötetes műből tartalmaz szemelvényeket. Toynbee egyike volt azon történészeknek, aki minden történelmi korral foglalkozott. Van, aki ezt nem szereti, mondván:nem érthet mindenki mindenhez, recenzensnek az a véleménye, hogy időnként felbukkannak kivételek. Toynbee szerint nincsenek primitív társadalmak és civilizációk, csak éppen stagnáló és éppen dinamikus társadalmak. Nagyon érdekes az ezzel kapcsolatos hegy-metafora: a modern társadalmak éppen másznak, hegynek felfelé, az általunk megrekedtnek tekintett kultúrák pedig éppen pihennek. Nekik is volt dinamikus korszakuk,

Az Országos Széchényi Könyvtár konferenciát rendezett az internetnek a könyvtárak életében, az információk megőrzésében játszott szerepéről. Minden informatikusnak, könyvtárosnak ajánljuk, hogy tanulmányozza át az előadások anyagát, mindenki számára szolgálhat tanulsággal. Ezen a linken elérhető, amit el kell érni: http://www.oszk.hu/hirek/elerhetok-404-not-found-workshop-eloadasai-2019 . Gondolatébresztő előadások...

Olyan kis korszerű gyermek ez a Maszat- legalábbis ez jutott eszembe, mikor kézbe vettem Berg Judit:Maszat a repülőn című könyvét. Azt gondolom, igazán jó gyermekkönyvet sikerült alkotni, melyet élveznek a bölcsödés-óvodás gyerekek- meg a szüleik is. Életszerű rajzok, vidám hangulat, két jó történet- és valószerűség. Mostánában, ahogy egyre több magyar dolgozik külföldön, egyre több kisgyerek fog repülőre ülni, hogy meglátogassa unokabátyját, apukáját, nagynénjét. Így aztán, utazás előtt, egy kis ráhangoló-elméleti bevezető is lehet Berg Judit csodálatos könyve. Irány London! A pagony.hu  oldalon további Maszat-könyveket találsz!