Könyvekről mindenkinek

Németh László: Széchenyi című drámája a magyar történelmi-lélektani drámaírás egyik csúcsa.Ráadásul 1946-ban mutatták be, s komoly aktuálpolitikai utalások találhatók benne, melyeket az egyre erősödő kommunista irodalompolitika észre is vett. Németh László színpadi művében két kérdésre keresi a választ: 1. Miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar? 2. Hogyan alakul igazság és hamisság viszonya egy felfordult társadalomban? Az első kérdésre Németh eléggé összetett választ ad. Szó sincs arról, hogy Széchenyi István gróf annyira kiborult volna, hogy nem látott maga előtt más kiutat. Inkább arról van szó, hogy úgy érzete, már nem tud hasznára lenni a nemzetnek, ráadásul bajba kever másokat is ( lásd a házkutatásokról szóló beszámolók a 2. felvonásban). Széchenyi utolsó szava öngyilkossága előtt a következő: " Húsvét!"- de ezt olyan reménytelenül mondja. a kereszténységben húsvét a feltámadás ideje, Széchenyi pedig úgy érzi, nincs remény, nincs feltámadás. Ezért a halálba menekül.

A könyv alcíme: Hogyan éljünk dán módra? Helen Russel egy jónevű londoni lap társasági és életmód rovatát vezette. Minden nap 12-14 órát dolgozott, stressszbeteg lett, és elege volt mindenből. Aztán jött a csoda- férje, akit a könyvben csak Legóembernek nevez a Szerző, állást kapott Dániában, mégpedig a világ játékpiacát vezető LEGO cégnél. Helen Russell pedig megírta, milyen is Dániában élni. F Furcsa. Hideg van, de meg lehet szokni. Drágaság van, de meg lehet szokni, ráadásul rengeteg szolgáltatás ingyen van. Magas adók- magas szociális ellátás. Ami a mérleg másik oldalát illeti: - Hetente átlagosan 32 órát dolgozik egy dán, nem éppen megfeszített tempóban. - Ha elveszíti munkáját, két évig kap munkanélküli segélyt. - A munkahelyek jó hangulatúak. - Virágzik az egyesületi élet. - Az ország toleráns az idegenekkel. - Környezetvédelem terén a világ vezető országai közé tartozik Dánia. Nyolc vagy kilencféle szelektív hulladékgyűjtő van. - A nők helyzete a világon a legjobb,

A Király Levente által válogatott Nem kötelező. Kortársak és kimaradók című irodalmi szöveggyűjtemény kétségtelenül nagyon érdekes. Olyan Írók- így, nagybetűvel- szereplnek benne novellával vagy regényrészlettel, mint Szabó Magda és Finy Petra, Füst Milán és Cserna-Szabó András, Tamási Áron és Parti Nagy Lajos, és még sokan mások. A beválogatott szövegek, igazán mondom, remekek, ha ma lennék középiskolás, ebből a szöveggyűjteményből talán meg is kedvelném az irodalmat. És itt jön a de...Mostanában a nagypolitika, az oktatáspolitika, ha úgy tetszik, egyre inkább erőlteti az úgynevezett jobboldali, népi-nemzeti szemléletű irodalmat. Úgy érzem, Király levente ez ellen szeretett volna dolgozni könyvével. Kimaradt Wass Albert,Jókai Anna. Németh László is kimaradt...Lehet arról vitatkozni, hogy fent nevezett Szerzők valóban a magyar irodalmi kánon nevű Mount Everest tetején találhatók-e. De mikor születik már meg az az irodalomkönyv, ahol békésen megfér egymással Wass Albert és Esterházy Pé

Anthony McCarten könyve egy világtöténelmileg is ritka pillanatot elemez: azt, amikor XVI. Benedek pápa lemondásával, tiszteletbeli pápaként történő visszavonulásával, majd az argentín Ferenc pápává választásával voltaképpen két pápája van a katolikus egyháznak. A címben azért akad egy kis furfang, hiszen valójában mégsincs két pápa, az ügyeket egyértelműen Ferenc irányítja, Benedek visszavonult kolostori magányába. McCarten voltaképpen párhuzaos életrakzot ad nekünk Ferencről és Benedekről. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés:mi az, ami kettejükben közös? Elég sok ilyen életrajzi elemet találunk. - Egyikük sem akart pápa lenni, Bargoglio bíboros, azaz Ferenc, kifejezetten megkönnyebbült, amikor végül, még II. János Pál halála után ,nem őt választották. - Mindketten megtapassztalták a politika diktatúráját, és igencsak ellentmondásosan viszonyultak ehhez. Benedek önéletrajzában egyetlen szót sem ejt a náci rezsim gaztetteiről, kivéve azokról, amelyeket egyházi személyek ellen követt

Ruszoly József könyvének alcíme:Az "újabb magánjogtörténet" Közép-és Nyugat-Európában. Az Európa jogtörténete olyan alapmű jogászok és jogászhallgatók számára, mint történészeknek a Hóman-Szekfű, vagy németeseknek a Halász Előd- féle nagyszótár. Ruszoly professzor úr könyvén jogászok generációi nőttek fel. Mégis, azt gondolom, nemcsak jogászoknak, de történészeknek is kifejezetten ajánlható ez a könyv. Hiszen a jog története végigkíséri Európa történetét, szerves része a kontinens történeti fejlődésének- vagy hanyatlásának, ezt ítélje meg mindenki maga. Jogtörténet nélkül nincs köztörténet sem. S hogy miért mondom ezt? Elég, ha csak a könyv első fejezeteit olvassuk, melyek voltaképpen arról szólnak, hogyan is viszonyult a középkori Európa a római joghoz, s mennyiben alakította jogrendszerét a germán jog. Ruszoly nemzetenként- úgy, hogy azonosítja az országot a nemzettel, ami történészberkekben némi szemöldökráncigálást azért okozna- végigtekinti, milyen fő jogforrások ha

Markovits Rodion, eredeti nevén Markovits Jakab könyve a két világháború közti időszak egyik magyar bestsellere volt, gyakorlatilag minden középosztálybeli művelt ember elolvasta. Olyan népszerű volt a Szibériai garnizon, hogy a keletkezéséről külön regényt írtak. Hogyan is keletkezett ez az 1928-ban megjelent mű? Úgy, hogy Markovits interjúk százait készítette egykori orosz hadifoglyokkal, és ezeket bedolgozta a regénybe. Innen az alcím: Kollektív riportregény. Később aztán azok, akikkel a Szerző interjút készített, szépen interjút adtak arról, hogy milyen érzés volt hadifogoly-élményeikről mesélni. Na, ez a bestseller! A második világháború után aztán elfeledték a művet, nem kis részben aktuálpolitikai okokból. A mű főhőse egy fiatal, családos értelmiségi, aki Budapestre költözve valamilyen tüdőbajt kap. Mire meggyógyul, megölik Ferenc Ferdinándot, kitör az első világháború. Főhősünk szeretne hivatali beosztást találni,de ezt egy magas polcon álló főhivatalnok árulásnak találj

Walt Whitman és Robert Browning között mindössze egyetlen hasonlóság akad:mindketten költők voltak, és mindkettőt őrültnek tartotta saját kora. Ennek ellenére olvasták a könyveiket- gondolom, úgy érezte a Tisztelt Olvasóközönség, hogy költőknél egy kis őrület nem veszélyes, sőt... Whitmant elsősorban szabadverseiről ismerjük. Azért tartom ezt igencsak felszínes megközelítésnek, mert a szabadvers, az pusztán forma. A lényeg a tartalom, a gondolat, az ívelő sorokban kirejlő szenvedély. Whitmannél mindhárom, de főleg a valóság iránti szenvedély igen erős. Az Ének magamról című, kisregény-terjedelmű, 52 verset foglal magában. Egyfajta költői enciklopédiája ez a kornak, a hitnek, a léleknek, a fejlődő Amerika lüktetésének. Whitman igen fontosnak tartja istenhitét. Hát, nem tudom, melyik keresztény egyház fogadná szívesen tagjai közé az amerikai költőt, merthogy az ő istenhite nem más mint panteizmus. A világ minden dolgában ott lüktet az élet, a költőnek, a whitmani szerepfelfogásban, ped