Könyvekről mindenkinek

 Michelle Frances:Az új munkatárs című könyve igazi,klasszikus pszichothriller,abból a régi jó fajtából,amin az Olvasó izgul,aztán megnyugszik,majd megint izgul,és ez így megy egészen a regény végéig. A történet úgy indul,hogy Carrie és Adrian,az agilis producer és a tehetséges,rangos elismeréseket arató fiatal író boldog házasok. Vannak közös álmaik,céljaik,szakmai körökben egyre ismertebbé válnak, Adrian írói pályája pedig üzletileg is egyre sikeresebb. Aztán egyszer csak Carrie bejelenti,hogy tizennégy hetes terhes. Adrian szemmel láthatólag nincs felkészülve az apaságra. Carrie ettől elkedvetlenedik. Carrie és Adrian életének elképesztő kontrasztja Emma élete. A fiatal lány diplomája megszerzése után két évvel még szüleinél lakik,nincs rendes állása. Apja azt szerette volna,ha orvos lesz,Emmának inkább a művészetekhez volt hajlama. Anyja folyton nyúzza Emmát,keressen valami rendes állást. A lány talál is egy hirdetést,melyben filmstúdió keres gyakornokot. Pont Carrie stúdiója. És m

 John Dickson Carr amerikai író történelmi krimije az 1750-es években játszódik. Jeffrey,a történet főhőse,tolvajfogóként keresi kenyerét,ami nem számít különösebben előkelő foglalkozásnak. Egy alkalommal felkérést kap a nagyhatalmú Sir Mortimer Ralstontól. Meg kell találnia a főúr unokahúgát,Peget,aki Franciaországba szökött,és hazahoznia. Jeff különös helyen talál rá a lányra:XIV.Lajos király szeretőjének bordélyházában. Megszökteti,hajóval titokban áthozatja Angliába-ám útközben beleszeret. Hagyja,hogy Londonban megszökjék tőle a lány,aztán egy kísértetházban együtt találnak rá egy holttestre. Az uzsorásként és kártyajósként is ismert öregaaszzonyon nincs seb,mérgezés nyomát sem mutatja ki az orvos-da arcán valami olyan rémület ūl,hogy abba még az Olvasó is beleremeg...Hogy aztán mi köze mindehhez a London Bridge-nek, miért gyanús Jeffnek a rendkívül rossz természetű nagynéni,s milyen titkos játékot játszik a háttérben Fielding bíró,azt megtudhatjuk,ha elolvassuk John Dickson Carr:A

 Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész kitűnő könyve nem életrajzi szempontú feldolgozás,inkább Kosztolányi Dezső életmű vének nagyon alapos,tudományos,sok egyéni szempontot felvonultató feldolgozása. Megtudhatjuk,hogyan és miért dolgozta át Kosztolányi első verseskötetének,a Négy fal között című könyvnek anyagát. Képet kapunk arról,milyen hatással voltak Kosztolányira a francia parnasszisták, aztán Mallarmé,Rimbaud,Verlaine és a kor többi francia költőzsenije. Valóban versfüzérekbe,azaz ciklusokba akarta rendezni minden versét Kosztolányi?Szegedy-Maszák nagyon alaposan elemzi Kosztolányi és Csáth Géza munkásságának egymáshoz való viszonyát. Megtudhatjuk,milyen szerepet játszott a lélekelemzés Kosztolányi prózaírói munkasságában. Részletes elemzést kapunk Kosztolányi újságírói munkásságáról,annak sokszor kínos részleteiről is,őszinte,de nem szenzációhajhász,korrekt hangnemben. Azt is megtudjuk,hogyan vélekedett Kosztolányi történetírás és irodalom kapcsolatáról,s ezen nézetek hogyan

 Mihail Solohov írói munkásságáról megoszlanak a vélemények. Sokan felróják a Szerzőnek azt,hogy hitt a kommunizmusban. Ez igaz,de az is igaz,hogy jól tudott írni,Nobel-díjat is kapott.Kitűnően ábrázolta a háborút. Ezt bizonyítja Emberi sors című,elbeszéléseket és kisregényeket tartalmazó könyve is. Az anyajegy c.elbeszélés hőse Nyikolka Kosevoj,aki 18 évesen lesz századparancsnok. Túl fiatalnak érzi magát,el akar szabadulni a katonaélettől,a városba akar menni,tanulni. Ám a környéken volt kozákokból álló rablóbanda garázdálkodik... A Sibalok magzatja című elbeszélés szerintem világirodalmi rangú. Egy katonacsapat megerőszakolt nőt talál az út szélén. Magukkal viszik. Kiderül a fiatal lányról,hogy katonaként is megállja helyét. Sok tekintetben lepipálja a férfiakat. Csakhogy terhes lesz. A patak partjára megy szülni,s ahogy vajúdik,rettenetes titkot vall be a katonáknak. A Görbe ösvény című történet főhőse Vaszka,a szegény és ragyás arcú parasztfiú,aki beleszeret a falu egyik leggazdag

 Mesterházi Lajos gyakorlatilag végigélte a huszadik század borzalmait,végül feltétlen híve lett a Kádár-rendszernek. A hazafiság logikája című könyvét azoknak ajánljuk,akik kíváncsiak arra,hogyan is látta nemzet és történelem összefüggéseit egy,a szocializmus mellett elkötelezett magyar író. Hogyan is látta?A dualizmust a nagytőke és a nagyipar szövetségének ábrázolja,mely Európa legolcsóbb ipari munkaerejére (ez,sajnos,igaz) alapozva teremtett átmeneti gazdasági felvirágzást,hogy aztán az első világháborúval,mely az uralkodó osztályok érdekét szolgálta,mindent leromboljon. Károlyi Mihály,Mesterházi szerint,a magyar történelem legnagyobb alakjai közé tartozik,polgári forradalma egyszerre szolgálta a nemzeti és társadalmi haladást.  A Horthy-rendszer,a Szerző értelmezésében, Európa legreakciósabb rendszere volt, ahol a baloldali ellenzéket elnyomták. A Horthy-rendszer természetszerűleg vezetett 1944-1945.borzalmaihoz.  A második világháború utáni időszakot nem szabad úgy felosztani,hog

 Hernádi Gyula könyve különleges. Egyszerre novella,dráma,regény és keleti ezoterikus könyv. Egyszerre történet és filozófia. Egyszerre múlt,jelen és jövő.  A történet főhőse Gordos György,ismert és elismert író,aki olyan léthelyzetbe kerūl,hogy át kell tekintenie élettörténetét. Megismerjük az író gyermekkorát,felnőtté érését,íróvá válását. Gordos magánélete pillanatnyilag rendezettnek tűnik,barátnője,Edit,egy jó nevű pesti gimnáziumban tanít. Aztán jön egy meghívás. Egy vidéki színház igazgatója azt szeretné,ha Gordos megrendezné saját darabját,a Hagyaték címűt,amely Arisztotelész korába vezet bennünket. Gordos elvállalja a felkérést,s már az első próba után beleszeret Bardócz Krisztinába,a nála 33 évvel fiatalabb színésznőbe,aki a jogi pályát hagyta ott a színház kedvéért. Hatalmas testi-lelki élményeket élnek át együtt,ám egy próbán tragédia történik:Krisztina összeesik és meghal. Megrepedt az aortája.  Gordos mágia segítségével eléri,hogy a halott 3 napra feltámadjon. Ellátogatnak

William Somerset Maugham a 20.század talán legjelentősebb angol bestseller-írója volt. Sör és tea című könyve kitűnő regény, mely az angol irodalmi élet, valamint az emberi kapcsolatok elé állít görbe tükröt. A történet úgy indul, hogy a sikeres írót nem kevésbé sikeres, ám igen ambíciózus pályatársa találkozóra hívja. Ebéd utáni kávé közben, mintegy véletlenül, szóba hozza, hogy idős pályatársuk, Driffield, életmű- kiadást tervez. Hogy aztán hogy jön ehhez az elbeszélő, az egyelőre titok marad. Meglehetősen váratlan fordulat, hogy kiderül:az elbeszélő már iskolás korától ismeri Driffieldet, ő tanította biciklizni. Csakhogy Driffield megjelenését a fiút nevelő lelkész nagybácsi nem veszi jó néven. Az író ugyanis pincérnőt vett feleségül, ami a 19. századi Angliában felért egy istenkáromlással. A sör és tea nem Maugham legjobb regénye. De érdekes, ilykor humoros könyv,melyet minden, olvasni szerető felnőttnek szívesen ajánlunk. 

Max Fritsch (1911-1991) svájci író regényeiben mindig aktuális társadalmi kérdéseket tárgyalt, olykor kiakasztva ezzel a kulturális és politikai elitet.Talán legismertebb könyve a Stiller, mely egy monumentális identitás-történet. Stiller- Anatol Ludwig Stiller svájci építész- éppen átkelni készül a határon, amikor letartóztatják, mert azt hiszik, ő egy bizonyos Mr. White, Amerikából, aki ellen körözés van érvényben. A regény ezek után párhuzamos szálakon fut: megismerhetjük Mr. White történetét, miért is körözik őt az USA-ban, illetve megismerhetjük Herr Stillernek, a menő svájci építész történetét. White igazi amerikai vagány, Stiller igazi svájci mintapolgár, legalábbis látszatra. Ez az emberi természet kettőssége: mindannyiunkban ott motoszkál az amcsi vagány, de mindannyian szeretnénk mintapolgárok is lenni. Stiller ( vagy Mr.White?) ügyvédje egy bizonyos Bohnenblust, aki szintén svájci- de az amerikai vonás hiányzik belőle. Egyoldalú, közhelyes, másokat folyton kioktató alak.

Herczeg Ferencet a huszadik századi irodalomtudomány besorolta a közepes írók közé. Most, miután munkássága része lett a Nemzeti Alaptantervnek, érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy egy középszerű író hogyan tudott megnyerni magának olyan magas színvonalú irodalmi közvéleményt, mint amilyen a Horthy-korszak Magyarországán kialakult. Herczeg Ferenc jó író. Ezt bizonyítja A Fehér Páva című könyve is. A történet egy képzeletbeli kisvárosban, Varjason játszódik, a cselekmény a dualizmus idején,1909-ben indul. A városban két család vívja hatalmi harcát:Ábelék és Tollék. Előbbiek képviselik a tiszta magyar hagyományokat, utóbbiak inkább dörzsölt kereskedők. A Fehér Páva ( így nevezik Ábelék rövidárukereskedését) pedig nem más, mint Mariska, aki már eladósorban lévő lány, az Ábel család nagy ígérete. A kérők jönnek is, például Pankotay báró, a környék leggazdagabb, ám kissé csapodár természetű földesura, aztán pedig Toll Jenő, a konkurrens család mérnök fia, a vasútépítés apostola. A lán

Valahogy a lengyel irodalom sohasem vált Magyarországon népszerűvé. Pedig érdemes lenne a lengyel írókat többször fordítani és kiadni. Henryk Worcellről én például semmit sem tudtam, egészen addig, amíg teljesen véletlenül, könyvtári leselejtezés következtében, kezembe nem került A világ legnehezebb nyelve című gyönyörű, elgondolkodtató könyve. A cím metaforikus: a világ legnehezebb nyelve lehet a lengyel nyelv is, de átvitt értelemben jelentheti a tolerancia, a nemzetek közötti béke nyelvét. A történet a második világháborút követően játszódik, igen mozgalmas történelmi időszakban. Lengyelország határait módosították, ezért sok német  és lengyel volt kénytelen hazát változtatni ,magyarul: menekülni. Egy ilyen menekültekkel teli falu életét mutatja be Worcell könyve, egy művelt lengyel parasztember szemével, egyes szám első személyben elbeszélve, novellaszerű fejezetekben, mely novellák azonban mégis egységes történeti keretbe helyezhetők. Worcell azt vizsgálja, hogyan hatott a nyom

Szocializálódunk. Gyermekkorban, felnőttkorban, öregkorban. Otthon, iskolában, barátok közt, ellenségek közt, munkahelyen, börtönben, társasházban. normákat tanulunk és szegünk meg, utóbbit hol szándékosan, hol véletlenül. Forradalmárok és konformisták vagyunk, minden ember eltérő arányban. Somlai Péter könyve ( Szocializáció. A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata) erről a folyamatról szól. Mi az, ami genetika, mi az, amit tanulunk? Milyen szerepet játszottak a felvilágosodás korának nevelési elvei a gyermek szocializációjában? Van-e bármiféle értelme a pedagógiának, mint elméletnek, vagy pedig a pedagógia tisztán gyakorlati tudomány kell, hogy maradjon? Hogyan tanulunk kommunikálni? Anyuéktól örököljük ezt is, vagy a társadalom, az iskola formálja ezt a képességünket is? Mi történik akkor, ha valaki áthágja a kommunikációs normákat, hogyan hat ez társadalomban betöltött szerepére? Miért büntetünk? A  büntetés elősegíti-e az eredményes visszailleszkedést, v

Remek történelmi könyv, jó stílusban megalkotott, őszinte emlékirat. Alexander Stenbock- Fermor: Germánia alulnézetben című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik a hitleri Németország történetére kíváncsiak. Stenbock-Fermor balti német főnemesi családba születik, az első világháború és a szovjet megszállás elől Németországba menekülnek, egy darabig élvezik a weimari demokráciát, aztán jön a barna diktatúra, és minden összeomlik. Szerző, aki ígéretesen induló fiatal író, egyszerre kikerül a pikszisből, az SA üldözi, illegalitásban él az országon belül, aztán egyszer letartóztatják és internálják. Szabadulása után ellenállási mozgalmat szervez, majd a háború után polgármester lesz. A történeti értékén túl erénye a könyvnek, hogy feltűnnek benne a kor német szellemi óriásai: Brecht, Toller és mások. Nem szenzációhajhász, hanem szenzációsan jó könyv. Kossuth Könyvkiadó, 1977. www.kossuth.hu

Hú, de jó cím...A közelmúltban tragikusan fiatalon elhunyt magyar író, Térey János utolsó kötete verseket, kisprózákat tartalmaz, látszólag minden e körül a bizonyos Rosmersholm körül forog, valójában egyfajta létösszegzés ez a könyv, álmokról, emelkedésről, stagnálásról, bukásról. Rosmersholm értelmezhető allegóriaként: Magyarországként, Európaként, városként, a rendszerváltás utáni társadalomként, emberi életként, és kiváló irodalomtudósok még biztosan találnának néhány értelmezési lehetőséget. A versekben a közeg mindig az emberrel együtt jelenik meg, az élet mindig viszonyítja önmagát az éppen aktuális Rosmersholmhoz: Budapesthez, Debrecenhez, a Balatonhoz. A versek formavilága olyan téreys: nem egypoénos, csattanós befejezés, hanem ívelő gondolat, amelybe belefér a 19. századi lírai utánérzés éppúgy, mint az abszurd ön-rákérdezése. Ebben a könyvben minden egyes vers és verssor egy kicsit dráma is: értékek beszélgetnek értéktelenséggel, múlt a jövővel, vagy azzal, amit a múltban j

Hu. Szóval, amikor Esterházy Péter, korunk talán legnagyobb magyar írója beteg lett, a pesti utcán mindenféle szóbeszédek hallatszottak. Aztán Esterházy Péter kijött a kórházból, úgy látszott, rendben van minden- és erre jött a halálhír. Kegyetlen volt. A Hasnyálmirigynapló című könyvet csak 18 éves felülieknek ajánlom. Mindenféle szempontból felnőtteknek. Egy betegség krónikája, a beteg szemszögéből. Nagyon kemény, elképesztő érzelmi energiákat mozgósító könyv. Nem is írnék Róla ( mert a Hasnyálmirgiynapló annyira személes, hogy már szinte személy) különösebben ajánlót, csak arra kérnék mindenkit, hogy vegyen egy nagy levegőt, mielőtt belekezd. Egyhuzamban fogja végigolvasni, vagy egyáltalán nem. Legyen erős! Magvető, Budapest, 2016.

Kár, hogy ez a könyv még a rendszerváltás előtt jelent meg, érdemes lenne átdolgozva újra kiadni. Hegedüs Géza arra vállalkozott, hogy rádiójátéka szereplőivel elbeszélteti, miért is olyan jó könyvet olvasni. Nem akárkik voltak a rádiójáték hangjai: Básti Lajos, Sinkovits Imre, Béres Ilona. Az olvasás gyönyörűsége könyvváltozatából az ő hangjuk hiányzik. De a tartalom így is gazdag. Megtudhatjuk, hány könyv van a világ nagy könyvtáraiban, hány könyvet képes egy ember elolvasni életében, hogyan kell hozzáfogni az olvasáshoz, szabad-e bűnügyi regényt vagy úgynevezett romantikus regényt olvasni, elvezet-e a krimi a komoly irodalomhoz, mi a funkciója az irodalomnak az ember személyiségfejlesztésében. Szó esik arról, hogy kihez szól az író:sajt nemzetéhez, vagy az egész emberiséghez. Érintik a fiktív beszélgetők az avantgarde problémáját is- miért és hogyan kell avantgarde szerzőket olvasni. Jó lenne mindezeket megértetni a mai tévé- és internetfüggő fiatalsággal is. Mert az elmélyült

Az Annona nova VII a pécsi Kerényi Károly Szakkollégium évkönyve. formátumát tekintve inkább folyóiratnak tűnik, de nem ez a lényeg, hanem a tartalom. Sok értékes tanulmány, történelemről teológiáról, gazdaságtörténetről, életmódtörténetről, költészetről. Ami engem leginkább megragadott, az Dombrovszki Áron tanulmánya (21-31.o.). Olyan kifejezés szerepel a címben, amit én, s szerintem nem csak én, még soha nem hallottam. ( A tanulmány teljes címe: Sainsbury érvéről az absztrakt artefaktualizmus ellen). Absztrakt artefaktualizmus. Nyelvtörőnek is jó. Amúgy azt jelenti, hogy egy irodalmi alak, melyet az író talált ki, voltaképpen élő személy. A tanulmány Szerzője mások mellett Sherlock Holmest hozza példának. Azt gondolom erről, előre leszögezve, hogy még soha nem foglalkoztam az absztrakt artefaktualizmus témájával, hogy a tétel kizárólag a színvonalas, élettel teli művekre igaz. Csak tehetséges írók tudnak kitalálni olyan alakokat, melyek valóban élnek, léteznek, befészkelik magu

Graham Greene időtlen író. Függetlenül attól, hogy az Olvasó mely történelmi korszakban él, szereti-e a krimit, milyen könyveket szokott úgy általában olvasni- Greene mindig ott áll, készen, hogy kézbe vegyük a könyvet, és jót izguljunk rajta, miközben tudjuk, hogy a vége valószínűleg happy end. A Harmadik című könyv cselekménye igen érdekes történelmi korszakban és helyszínen, a második világháború utáni Bécsben játszódik. Akárcsak Berlint, a megszálló szövetségesek ezt a várost is négy zónára osztották, és akárcsak Berlinben, itt is nagy a szegénység és sok a titkosügynök, no meg a feketéző. Nonno Martins barátja, Harry Lime meghívására érkezik Bécsbe. Mire megérkezik, barátja gyanús körülmények között meghal. Közlekedési baleset- így szól a hivatalos verdikt, ám egyes szemtanúk szerint többen voltak a helyszínen, mint ahányan a rendőrségi jegyzőkönyvben szerepeltek. Martins magánnyomozásba kezd, megtudja, hogy Harry barátja az egyik legnagyobb feketézőbandának volt a főnöke. Mive

A könyv alcíme:Magyar írók novellái adventtől vízkeresztig Az ajándékozni vágyó egyszeri ember sokat elmélkedik azon,  milyen is a jó karácsonyi könyv. Melyik az a könyv, melyet felnőtt ismerősének nyugodt szívvel odaadhat? Van-e 2018-ban olyan könyv, amit felnőttnek bizalommal oda tudok tenni a fa alá, és még egy kis személyes kártyácskát is csatolhatok hozzá? Sajnos, a magyar könyvpiac nemigen kényeztette el az Olvasókat felnőtteknek szóló színvonalas karácsonyi könyvekkel- sem most, sem visszamenőleg, a 2010-es években. Bölcsfalvi András szerkesztésében megjelent a Karácsony ideje című novellagyűjtemény. Azt mondom: a 2018.évi magyar könyvtermés egyik legfinomabb darabja. Olyan szellemi nagyságok alkotásai előtt tiszteleghetünk, mint Kosztolányi Dezső, Fekete István, Tar Sándor, Sík Sándor, Szabó Magda, Lázár Ervin, Cs.Szabó László ( igen, bizony, a neves esszéista novellákat is írt, méghozzá nem akármilyeneket!), és még sokan mások. Jómagam különösen figyelemreméltónak tartom Lá

Irvin D. Yalom  amerikai pszichiáter, író, magyarul leginkább az Amikor Nietzsche sírt című könyve aratott közönségsikert. A Terápiás hazugságok nagyon jól, finoman megírt, mégis, letehetetlen pszichiátriai krimi, több szálon futó cselekménnyel, meglepő végkifejlettel- ahol is az érzelmek betegessé válását, a folyamatot követhetjük nyomon, azt, hogyan lesz valakiből gyilkos. A történet egy pszichiátriai rendelőben indul. Egyik pszichiáter vizsgálja a másikat: az idős prof ellen fegyelmi vizsgálat zajlik, miután egyik nőbetege megvádolta, hogy szexuálisan helytelen viselkedést tanúsított vele szemben. A prof beszél a beteggel, bizonyos Belle-vel kialakuló szakmai kapcsolatáról , a személyre szabott terápia szükségességéről. A nő finoman szólva is tartózkodó volt, míg az orvos mindent megtett azért, hogy feltárja a nő korábban elszenvedett traumáit, megtudja, mi az oka anorexiájának-bulémiájának, sírási rohamainak, szeretetképtelenségének. Legalábbis ezt mondja a professzor, aki kissé l

László Anna a 20.század második felének hihetetlenül tehetséges írónője volt, színháztörténészként, dramaturgként, ráadójátékok szerzőjeként is ismert. Pályafutásának 1981-ben bekövetkezett tragikus halála vetett véget. Sajnos, amint az amygar irodalmi köztudatban szokás, az emberrel együtt a műveket is elfeledtük. Pedig a Vaspólya igazi remekmű, olyan szociográfia, melyhez hasonlót a világirodalomban senki nem alkotott. A Vaspólya egy szerkezet, mellyel rögzítik a légzésképtelen, de amúgy mozgásképes emberek testét. Az 1950-es években járványos gyermekbénulás-járvány söpört végig Magyarországon. Sok gyerek esett áldozatul. Volt, aki járáshibássá vált, volt, akinek amputálni kellett valamely végtagját, de a legrosszabbul azok jártak, akik kellő értelem és belátás mellett a légzőképességüket vesztették el. Nekik ágyhoz kötve kellett élniük, miközben tele voltak életerővel, ambícióval. Róluk írta lászló Anna a Vaspólyát. Igazán megrázó mű, a szöveg remekül adja vissza ennek az elfelede