Könyvekről mindenkinek

Az ősi Kína története számtalan rejtélye még megoldásra vár. Mark Elvin:Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben című könyvében arra keresi a választ, hogyan lehetséges, hogy a 3-13.században még virágzó kínai civilizáció a korai újkorra kiégett, elmaradt Európától, míg a 19.században a gyarmatosító nagyhatalmak játékszere lett. Mark Elvin a jelenség legfőbb okát abban látja, hogy az egyes kínai államok politikai fejlődése aszinkronitást mutatott a gazdaaági és demográfiai fejlődéssel. Hol az egyes dinasztiák (Sang, Csou,Csin, Han,Tang és mások) birodalmai nőttek túl nagyra, hol a népesség növekedése bizonyult gyorsabbnak a kelleténél. Mark Elvin könyvéből képet kapunk az ókori Kína gazdaságáról és társadalmáról. Megismerjük a földművelés módszereit, lenyűgöző információkat szerezhetünk tudomány és agrárium kapcsolatáról, virtuálisan ellátogatunk egy kínai piacra, megszámolhatunk kínai pénzeket és pénzfüzéreket, még olyan speciális kérdésre is választ kapunk, hogy miért használt

Őri Sándor, a magyar fordítók közül elsőként, verses formában fordította le Konfuciusznak, a nagy kínai filozófusnak, tanítónak bölcseleteit. Azt gondolom, jól tette. A verses olvasat valami olyan pluszt ad az egéybként sem szegény tartalomhoz, amit prózában elég nehéz lenne visszaadni. Ugyanakkor élvezetesebbé teszi a könyvet. Miről is szólnak Konfucisz bölcseletei? Miről is gondolkodott, több, mint kétezer éve a nagy mester? Csak néhány téma: arányosság, mértékletesség, szeretet,  bölcsesség, az ellenséggel való helyes bánásmód, a váratlanul ránk törő gondok megfelelő reagálása. Az éberség fogalma, mint az előszóban olvashatjuk, vitatható, viszont a tradíció fogalma már nem, azt ,véleményem szerint,egyszerűen tradíciónak kell fordítani, és kész. Nagyon sok irodalmi műfaj jelenik meg a Lun Jüben. Ha európai fogalmakkal akarnánk leírni: van itt elégia, epigramma, párbeszéd, gondolati költemény, épisztola. Talán csak eposz és verses regény nincs. A Lun Jü a világirodalom egyik alapmű

A könyv alcíme:Felemelkedő riválisok, sebezhető szövetségesek és az amerikai hatalom válsága. Jakub Grygiel és A.Weiss Mitchell könyve 2016-ban, Trump hatalomra kerülésének évében jelent meg. A Nyugtalan határvidék azzal a szándékkal íródott, hogy az Obama-adminisztráció távozása utáni új amerikai kormányzati adminisztráció számára új külpolitikai paradgimákat fogalmazzon meg, a váltáshoz pedig konkrét tanácsokat is adjon. Grygiel és Weiss Mitchell alapkoncepciója az, hogy az USA túlzottan befelé fordult leépítette szövetségi rendszerét, valamint alábecsülte a három legfontosabb geostratégiai ellenfelet: Oroszországot, Kínát és Iránt. Enne következménye azt lett- így tovább a gondolatmenet- hogy a feléledő ellenség rendszeresen szondázza az Amerikai Egyesült Államokat, azaz vizsgálja, meddig tart az USA tűrőképessége, hogyan reagál a regionális fenyegetésekre. Más szóval: sem Kína, sem Oroszország, sem Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, pusztán arra kíváncsi, meddig mehe

Várnai László könyvében Mao Ce-tung pályafutásán keresztül, elbeszéli Kína 20.századi történelmét, a Kuomintang-KKP korszaktól kezdve a Nagy Ugráson át a Kulturális Forradalomig. Az a tragédia az egészben, hogy az egész egy tragédia. Maonak gyakorlatilag egyetlen társadalom-jobbító kísérlete sem sikerült, a Maoisták útja voltaképpen a gazdasági, történelmi és politikai zsákutca. Várnai László könyve nagyon alaposan, szinte mondatról mondatra, elítéli Mao Ce-tungot. Hatalomvágyó, önkényeskedő, gyilkos, utópisztikus, antimarxista, szovjetellenes. Csakhogy Szerzőnk a hangsúlyt erősen az utóbbi kettőre helyezi. Várnai szerint nem azért gazember Mao, mert kivégeztetett több millió embert, hanem azért mert letért a marxista-leninista útról és ellentmondott a Komintern tanácsainak, az azóta élő legendává nemesült bolgár Dimitrov elvtárssal pedig kétszínűen viselkedett. Nem azért volt rossz dolog a kulturális forradalom, mert sok ember belehalt, hanem azért, mert akadályozta a szocialista t

Egészségügy, betegség, orvosok: erről legtöbbünknek szürke rendelők, végtelen hosszú várakozás, és több ezer forintbe kerülő gyógyszerek jutnk eszünkbe. Susanna Ehdin könyve egy más utat mutat: gyógyulj meg önmagad! Persze, azonnal felvetődik a kérdés ( és ez jó, hogy az Olvasó párbeszédet folytat a könyvvel, azt jelzi, " érik valami"),hogy képes-e valaki laikus önmagát meggyógyítani, de Az öngyógyító ember olyan magától értetődően ad igent választ a kérdésre, hogy az már -gyanús. Első olvasásra nincs benne semmi riasztó. Mértéktartó hangvétel, nem szidalmazzuk az orvosokat, nem csinálunk forradalmat, nagyon békés ember ez az Öngyógyító ember. Susanna Ehdíntől pedig megtudjuk, hogy van lelkünk, amely kapcsolatban áll a testünkkel, és ez közrejátszhat bizonyos betegségek kialakulásában. Erről mintha már hallottunk volna, de nem baj, ismétlés a tudás anyja. Aztán arról is olvasunk, hogy az érzelmi egyensúlyt ( az érzelem egyébként molekulákból áll, ez új) is be kell állítani

Milyen lesz a világ húsz év múlva, ha a jelenlegi gazdasági-társadalmi folyamatok nem változnak? Erre a kérdésre keres- és talál- választ Dr.James Dobson és Kurt Bruner könyve, az Apa nélkül. Hát milyen is lesz a világ 2045-ben? - Az USA, és ezáltal az egész világ mély recessziót él át. - A jóléti társadalom alapjai megbomlanak - Kína is gazdasági válságba kerül a születésszám korlátozása miatt, Japánról és Oroszországról már nem is szólva - Általános demográfiai válság is nehezíti a helyzete, az egész fejlett világban csökken a születésszám - Mindennek tetejébe erkölcsi válság is jelentkezik: hivatalossá teszik az önkéntes eutanáziát ( felvállalva az ezzel járó rengeteg jogi problémát), nemcsak idősek, de betegek esetében is. Az emberi élet szentsége oda. Feminista szervezetek pedig igyekeznek minél több pozíciót megszerezni, de a konzervatívok ezt még sikerrel akadályozzák meg. - Bűnözés és politika a jelenleginél is jobban összefonódik. Az Apa nélkül című könyv ( a cím egy

Az említett könyv eléggé régen, 1982-ben jelent meg Párizsban, de mind a mai napig alapmű. A francia cím: Chine et Christianisme. Action et Réaction. Sajnos, magyarul még nem jelent meg a mű, pedig lehet, hogy érdemes lenne kiadni. Gernet elsősorban történeti kontextusban értelmezi Kína és a kereszténység viszonyát, konkrétan pedig Matteo Ricci jezsuita szerzetes 17. századbeli, végül is sikertelen missziójára koncentrál. Megállapítja, hogy Ricci és társai esélyt adtak Kínának, hogy kitörjön a nemzetközi piacok felé, ezzel a lehetőséggel azonban Kína nem élt. Gernet meglehetősen Európa-centrikus álláspontot képvisel. A nagyobb baj az, hogy a könnyebbik vége felől fogta meg a dolgot. Engem az is érdekelt volna, milyen jövőbeni tanulságokkal szolgálhat Ricciék bukása ( ha ugyan annak tekintjük). Továbbá megcsikalndozta volna az érdeklődésémet az, ha Gernet arról is ír, hogyan lehet manapság Kínában a keresztény tanokat képviselni, egy a mienktől telejsen idegen tradícióval bíró, ráad

Fred Pearce: Népcsuszamlás c. könyve nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy eligazítja az Olvasót a 21.század demográfiai válságainak megértésében. E kitűzött célt Fred Pearce nagyrészt el is érte, nézeteivel, megállapításaival jórészt egyetérthetünk, kivéve talán egy témát: a migrációt illetően. Szerző sajnálatos, de visszafordíthatatlan jelenségnek tartja a migrációt, mi, magyar Olvasók ennél jóval optimistábban viszonyulunk a dologhoz: szerintünk a migráció igenis visszafordítható. Ám a tárgyalt részt-témákat a jó tollú Szerző nagyon adatgazdagon, objektíven tárgyalja. Mi a közös az eugenikában és a fogamzásgátlásban? Hogyan járult hozzá Kína népességrobbanása a gazdaság fejlődéséhez- vagy épp ellenkezőleg, pont a népességrobbanás akadályozza a további fejlődést? Mi az oka Nyugat-Európa demográfiai hanyatlásának? Miért terjedt el bizonyos országokban az egykézés? Az egyházak miért veszítették el a családok feletti szellemi hatalmukat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat válasz

Győrfi Károly meglehetősen ijesztő című könyve voltaképpen egy látlelet Európa 21.század eleji gazdasági-társadalmi -politikai állapotáról. Az Európa értékrendi válsága- úton a vég felé nem a mostanában oly divatos neo-apokaliptikus művek sorát gyarapítja, hanem egyéni látásmóddal közelíti meg a problémákat. Európa már nem a világ vezető hatalma. Az USA és Kína gazdaságilag lekörözte- bár Amerikával kapcsolatban azért tehetnénk nem túl hízelgő megjegyzéseket- ráadásul odalett az Öreg Kontinens szellemi vonzereje is Keresztény alapelveit feladta, elkötelezte magát valamiféle megnevezhetetlen multikulturális " eszme"-rendszertelenség mellett, melyben a lebutított amerikai akciófilmek egyenértékűek a modern építészet legnagyszerűbb alkotásaival. Európa vákuumát pedig idegen erők, test- és szellemidegen szubsztanciák igyekeznek kitölteni, destruktív tartalommal és visszatetsző formákkal. A baj az, hogy még a Győrfi Károlyhoz hasonló felkészültségű, kiváló tollú Szerzők sem tudn

A 21. századi Európára hatalmas nyomás nehezedik. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína gazdasági törekvései, migrációs válság, kontinens elválasztó belső határvonal, szellemi-ideológiai kiüresedés- ezekkel a gondokkal mind-mind a ma emberének kell megbirkóznia, azért, hogy az utánunk következő generációk is élhető Európát kapjanak örökségül. Ebben a megbirkózásban, ebben a sokszor végtelennek látszó küzdelemben nyújt szellemi támaszt Balázs Péter könyve, a Hogyan tovább, Európa? Az Olvasó választ kap olyan kérdésekre, mint például: Hogyan érintette Európa egészét az EU folyamatos, már hetvenes évek óta tartó bővülése? Milyen gazdasági versenyhelyzetekben kell helytállnia kontinensünknek? Milyen történelmi előzményei vannak a ma politikai problémáinak? Hogyan illik a képbe a jelen Oroszországa? Miért jelent óriási kockázatot Európa számára az idegen földrészekről áramló migránstömeg- és mit tehetünk a megállításukra? Balázs Péter könyvét azért ajánljuk minden közélet iránt érdeklődő

Megjelent a Magyar Idők című konzervatív közéleti napilap 2017.november 27-i száma. A tartalomból: -A kormány feljelenti Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, a nemzeti konzultációval kapcsolatos vádaskodásai miatt - Furcsa kijelentést tett a MÚOSZ elnöke az Echo Tv-ben. Szerinte az újságírás baloldali műfaj... - Mórocz Zsolt kitűnő cikke az iszlám és a kereszténység közötti különbségről, a migrációs válság és a Soros- terv kapcsán. - A befolyt chpisadóból az egészségügyi dolgozók béreit emeli a kormány - Új székházat kap az Alkotmányvédelmi Hivatal - A Szovjetunióba elhurcolt magyarokra emlékeztek országszerte - Kína miniszterelnöke 17 európai ország képviselőjével találkozik Budapesten. Magas színvonalú, korrekt napilap.Keresse az újságárusoknál! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket és garzonlakásokat keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről. Köszönjük!