Könyvekről mindenkinek

A magyar lexikográfia valószínűleg legfurcsább alkotását tartja kezében a Kedves Olvasó. Kicsi Sándor András Magyar könyvlexikonja azonnal felveti a kérdést: ugyan mit lehet lexikonba sűríteni a könyvekről? Hiszen annyi könyv jelenik meg, annyi könyvkiadó működött már az országban, hogy ezt a hatalmas mennyiséget áttekinteni, akár csak futólag is- nos ez bőven meghaladja egyetlen ember képességeit. Kicsi Sándor András alkotása megnyugtató választ ad aggodalmainkra. Mert igaz ugyan, hogy minden évben rengeteg könyv jelenik meg Magyarországon ( A KSH adatai szerint tízezernél is több új címmel gazdagodik könyvkiadásunk), mégiscsak vannak fontosabb és kevésbé fontos könyvek. Vannak bibliafordítások, melyek egy egész keresztény közösséghez eljutnak, és vannak párszáz példányban megjelenő verseskötetek, melyek még hullámokat sem kavarnak. Kicsi Sándor András könyve az igényesre összpontosít, ezáltal a magyar kultúrtörténet részévé válik. Megtudhatjuk belőle, milyen írói asztaltársaságok jö

Faludi Ferenc még a nyelvújítás kora előtt élt és alkotott, ez nagyszerű ürügy arra, hogy az "illetékes elvtársak" kivegyék őt az irodalmi kánonból, mondván: a közönség csak nehezen értené meg Faludi költői nyelvét. Csakhogy Faludi Ferenc egy 18. századi igaz, keresztény ember volt, hite műveiben is tükröződik. Kellemetlen lenne tehát a mai liberális kultúrpolitikusoknak egy efféle embert kiemelni... Pedig nagyon magas színvonalú irodalmat művelt. Jó példa erre a Nemes Ember című színdarab( a tárgyilagosság kedvéért tegyük hozzá: átültetésről van szó, angolból került a magyarba, Josef Dorell jezsuita szerzetes műve volt eredetileg) , melyben Faludi a nemességet próbálja arra rávenni, hogy birtokainak kezelése, a fényűző gazdagság ne vonja el figyelmét a legfontosabbtól: Istentől. A színmű központi alakja egy Eusebius nevű jámbor szerzetes, aki Neandert, a városba tévedt idegent oktatja Isten felől, a helyes élet élet és a helyes erkölcsök tárgyában. Legfontosabbnak azt tartj

Joyce Meyer legújabban olvasott könyve, a Jó szokások kialakítása, rossz szokások kitakarítása,  nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a keresztény ember a Biblia segítségével le tudja vetkőzni rossz szokásait, s fel tud venni helyettük jó szokásokat. Az elsőre kissé meglepő ötlet- a meglepetés oka: nehezen hisszük el, hogy Isten ennyire közvetlenül beavatkozik hétköznapi életünkbe- valójában nagyon is gyakorlatias életvezetést biztosít számunkra. Az európai kereszténység alapvetően teologikus. Ez alatt azt értem, hogy a hiten túl inkább megérteni próbálják az igét, mintsem gyakorlatban alkalmazni. Könyvek százaiban olvashatunk arról, hogy ez vagy az a kifejezés hogy szól görögül, arámi vagy héber nyelven, de sokkal kevesebben vállalkoznak arra, hogy keresztény hitnak a mindennapi életre gyakorolt hatásáról gondolkodjanak. Joyce Meyer ezen kevesek egyike. Elképesztő, hogy olyan banális, a spirituálistól nagyon messze álló viselkedésformák, mint a kozmetikai ecsetek megfelelő rendbe r

Lám, kormánypárti lap is lehet színvonalas...A Magyar Hírlap 2017.szeptember 28-i számából két írást emelnék ki. Az egyik Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökények Komáromban, a Petőfi-szobornál elmondott beszéde. Lezsák Sándor nagyon pontosan rámutat arra, hogy akik ma liberálisnak nevezik magukat, voltaképpen megcsúfolják a liberalizmus eszméjét. A 19.századi nagy magyar politikacsinálók is liberálisok voltak, de a szabadság kiterjesztését mindig a nemzeti érdekeknek rendelték alá. A másik, amit szeretéknkiemelni a rendkívül nívós lap cikkei közül, egy hír. Olaszországban az idén 900 nemi erőszakot követtek el migránsok. Ez elképesztő! És a német liberálisok még azt állítják, hogy a menekültek és a bűnözés közé nem lehet egyenlőségjelet tenni...Ez már túlzás. Az Unió azonban ezt nem látja be, továbbra is azt akarja, hogy Európából migráns-befogadó kontinens váljon, a keresztények pedig adják fel értékeiket. Katasztrófa.

Talán nem véletlenül választotta doktori értekezésének témájául a Szerző Szent Egyedet és legendáját. részben a névazonosság okán, másrészt pedig a megjelenés okán. 1942-ben, a háborús viszonyok közepette jól eshetett Egyed András piarista szerzetesnek a 7. században élt Szent Egyed történetével foglalkoznia. Szent Egyed a hagyomány szerint Görögország földjén született, Szerző kételkedik ebben, mert nem bizonyítja írásos forrás. Hosszú vándorlás után a mai Észak-Franciaország területére került. Gyógyított betegeket, remeteként is élt egy ereei barlangban, aztán valahogy bekerült a királyi udvarba, ahol Carolinus számára ő közvetítette Isten bűnbocsánatát. Carolinus a Szerző szerint csak Nagy Károly lehet, Martell Károly biztosan nem. Akkor viszont miért írja Egyed András a Bevezetőben, hogy Szent Egyed a 7. században született? Akkor biztosan nem menthette meg a még nagyobb bűnbeeséstől a frankok királyát, Nagy Károlyt, akit 800-ban koronáztak császárrá. Ez a rendkívüli időbeli köv

A huszadik század közepére az arab irodalom is világirodalmi rangúvá emelkedett. Egyre-másra születtek a Közel-Keleten a nyugati világ olvasóinak figyelmét is felkeltő könyvek. Mina Hanná-t az irodalomkritikusok a valaha volt legnagyobb szíriai regényírónak tartják. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy nemcsak prózát írt, de kiváló költő is volt, magyarul viszont alig-alig olvasható tőle valami. Könyvkiadásunkra még sok feladat vár... Az 1966-ban megjelent regénye, A vitorla és a vihar, egyszerre realisztikus és mesés, közel áll a könyv születésével nagyjából nagyjából egyidőben, Latin- Amerikában megszülető mágikus realizmushoz. A regény főhőse, Taruszi, próbál evickélni az életben elétornyosuló akadályok között, de a könyv végén kiderül, hogy legnagyobb akadály ő maga volt. Fejlődésregénynek is nevezhetjük, de több annál, mert egy személy fejlődéséről, hanem lassan, de biztosan változó, gyanakodva és óvatosan modernizálódó, tradicionalizmusát folyton hangsúlyozó világról, és az ebben he

Alcím: A hold fiainak története Dr. Aradi Éva nagy ismerője a kelet kultúrájának. Szenvedélyesen keresi a magyarok elődeit, sokszor szembemegy a hivatalos történettudománnyal, állításai, okfejtései meggyőzőek, a nemzetközi szakirodalomban is otthonosan mozog. Éppe emiatt kellene nagyobb teret kapnia munkásságának. Ő az első történész, aki valóban meggyőzően tudja bizonyítani a mindenki által ismert, de eddig csak hipotetikus tételt, hogy a népvándorlás idején nemcsak keletről nyugatra mozogtak népek, hanem nyugatről keletre is. Egy szkíta nép: a kusánok című könyvéből egy ilyen népet ismerhetünk meg. A kusánok a Kaukázus vidékéről érkeztek a Kr.u.1. században Baktria és India vidékére, ellenőrizték a Selyemút egy részét, virágzó kultúrát teremtettek, annak ellenére, hogy eleinte az itt élő hellenizált indiaiak és perzsák nem látták őket szívesen. Aztán megszokták. És megszerették. A kusánok egy idő után már hódítóként is felléptek, legnagyobb uralkodójuk, I.Kaniska állítóag egész