Könyvekről mindenkinek

 Szécsi Ferenc a két világháború közti időszak ismert magyar költője volt. Nem tartozott sem a népies,sem az urbánus,sem a nyugatos körhöz. Szécsi Ferenc az olasz kultúra és nyelv szerelmese volt,rengeteg magyar költőt fordított le olasz nyelvre,köztük Petőfit is. Saját kötetei közül a harmadik,a  Hegedűszóló című aratta a legnagyobb sikert. A könyvet alkotója a világhírű hegedűművész,Paganini emlékének ajánlotta. A kötet verseire sajátos harmónia jellemző,melyet Szécsi Ferenc csak és kizárólag Itáliában lel fel. Az ég kék,a folyók és tengerek tiszták,az emberi érzelmek és gondolatok pedig megszületnek,kivirágoznak,aztán elenyésznek. Ember és természet harmóniában van,minden,ami negatív,ami diszharmonikus,az odébáll. Nagyon sok a szonettformában írt költemény. S hogy ez az álomvilág nem volt a szó hétköznapi értelmében igaz?Ez igaz. A Hegedűszóló 1925-ben jelent meg. Magyarország még nem heverte ki a trianoni sokkot. Kellett az embereknek a menekülés,egy kis lazítás abban a szomorú,kev

 Kiss Dénes író,költő,a magyar nyelv szenvedélyes kutatója. Emberszám című könyve újszerű szemlélet alapján írt nyelvészeti tanulmányokat,valamint egy 2006-2008.évről szóló naplórészletet tartalmaz.Nem egyesével vesszük sorba a tanulmányokat,inkább megpróbáljuk pontokba szedni Kiss Dénes eredeti nyelvszemléletének alapjait. 1. Volt valaha az emberiségnek egy ősnyelve. Ehhez az ősnyelvhez a mai nyelvek közül a magyar áll legközelebb. 2.A számok előbb keletkeztek,mint az írások,azaz az írott nyelvek. 3. A magyar nyelv alapja a matematikai logika. A nyelv számszemlélete szerint legnagyobb szám az egy,ez osztódik újra és újra (fél lábon áll,tárgyalófelek stb.) 4. A magyar nyelv egységre törekszik,pl. ember szavunkban benne van a férfi és a nő.(Ez utóbbi állítás bizonyítását nem találtam meggyőzőnek).  5. A magyar nyelv rokon az etruszkkal. Itt Kiss Dénes bizonyítása szintén nem meggyőző. Jó olvasni az Emberszám című könyvet. Az itt felsorolt álláspontok nagy részét a mainstream nyelvtudomá

 A Világ legjobb bűnügyi novellái című könyv III.kötetének címe:Válogatott gyilkosságok. A könyv 9 történetet tartalmaz,zömmel angolszász Szerzőktől. L.T.Meade:Arc a holdfényben című írásában egy zaklatott idegrendszerű ifjú foglalná el az örökségül kapott birtokot. Csakhogy a képtárban megjelenik egy fej,amely halállal fenyegeti.  H.Munro:A nyitott ablak című novellájában a feleség hazavárja a férfiakat,akik elmentek vadászni. De vajon mikor mentek el? Eden Phillipots:Charles herceg tőre című elbeszélésében a kastély idős,zsarnokoskodó úrnőjét szíven szúrják. Sok ember gyűlölte az áldozatot. De hogyan jutott be a tettes a csukott abkakon? Sir Arthur Conan Doyle:Az új katakomba című történetének ezúttal nem Sherlock Holmes a hőse,hanem két régész( mestermű:kétszereplős bünügyi novella!). Egyikük felfedez egy keresztény katakombát,másikuk tudni akarja,hol van. Együtt lemennek megnézni a páratlan leletet. Vajon hányan jönnek fel? E.C.Bentley:Az ügyes kakadu című történetében egy előkelő

 Ágh István Elvarázsolt ének című könyve 2017-ben jelent meg először,a Nap Kiadó gondozásában. A kötet egészéről azt mondhatjuk,hogy rendkívül sokat foglalkozik az öregséggel,az elmúlással,a halállal. Teszi ezt azonban oly sokféle szögből és módon,hogy nekünk,akik még az élet vizében úszunk,ha már nem is lubickolva,szóvsl nekünk is hasznos és érdekes is lehet. A könyvben található verseket a Költő öt ciklusra osztotta. A Későn virrad című ciklus versei a halálról,elmúlásról,emlékezésről szólnak. Általában 6-10 strófából álló,páros rímelésű versek ezek. Az Elvált özvegység a szeretett kedvesre emlékezik,a különösen felkavaró Véglegessé vált a sorrend a család elhunytjait veszi számba. A Valóságos látszat egy mentőautó szirénázásából bontja ki a szituációt. Az Édentől keletre ciklus versei a köz ügyeivel foglalkoznak,úgy,hogy a történelmet,a politikát,a generációk közötti ellentéteket a személyes sors indigóján itatják át. A költemények formája itt már szabadabb,a sorok egészen hosszúak,

 Kurt Vonnegut,az amerikai irodalom klasszikusa. Éj Anyánk című könyvében egy meglehetősen összetett világú hős különös életét mutatja be,olykor szatirikus,máskor filozofikus hangvételben. Howard Campbell jr. a második világháború idején náci propagandista. Az a feladata,hogy minél több amerikait megnyerjen a Harmadik Birodalom ügyének. Angol nyelvű rádióműsorait milliók hallgatják az éterben. Campbell jó barátja Goebbelsnek,és Hitler is nagyon kedveli. Csakhogy Campbell kettős életet él:titokban az amerikaiaknak kémkedik. Ezt csak hárman tudják róla,Roosevelt elnök,Donovan tábornok meg egy titokzatos összekötő. A háború után Campbell új személyazonosságot kap,és New Yorkba költözik. Több,mint tíz év után azonban felfedezik kilétét és rejtekhelyét. Összeverik a lakása előtt. Ráadásul amerikai szélsőjobboldali szervezetek is rátalálnak,akik példaképnek tartják őt. Hogy változatosabb legyen az élet:a szovjetek is meg szeretnék szerezni Campbellt,úgyhogy titkosügynököket küldenek rá. Izra

 Ember Mária regénye Móricz Zsigmond:A boldog ember c.könyvére reflektál. Egy nagyon érdekes önéletrajz bontakozik ki a kö nyv lapjain,amit egy furcsa,hetvenes éveiben járó idős asszony mesél el Ember Máriának. Középbirtokos családban nőtt fel,de már urbánus szellemben. Iskoláit felemás eredményekkel végezte,végül Egerben az Angolkisasszonyoknál fejezte be tanulmányait. Csúnyának tartották,még családtagjai is azt mondták rá,soha nem megy férjhez. Ez a jövendölés be is jött. Budapestre költöztek,itt érdeklődni kezdett a népművészet iránt. Segédkezett is egy ezzel foglalkozó boltban,de szülei nem engedték,hogy pénzt fogadjon el munkájáért,hiszen egy nemes kisasszony nem élhet kereskedésből. A második világháború után sem ment férjhez,anyját ápolta,aki lenézte őt. Egyetlen udvarlójára azt mondta,nem is férfi-és igaza lett. Egy boldog nő-a cím akár ironikus is lehetne,de nem az. Ember Mária könyve éppen arról szól,hogy bármilyen rosszul is alakul a magánéletünk,bármilyen kedvezőtlenül is a

 A könyv alcíme (A test-lélek probléma)is mutatja,hogy Schmal Dániel igencsak összetett,mondhatni:évezredek óta fennálló filozófiai kérdések tárgyalására vállalkozott művében. Létezik-e testtől független elme,ha létezik,az hogyan érzékeli a valóságot,és egyáltalán:létezik-e érzékelhető valóság? Schmal Dániel óriások vállán áll,amikor megpróbálja megfejteni ezen kérdéseket. Csak néhány név a sok közül,a teljesség igénye nélkül:Descartes,Hobbes,Locke,Berkeley,Malebranche (utóbbival kapcsolatban hangsúlyozza a Szerző,hogy túl kevés figyelem irányul rá a filozófiatörténeti kutatásokban),Spinoza,Berkeley,More. Impozáns névsor,de Schmal Dániel nem téved el a sok zseniális elme elméleteinek labirintusában. Végig szilárdan kézben tartja a dolgokat,nagyon tudatos,nyelvezete pedig egy alapvető filozófiai műveltséggel rendelkező Olvasó számára érthető. Egy ilyen kis terjedelmű könyvajánlóban nincs arra mód,hogy Az elme filozófiája a kora újkorban című könyv óriási anyagát áttekintsük. Inkább egye