Könyvekről mindenkinek

 Ed McBain a huszadik századi amerikai bűnügyi irodalom egyik legnépszerűbb alkotója. Hőse,Steve Carella nyomozó,igazi nagyvárosi zsaru. A McBain-krimik pedig azért lettek igazi bestsellerek,mert ötvözik az amerikai,"kemény"típusú krimit a klasszikus angol,logikán és következtetésen alapuló bűnügyi történettel. A heccelődő című krimi azzal indul,hogy kiskereskedők tesznek panaszt a rendőrségen amiatt,mert valaki telefonon fenyegeti őket:ha április 30-ig nem hagyják el a boltot,megölik őket. A zsaruk kezdetben rossz viccnek gondolják az egészet,ám rájönnek,hogy talán többről van szó. A kis üzletek szomszédságában ugyanis minden esetben bankok és komoly ékszerüzletek találhatók. A nyomozók arra következtetnek,hogy az egyik üzletből akarnak alagutat fúrni valamelyik bank felé. De melyik az igazi célpont? Közben Carella nyomozó gyilkossági ügyet kap. Egy hatvanhat éves,majdnem teljesen meztelen férfit közvetlen közelről,sörétes puskával lelőnek. A férfi lábán olyan cipő van,amit

 Noam Chomsky és Edward S.Herman könyvében azt vizsgálja, milyen tényezők torzítják az amerikai tömegmédiának az objektív, pártatlan tájékoztatást és igényes szórakoztatást eredetileg célként kitűző szándékait. Egyetértés-gépzetnek nevezik az amerikai médiát( de szólhatna ez a könyv bármely ország médiájáról), mert bizonyos témákban, esetekben az ellenkező politikai oldalak ugyanazt a nézetet vallják, ugyanazokat a elveket követik. Chomsky és Herman szerint a média az ún. propagandamodell alapján működik, minden kapitalista országban. Szűrőket iktat be a rendszer, nehogy kellemetlen dolgokat mondjon ki a média. Az első szűrő:A tulajdonosi kör illetve a profitorientáltság A második szűrő:A reklámok, mint olyan tényezők, melyek működési engedélyként funkcionálnak. A sajtótermék, amelyben nem hirdetnek, versenyhátrányba kerül. A harmadik szűrő:A tömegsajtó hírforrásai. Itt említik meg a Szerzők azt, hogy micsoda propagandagépezete van a kormányzatnak. Csak a haditengerészet évi több tízez

 Isaac Asimov, a science fiction műfajának egyik legnagyobb alkotója, ezúttal egy rokon területre, a fantasy műfajába kirándulást. Méghozzá úgy, hogy a fantasy hagyományos "sablonjait" szatirikus módon, a klasszikus angol humorral vegyítve tálalja a Kedves Olvasó elé. Az eredmény pedig egy igazi irodalmi ínyencfalat.  Azazel. A legtöbben a démonokat nagy, mindent elsöprő lényeknek képzeljük. Asimov könyvében Azazel egy két centiméter nagyságú démon, akit egy George nevű barát hurcol a zsebében. Azazel aztán mindenféle csodákat tesz, teljesíti a legvadabb kívánságokat is- csak éppen nem úgy, mint ahogyan az ember elképzeli. Minden furcsa csodatett egy-egy remek Asimov-novella.  Például a béna kosárlabdázót( akibe természetesen szerelmes egy rajongója, mert Amerikában még a béna kosaroknak is vannak hölgyrajongóik) megtanítja rendesen dobni, csakhogy arról elfelejtkezik, hogy csak az egyik kosárra dobjon pontot az illető. Így aztán szegény Leander fiú, önkívületi állapotban, ho

 A szociográfia nagyon fontos irodalmi műfaj. Megmutatja az Olvasóknak az egyes társadalmi csoportok életét, különleges embereket ismerhetünk meg általa. Csakhogy eléggé gyakran előfordul, hogy a hatalom, ilyen vagy olyan módon, manipulálja a szociografikus írókat, magyarán: nem mondhatják el a teljes igazságot. Pontosan ez történt az Írószemmel 1973 című kötetben is.  A dunántúli, pár száz lakosú Gerjen község, a kollektív gazdálkodásnak köszönhetően már annyira modernizálódott, hogy lassan eléri az európai szintet? Ugyan, ezt nem gondolta komolyan Szekulity Péter, az Európa közel van című írás szerzője sem. Kunszabó Ferenc sem írhatta le, hogy a téeszelnökök jelentős része ( különösen az első generációsok, a negyvenes években kijelöltek), egyszerűen alkalmatlan volt feladatára. Inkább megkülönböztetett három típusú elnököt: a gazda típusút, a káder típusút és a menedzser típusút, ez utóbbi már nem osztotta az ötvenes évek voluntarista elképzeléseit. Varga Domokos pedig " tátotta

 Erle Stanley Gardner az amerikai krimi egyik nagymestere,a 20.század egyik leghíresebb bűnügyi írója.A kölcsönkért lány esete c.könyvének főhőse -a Gardnertől megszokott módon-Perry Mason ügyvéd,akinek két segítőtársa Paul Drake magánnyomozó és Dell Street,a bájos és eszes titkárnő.  Részlet a cselekményből:Perry Mason és Della Street éppen hazafelé autóznak,amikor valami különöset vesznek észre az utcán. Minden második utcasarok előtt egy barna hajú,elegáns szőrmét viselő lány áll. Mason természetes kíváncsisága felébred. Szóba elegyednek egy Cora nevű lánnyal,aki elmondja,hogy ők nagyrészt kezdő színésznők,és újsághirdetésben jelentkeztek erre a furcsa állásra. Miközben beszélgetnek,megérkezik az állítólagos összekötő,és tíz dollárt átnyújtva,megköszöni a lány munkáját. Hines azt állítja,őt is hirdetésben toborozták,csak annyi a dolga,hogy átadja főnöke üzenetét. Masonnek gyanús lesz a dolog. Gyanúja csak fokozódik,mikor másnap az irodájában megjelenik Adele néni,aki afféle pótmamáj

 A hagyományos szellemben fogant világtörténeti művek általában Európa-,esetleg Amerika-centrikusak. Peter Frankopan,a kortárs történetírás nagy alakja Selyemutak. Egy új világtörténet című könyvében teljesen más utat mutat. A történelem középpontjává ugyanis Közép-Ázsiát teszi meg. Van-e létjogosultsága ennek a szemléletnek?Mint a könyvből kiderül,nagyon is. Ezen a területen ugyanis olyan államok,birodalmak alakultak ki,melyek összekötő szerepet töltöttek be Európa és a Távol-Kelet között. Konstantinápoly,Perzsia,Szamarkand,a Mogul Birodalom,a ma egységes India sok-sok fejedelemsége szoros kapcsolatban állt Európával (egy tetszetős példa Frankopan könyvéből:az angol térdszalagrend lovagjainak díszét távol-keleti szövetből készítették). Ezek a kapcsolatok nemcsak a gazdaság területére terjedtek kj:I.Erzsébet angol királynő kifejezetten kereste a kapcsolatot a virágkorát élő Oszmán Birodalommal,próbálta őket megnyerni egy spanyol-és franciaellenes szövetség tervének. Arról már nem is be

 A cím allegorikus:ahogy a regény hőseinek élete is darabokra hull,úgy esik szét korunk világképe,úgy válnak puszta vigasszá elmúlt évszázadok vallásai,filozófiái. Böszörményi Zoltán:Darabokra tépve c.könyve a 21.század valóságát ábrázolja ki nekünk,21.századi olvasóknak. A regény alakjai nem boldogulnak ebben a rohanó,üzleties,a valós értékeket háttérbe szorító világban. A pszichológus szex-és kapcsolatfüggő lesz,az írónak egyetlen könyvét sem vásárolja meg senki,a fiatalokat valami ismeretlen és ellenséges hatalom pokoli csapdába csalja-talán azért,hogy tudatára ébredjenek önző felszínességüknek? Egyszóval:a látható világ nem öröm,csak iga,modern környezetbe ágyazott,nagyvárosi antik sorstragédiák sorozata.Az elidegenedés legmagasabb,már-már misztikus magasságokba emelkedő szintje. A hősök tehát menekülésbe fognak.Ha ez a gyakorlati világ elvesztette értelmét,akkor irány a szellem birodalma!Találjuk meg önmagunkat a könyvekben,a kultúrában! Van,aki Marxban és az ő 19.századi társadal