Könyvekről mindenkinek

 Alice Munro Nobel-díjas kanadai író Egy jóravaló nő szerelme c.kónyvében nyolc kitűnő történettel örvendezteti meg Olvasóit. A történetek "közös nevezője" a hazugság-motívum:a szereplők ilyen vagy olyan okokból,de hazudnak önmaguknak. Egy jóravaló nő szerelme. D.M.Willens optikus autójában hal meg. Az autót kisfiúk csapata találja meg a kisvároshoz közeli tóban. Megismerhetjük a srácok családi körülményeit,életmódjukat,a tipikus amerikai kisvárosi életet. A történet második része Enidről szól,aki idős betegek otthoni ápolásából tartja fenn magát. Egyik nap betege különös vallomást tesz. Jakarta. Az 1970-es évek hippimozgalma tombol. Megismerkedünk a fiatal,helyüket kereső Kenttel,Sonjeval,Kathtel. Pár évtized múlva,már idősen,Kent és Sonje találkozik. A nő elmondja,hogy szerelme Indonéziában,Jakartában halt meg. A mű a hippikorszakot követő csalódásról,kiábrándultságról szól.  A Cortes-sziget c.elbeszélés narrátora egy fiatal nő,aki lelki zsarnok főbérlőt fog ki. Az idős höl

 Füst Milán elbeszélése 1940-ben jelent meg először önálló könyv alakjában. Az Amine emlékezete igazi,nívós magyar irodalom-csak hát 1940-ben éppenséggel más foglalkoztatta a magyar közvéleményt,nem a szépirodalom újdonságai. Talán ennek is köszönhető,hogy az Amine emlékezete nem kapta meg méltó helyét irodalmunkban. Semmi baj,itt az idő és az alkalom az elmulasztott dolgok pótlására. Akik szeretik a jó,igazán jó magyar irodalmat,azoknak feltétlenül és jó szívvel figyelmükbe ajánljuk Füst Milán művét. A történet főhőse egy magyar középbirtokos,akinek élete éppen tönkremenőben van. A termés lábon megrohad,intézője úgy hazudik neki,mint a vízfolyás. Házassága is romlófélben,felesége misztikus,titokzatos asszony,egyre kevésbé értik egymást. Mit tesz ilyen helyzetben egy jó magyar birtokos?Feljön Pestre kártyázni. Egy ambíciózus fiatalemberrel ül le játszani,és annyit veszít,hogy majdnem mindene odalesz. Mit csinál ilyenkor egy igazi magyar birtokos?Pesten marad és k..vázik. Régi ismerőséh

 Mészöly Miklós prózája nem könnyű olvasmány. Az elmélyülésnek,a befogadói csöndnek egészen sajátos válfaját kívánja. Ám aki kellő alázattal és intellektuális nyitottsággal olvassa a Sutting ezredes tündöklése c.könyvet,csodálatos kincsekkel gazdagíthatja elméjét és lelkét. A könyv két hosszabb és ciklusba fogott rövidebb elbeszéléseket tartalmaz. A kötetnek címet adó írás egy derék katonatisztről szól,aki a 18.század folyamán bolyongja be Magyarországot. A különböző tájak aztán különböző lelkiállapotokat hívnak elő belőle. Mindemellett az író lelki énjét is megismerhetjük. Az Adagio,Karácsony ciklus első darabja a Legyek,legyek-avagy az elmondhatóság határa című alkotás szintén a 18.századba visz vissza bennünket. A poltavai csata után fogságba kerülő papok Krisztus természetén és az ember üdvösségén vitatkoznak. Mit tehet ehhez hozzá a 20.században Balaton körül autózó embere? A Makk Ász című elbeszélés hősei egy színpadi ötleten vitatkoznak. Egy monumentális drámáról,amelynek főszer

 Mihail Solohov írói munkásságáról megoszlanak a vélemények. Sokan felróják a Szerzőnek azt,hogy hitt a kommunizmusban. Ez igaz,de az is igaz,hogy jól tudott írni,Nobel-díjat is kapott.Kitűnően ábrázolta a háborút. Ezt bizonyítja Emberi sors című,elbeszéléseket és kisregényeket tartalmazó könyve is. Az anyajegy c.elbeszélés hőse Nyikolka Kosevoj,aki 18 évesen lesz századparancsnok. Túl fiatalnak érzi magát,el akar szabadulni a katonaélettől,a városba akar menni,tanulni. Ám a környéken volt kozákokból álló rablóbanda garázdálkodik... A Sibalok magzatja című elbeszélés szerintem világirodalmi rangú. Egy katonacsapat megerőszakolt nőt talál az út szélén. Magukkal viszik. Kiderül a fiatal lányról,hogy katonaként is megállja helyét. Sok tekintetben lepipálja a férfiakat. Csakhogy terhes lesz. A patak partjára megy szülni,s ahogy vajúdik,rettenetes titkot vall be a katonáknak. A Görbe ösvény című történet főhőse Vaszka,a szegény és ragyás arcú parasztfiú,aki beleszeret a falu egyik leggazdag

 Ernest Hemingwaynek,a 20.századi amerikai irodalom egyik legnagyobb alakjának elbeszélései a POPULART Füzetek sorozatban jelentek meg. A válogatás nagyon jó,a könyvben szereplő mindegyik műben felismerhetők Hemingway stílusának jellegzetességei:kemény,sokszor brutális cselekmény,rendkívüli helyzetekbe keveredő nem hétköznapi hősök,redukált dialógus. Az Indián tábor c.műben egy orvos segíti a vajúdó anya szülését. De miért olyan csendes az apa?Egy kisfiú pedig megfogadja,hogy ő soha nem fog meghalni. A Bérgyilkosok című elbeszélésben egy norvég származású egykori bunyóst akarnak megölni. A szakács pedig elrohan,szól a fickónak,hogy veszélyben van. A norvég rá se hederít. Csak fekszik az ágyon,mert nem érzi jól magát. Mit tegyen egy címmeccs előtt álló bunyós,ha nincs formában?Fogadjon az ellenfélre,hagyja nyerni,és vonuljon vissza?Jacknek,az Ötven rongy című elbeszélés fő alakjának pontosan ez a terve. De Hemingwaynél az élet általában keresztülhúzza a terveket. Ha egy házaspár Francia

 Iszaak Babelnek a világirodalomban egyedülálló könyve voltaképpen két hosszabb,egymásba kapcsolódó elbeszélésfüzér. Az író szándéka az volt,hogy egyfajta tablót fessen nekünk a 19.század végének-20.század elejének oroszországi zsidóságáról. Helyszínül pedig azt a kikötővárost,Odesszát választotta,amely a kor Kelet-Európájának egyik legnyitottabb,legkozmopolitább városa. Babel történeteiben találkozunk zsidókkal,oroszokkal,ukránokkal,lengyelekkel,tatárokkal,és még számtalan más nemzet fiaival és lányaival.  A történetek nyelvi megformálása sok helyütt az Ószövetséget idézi. Ám tartalmában legfeljebb Izrael népének bálványimádó,s épp ezért hanyatló korszakai juthatnak eszünkbe. Rengeteg italozás,kártyázás,szétvert családok,gengszterizmus,és betegség betegség hátán-ilyennek rajzolja Babel Odessza népét. Babel ábrázolásában Odessza az új Babilon. És mégis:ezekből a történetekből,ha alaposan olvassuk,felénk árad valami rejtett humánum,alvó emberség. Hiába zárják be a kocsmában fizetni nem

Hajnóczy Péter a magyar irodalom egyik tragikus sorsú alakja, igazi zseni volt. A fűtő című elbeszéléskötete 1975-ben jelent meg, s alaposan felborzolta a kedélyeket. Ez volt az Év Botrányköve- ha akkor létezett volna ilyen kategória. A könyvben olvasható elbeszélések ugyanis azokról szólnak, akikről abban a történelmi korban senki sem ír: a perifériára szorult emberekről, alkoholistákról, bukott értelmiségiekről, kommuna-alapításon gondolkodó csalódott értelmiségiekről, és egyéb ilyes figurákról. A kötet legjobb darabja szerintem a Finomfőzelék feltéttel. Egy elmegyógyintézetben vagyunk, ahol két, már sétára kiengedett, tehát viszonylag jobb egészségi állapotban lévő beteg, találkozik. Egy férfi és egy nő, egymásra kiéhezve. Szeretkeznek a bokorban, de egyikük sem akar tartós kapcsolatot. A kommunikáció kiürül, a pár elbeszél egymás mellett. Az alkoholista című műben egy ember önként jelentkezik elvonóra. Gyorsan rá kell döbbennie, hogy ez más világ, mint odakint. A fűtő című alko

Pang Dji könyve Észak-Koreáról szól. Ez már önmagában is meghatározza tartalmát, hangnemét. Csakhogy Pang Dji Vádirata nem egy szűk politikai elit ellen íródott: ez a könyv arról is szól, hogy a koreaiak alávetik magukat a szerepejátéknak, nem lázadnak. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy Pang Dji a koreai népet okolja a Kim család diktatúrájáért. Inkább arról, hogy már nem mernek tenni, szólni, gondolni semmit. Mert elegük van a szenvedésből. A könyv formája elbeszéléskötet, de minden elbeszélés egyre kétségbeesettebb: tegyetek már valamit! Jöjjön valaki, akárhonnan a világból, és mentse ki a munkatáborba csukott édesanyát! Valaki könyörüljön rajtunk! Az az igazság, hogy ez az észak-koreai élet számunkra elképzelhetetlen. Nálunk a Rákosi-rendszer ehhez képest maga volt a liberalizmus. Nagyon sötét hely- olykor szó szerint- ahol emberek halnak meg azért, mert nincs áram a kórházban. Valahol azért kellene segííteni. Csakhogy van a Kim családnak egy ütőkártyája. Amitől minden

Bársony István a 19.század végének- 20.század elejének egyik legnépszerűbb gyermek- és ifjúsági írója volt- nem akármilyen mezőnyben. Aztán, ahogy jöttek a történelem viharai, könyvei kimentek a divatból, politikailag sem volt már megbízható. A gyerekkönyv-kiadók új arcokat kerestek, Bársony István pedig elfelejtődött volna- ha az 1980-as években a Móra Kiadónál valakinek eszébe nem jut, hogy kellene rá emlékezni, mégpedig válogatáskötettel. Így jelent meg aztán a Lármás vizek című könyv. Válogatott novellák, elbeszélések, mesék, kisregény, ami kell. Bársony Istvánnál maga a természet a mese, a kaland, az emberi történések ehhez viszonyítva csak háttérül szolgálnak. Ahogy a kis halikra felnő a vízben, ahogy a fülesbagoly ül a fán és vala furcsa hangot ad ki, melytől az egész környék állatvilága megijed- ez a történet. Bársony István azt szeretné nekünk, felnőtt gyerekeknek elmesélni, hogy a természet maga is kalad, csupa érdekesség, az ember csak vendég itt. Remélem, nem jut arra

Ez egy igencsak személyes hangvételű könyvajánló lesz- dehát blogról van szó, itt a személyesség alapkövetelmény. Szvoren Edina: Verseim című könyve 13 elbeszélést tartalmaz, túlzás nélkül állíthatom:remekműveket. Különös helyzetekbe kerülő átlagemberek történetei ezek, de nem a manapság oly divatos 21.századi groteszk stílusban, hanem élő, eleven módon, a szöveg szinte pereg a szemünk alatt, élvezet és igényesség jellemzi az elbeszéléskötetet. Szó sincs egyenetlen színvonalról: Szvoren Edina a hegycsúcsról indul és ott is marad. A könyvben olvasható mindegyik mű kiállja a legszúrósabb kritikai próbát is. Személyes kedvencem a Látogatók. Elképesztő! Amiért " személyesség"- ről írtam, az a Vettem egy füzetet című elbeszélés. Szóval, ez a úriember, aki a szexuális fantáziáit -és nemcsak azt- krónikás módjára jegyezgeti, hát abban én magamra ismertem. Az 1990-es években tanácsolta azt a pszichológus, hogy tegyek így. Nem mondom, utólag belátom, hogy még gondolatnak is rossz, d

Dr. Ágoston Ede kitűnő verseit, elbeszéléseit, riportjait tartalmazó könyve ( Fény és árnyék) a magyar emigráns irodalom egyik érdekes és értékes alkotása. Nincs arra mód, hogy egy ilyen rövid terjedelmű könyvajánlóban a mű egészére kitérjünk, inkább egyetlen szöveget emelnék ki a rendkívül sokszínű és magas színvonalú termésből. Dr. Ágoston Ede feldolgozza az 1903-ban, a kárpátaljai Szuhabaranka faluban történeteket. Ez év karácsonyán Petrovszki Dénes földműves eltűnt. Mégpedig úgy tűnt el, hogy lejött érte egy nagy, fényes " valami", mely körül különös " alakok" mozogtak, és elragadták Petrovszki Dénes földművest. Az esetet kivizsgálta a bíróság, bűncselekményre utaló jelet nem talált. Az esetre az 1950-es évektől lecsapott a sajtó. Mégpedig az UFO-sajtó. Azt találták ki, hogy biztosan az 1903-as szuhabaranka-i esemény volt a világ első UFO-emberrablása. Az olvasottak alapján nekem más a véleményem. Szerintem Petrovszki Dénest az angyalok ragadták el, méghozzá

Dékány Kálmán a Kádár-korszak irodalmi derékhadához tartozott, könyvei valószínűleg soha nem válnak kötelező olvasmánnyá a középiskolákban, ugyanakkor néhány figyelemreméltó alkotást hagyott az utókorra. Ezek közé tartozik a Vakítás című gyűjteményes kötet, melyben hat kisregénye olvasható a Szerzőnek. A könyvben szereplő kisregényeket a főszereplő, Halász Dénes személye köti össze. Dékány főhőse sorsán keresztül kívánja bemutatni a huszadik század magyar történelmét. Ez eléggé ambiciózus vállalkozás, de akad három mű, melyben Dékány jól megoldja ezt a feladatot. Az Ábránd című kisregény, a könyv "nyitódarabja" az ártatlan fiatalságról szól: középiskola, szerelem, iskolai ezmegaz. Ám a véres valóság már ide, a gimnázium falai közé is behatol: Hitler Harmadik Birodalma már bekebelezte Ausztriát, a bécsi zsidóknak már tilos leülni a padokra, a záró történelmi esemény pedig 1939.szeptember 1, Lengyelország megtámadása. Mit számít már, ki lesz az önképzőkör elnöke! A következő

Az irodalmi legenda,Ernest Hemingway könyvét az teszi aktuálissá, hogy manapság már alig rendeznek bikaviadalokat. Az állatvédők tiltakozásának engedett a spanyol és a mexikói kormány, betiltotta a " barbár" szokást, így aztán odalett a tradicionális latin életforma igen fontos eleme. A Halál délután című könyv tehát inkább múltidézés, egy véres század mementója. Maga az elbeszélés igazi "hemingwayes", nem túl feszes, inkább a környezet -ábrázolás részletességére illetve a dialógusok velős, tömör megformázására koncentrál. Megismerjük a spanyol életformát és a híres matadorokat. Egyébként beszélgettem egy spanyol ismerősömmel, ő nem szereti Hemingwayt, mert szerinte túl egyoldalú képet fest Spanyolországról. Akkor most mi az igazság?