Könyvekről mindenkinek

A meglehetősen szerény kiállítású ( legalább nem kerül sokba), de annál gazdagabb tartalmú könyv egy rövid bevezető tanulmányt( Simó Sándor) és egy szöveggyűjteményt tartalmaz Sigmund Freud munkásságáról, leginkább természetesen a pszichoanalízisről. Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akik most ismerkednek Freud tanaival. Honnan is indult Freud? A neurológia területéről. Észrevette, hogy egyes pszichikai problémák nem vezethetők vissza az agy fiziológiai eltéréseire. Akkor hát hol a magyarázat? A lélekben. Így lett Freud orvosból lélekgyógyász, kollégái eleinte kiátkozták, aztán pedig elfogadták. Ahogy az már a zsenikkel lenni szokott. De Nobel-díjat azért nem kapott... Ha lapozunk a 156. oldalra, ott megtaláljuk Freud személyiségképének rövid összefoglalását. Az emberi psziché három részből áll: ős-én, én, felettes én. Az ős-én fogalmát Freud- saját elmondása szerint- a nagy filozófustól, Nietzschétől vette át. Az  ős-énre nem érvényesek a logika szabályai. Az én a kontrollált része a

Nem kell megijedni: Dr.Csanády Mihály tanulmánya1998-ban jelent meg, akkor bizony még voltak problémák az arzénos víz miatt, mára már ezeket kijavították. Szerző részletesen ír az első országos vízminőség-felmérésről, arról, hogy lehetne csökkenteni a víz arzéntartalmát, kivonatokat közöl az 1997-98-as felmérés adataiból, szól arról, hogy hogyan hat a víz arzéntartalma a rákos megbetegedések kockázatára. Számba veszi azt a lehetőséget hogy esetleg hígítással csökkentsék a víz arzéntartalmát, javaslatot tesz az új magyar határértékekre, arra, hogy milyen technológiák alkalmazásával lehetne ezt elérni, majd elemzi azokat a jogi kérdéseket, amelyek felmerülhetnek ezen technológiáknak gyakorlatba történő átültetése során. A könyvet vízügyeseknek, valamint környezettörténettel foglakozó szakembereknek ajánljuk.

A magyar nyelvben az orosz-szovjet Gorkij keresztneve inkább ksz-es formában terjedt el, de a Szikra 1950-ben megjelent könyve még Maximként hozza. Szóval, milyen is az igazi kultúra? Elsősorban: szovjet. Gorkij állandóan azt emlegette, hogy a kultúra igazi hordozója a munkásság, meg a dolgozó nép, meg ilyesmi, de valójában mindig a Szovjetuniót értette ezen kifejezések alatt. Gorkij tehát, bármilyen paradox módon hangozzék is, szovjet nacionalista volt. A Gorkij-féle kultúra erősen Amerika-ellenes. Amerika a nyers anyagiasság, az embertelenedés, az elidegenedés hazája. Az a vidék, ahol az East Side nyomornegyedeiben a gyerekek a kukákat túrják penészes zöldségek után. A milliomosok pedig annyira embertelenek, hogy legszívesebben ott helyben megölnék az összes dolgozót. Szóval, az Igazi kultúra című könyv nem más, mint Gorkij Nyugat-ellenes írásainak gyűjteménye. De miért gyűlölte Gorkij a Nyugatot? Hát talán azért, mert egy szállodába bejelentkezve a szeretője a saját nevét haszn

Dr.Gerhard Bergmann két tanulmányát tartalmazza ez a kötet, mely az Evangéliumi Kiadó gondozásában jelent meg. A Jézus Krisztus vagy Buddha, Mohamed, hinduizmus című írás a nemkeresztény vallásokat állítja szembe a keresztény Isten, Jézus és a Szentlélek igazságával. Bergmann pontokba szedve, nagyon precízen, bibliai idézetekkel alátámasztva mutatja be a buddhizmus, az iszlám és a hinduizmus fogyatékosságait. Például: ezekben a keleti vallásokban nincs megváltás, nincs felebaráti szeretet, túl sok az erőszak, a hinduizmusban pedig egyszerűen túl sok az isten. Kapaszkodjanak: Bergmann szerint a hindu vallásban                                                                  330 millió isten létezik, saját kultusszal, saját papsággal. Ráadásul a hindu kasztrendszer olyan igazságtalan társadalmat valósít meg Indiában, ahol az egyén pusztán társadalmi beágyazottságában értelmezhető, az életnek, mint olyannak, semmiféle értéke sincs. De a legnagyobb különbség az evangéliumi keresztény

Az Annona nova VII a pécsi Kerényi Károly Szakkollégium évkönyve. formátumát tekintve inkább folyóiratnak tűnik, de nem ez a lényeg, hanem a tartalom. Sok értékes tanulmány, történelemről teológiáról, gazdaságtörténetről, életmódtörténetről, költészetről. Ami engem leginkább megragadott, az Dombrovszki Áron tanulmánya (21-31.o.). Olyan kifejezés szerepel a címben, amit én, s szerintem nem csak én, még soha nem hallottam. ( A tanulmány teljes címe: Sainsbury érvéről az absztrakt artefaktualizmus ellen). Absztrakt artefaktualizmus. Nyelvtörőnek is jó. Amúgy azt jelenti, hogy egy irodalmi alak, melyet az író talált ki, voltaképpen élő személy. A tanulmány Szerzője mások mellett Sherlock Holmest hozza példának. Azt gondolom erről, előre leszögezve, hogy még soha nem foglalkoztam az absztrakt artefaktualizmus témájával, hogy a tétel kizárólag a színvonalas, élettel teli művekre igaz. Csak tehetséges írók tudnak kitalálni olyan alakokat, melyek valóban élnek, léteznek, befészkelik magu

Ybl Miklós és Lechner Ödön- korszakalkotó csillagai nemcsak a magyar, de az európai építészet történetének is. Munkásságuk hosszú évtizedeket átfog, olyan évtizedeket, melyek a magyar történelem virágkorának számítanak. Nem csoda, ha a nagyságnak megszületik a követője, a vonzása,az árnyéka. Olyan kevésbé ismert építészek, vagy éppen Ybl és Lechner kevésbé ismert munkái szerepelnek a Rozsnyai József által szerkesztett tanulmánykötetben, melyek gyönyörűek ugyan, de a magyar közönség előtt kevéssé ismertek. Olvashatunk tanulmányt a városligeti gloriett építéstörténetéről éppúgy, mint Lechner Ödön elméleti munkáiról. Olyan, zseniális, de a kor mazőnyében bizony közesnek muatozó építész nevét és munkáját ismerhetjük meg, mint Fort Sándor, Hültl Dezső. Megtudhatjuk, mi az a Kivándorlók háza, miért jelentős a mgyar építészt történetében, illetve Oszkó Ágnes Ivett tollából egy kitűnő tanulmány historizmus és szecesszió sokszor nem éppen felhőtlen viszonyát tárgyalja. Kinek ajánljuk ezt

A történettudomány talán legfontosabb elemét alkotja a források felkutatása, azok szakértő és alapos kritikával ellátott közlése. Ebből a célból jött létre a Fons ( Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) című folyóirat, melyet a Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány ad ki. A Fons 2016. évi 3. számában négy jelentős tanulmányt olvashatunk. Bagi Zoltán Péter a tizenötéves háború egyik kevésbé ismert eseményét, a pápai francia zsoldoslázadást veszi górcső alá. Történelmi közhely, hogy a Habsburgok időnként elfelejtették kifizetni a nekik szolgáló katonákat, így aztán azok nemegyszer " szrájkba léptek". A tanulmány bemutatja, hogy a zsoldoslázadás hátterében nem kizárólag a pénz, illetve annak hiány áll, hanem szervezési, hadvezetési ellentétek is. Kárpáti Attila István Idősebb teleki László nevelési tanácsairól ír. Az öreg Teleki gróf a 19. század elejének jellegzetes figurája: klasszikus humanista beállítottságú apa, aki emelkedett szellemben, ugyanakkor a fizikai

Az Irodalmi Szemle című folyóirat Szlovákiában jelenik meg, és bármily meglepőnek tűnhet, megjelenését a szlovák kormány is támogatja.Ennyit a környező országok magyarellenességéről.. A körülmények ellenére ( vagy épp ezért), rendkívül színvonalas versek, novellák, tanulmányok olvashatók a lapban. A 2016.novemberi szám alcíme: Forradalom.Nem kell megijedni, nem a manapság divatos eszmeáramlatok propagálásáról van szó, hanem a történelem nagy forradalmairól, ezeknek a művészetekre kifejtett hatásáról. A magyar nép legnagyobb forradalmáról, 1956-ról, Reichert Gábor írása szól. Déry Tibor manapság nem számít a legtrendibb magyar írók közé, de történeti perspektívában az ő jelentősége hatalmas. A huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar alkotójáról van szó. Lehet-e még Tar Sándor író ügynökmúltjáról újat mondani? Lehet, amint azt Deczki Sarolta írása bizonyítja. Charles Bukowski a kortárs világirodalom talán legmegosztóbb költője. Verseit lehet szeretni, lesajnálni, vagy éppen

Érdekes címe van ennek a könyvnek, olyan, mintha egy informatikai könyvről lenne szó- ennél azonban sokkal érdekesebb. A B. Varga Judit által szerkesztett, az Edutus Főiskola által kiadott kiadvány határon túli magyar fiatal kutatók tanulmányait tartalmazza, a legkülönfélébb tudományágak területéről. A teljesség igénye nélkül szemléznénk ezt a könyvet- pedig megérne egy hosszabb " misét". Székely Tünde a kisebbségi magyar civil társadalmakról ír, leginkább kutatástörténeti aspektusból. Cozma Lujza Tünde lenyűgözően érdekes elemzése az észak-erdélyi turizmus jellegét és problémáit tárgyalja, regionális megközelítésben. Nagyon fontosnak tartom a 25. oldalon található táblázatot: a romániai turizmusról már annyit s annyiféleképpen írtak, főleg publicisták és utazási irodák, hogy itt az ideje egy tényszerű, tudományos megközelítésnek. Ezt a célt jól szolgálja Cozma Lujza Tünde tanulmánya. Szorosabb értelemben vett történelmi tanulmány csak egyetlenegy került be a kötetbe: Hajdú

A Tanulmányok Budapest múltjából Európa egyik legszínvonalsabb várostörténeti tanulmánykötet-sorozata, olyan nevekkel a szerkesztőbizottságban, mint a legendás Bácskai Vera vagy Gyáni Gábor. A XXV. kötet 1996-ban jelent meg, Demszky Gábor akkori főpolgármester előszavával. Az apró késlekedésért kárpótol bennünket a könyvben közölt tanulmányok színvonala. Olvashatunk a 18.század végi-19.század eleji tisztviselőréteg anyagi viszonyairól, a Mátyás-templom képzőművészeti remekeiről, vagy éppen a magyar történetírás által többnyire " pesti liberális"-ként elkönyvelt Vázsonyi Vilmos és a városvezetés viszonyáról. Meg kell mondani, Vázsonyi alaposan odamondogatott a mindenkori vezetésnek, egy írásában feudálisnak és falusiasnak(!- micsoda sértés) nevezve Budapest városi tanácsát. Mit szóljon akkor a sok vidéki város... A mai Olvasó számára- véleményem szerint- a legérdekesebbnek két tanulmány ígérkezik. Az egyik Nagy-Budapest kialakulásáról szól, kiderül belőle, hogy már az ominózu

Ez a téma van annyira izgalmas és érdekfeszítő, hogy egy tanulmánynál többet, pl. egy monográfiát is megérdemelt volna. Dr. Adorján Imre könyvében bámulatosan jó érzékkel nyúl ehhez a kényes témához. Összeegyeztethető-e a génsebészet tudománya a keresztény vallás alapelveivel? Hogyan vélekednek a keresztények a klónozásról? Egyáltalán: milyen szerepet játszik Isten a teremtésben és az élővilág működésének fenntartásában? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Szerző... ...és nem találja meg. Nagyon korrektül leírja mind a kreacionista, mind az evolucionista álláspontot, de ő maga nem választ közülük, a döntést az Olvasóra bízza. Kérdés, hogy az Olvasó előképzettsége mely irányba tolja el a választást. És persze az is kérdés, kell-e választani. 

A Szegeden megjelenő folyóirat 2007.júniusi számának tartalmából: Maurits Ferenc verse az ötvenes évek világát eleveníti meg- Dobai Péter megjelenés előtt álló kötetéből ad ízelítőt- Részlet Grecsó Krisztián: Doktor Urak című regényéből- Latzkovics Miklós ironikus hangvételű kisprózája: Labada, a bokszoló ( Moldova György hatása erős- GBP), Turczi István egy Faludy Györggyel eltöltött délután emlékét villantja fel József Attila-tanulmányok: a költő Marxhoz, Hegelhez, Freudhoz való viszonyát elemzik- Választ kapunk arra a kérdésre: marxista volt-e József Attila?- Domokos Mátyás könyve Illyés és József Attila viszonyáról tisztázza a két költő-óriás viszonyát.