Könyvekről mindenkinek

Hogyan lehet a tizenéves korosztálynak beszélni a nácizmusról? Úgy, ahogy azt az Ausztráliában élő, ám európai szülőktől származó Markus Zusak teszi: hitelesen, ugyanakkor mégis érzékeltetve az abszurditást, melybe a kor Németországa kényszerítette az embereket. A könyv főhőse Liesel, aki megundorodik a világtól, s menekül belőle. Könyveket lop, mindent és mindenhonnan, ahonnan csak bír. Az olvasás Liesel számára transzcendencia, valami kis égi ebben a rossz földi világban. Zusak műve voltaképp arról szól, hogyan éli meg a barna diktatúrát a gyermeki lélek és intellektus. Ebben a könyvben nincsenek nagy borzalmak, erőszakos jelenetek, lágerek és félig agyonvert zsidók. Ez a könyv épp azt kívánja bemutatni, hogy a diktatúra mindenkit mérgez, aki benne él, legyen az bármilyen korú, nemű ,vallású, nemzetiségű. Kedves Szülők! Még kapható a könyv a könyvesboltokban, ne sajnálják megvenni 10-14 éves gyermekeik számára. Nem mesekönyv, hanem sötét, de igaz mese.

Korzikában járunk, a Szépség Szigetén, a Vad Szigeten, ahol még a huszadik század közepén is a klánok uralják az életet, a bűnözés mindennapos, a közösség zárt, kívülállók számára érthetetlen életet él. A sziget egyik legnagyobb maffiozó-családját támadás éri. Előbb a Főnök, Antoine Orsini hal meg majd a tesó, Aime  kocsija előtt száguld el egy géppisztolyból kilőtt sorozat. A Párizsban tanuló hugit pedig holtan fogják ki a Szajnából. Vajon ki áll a merényletek hátterében? Ki akarja átvenni az Orisin- vagyont és befolyást? Csak nem a nimfomániás feleség? Lallier könyvét 1968-ban Franciaországban az év bűnügyi regényévé választották a kritikusok. Megérdemelten, hiszen annyira feszült, forró a krimi légköre, milliője, hogy még a bűnügyi műfaj iránt kevésbé érdeklődő laikust is megfogja.

Avar János könyvének alapkoncepciója: Reagan elnöki karakterében mindig is ott volt a filmsztár, melytől a filmvásznak egykori cowboya soha nem tudott szabadulni. Reagan elnökségének legnagyobb belpolitikai és gazdasági dilemmáját az úgynevezett stagfláció okozta, melyhez hasonló még soha nem fordult elő az Amerikai Egyesült Államok történelmében. Azt is megtudhatjuk a könyvből, hogy- bár mai történetírásunk Reagant a neokonzervatívok táborába sorolja- ő maga meglehetősen gyanakodva fogadta ezt a társadalompolitikai- eszmei irányzatot. Kicsit "ingyenebédnek" érezte, hiszen a szövetségi kormányzat voltaképpen mentőövet nyújtott a válságban lévő középosztálynak. A híres- hírhedt SDI-programról is szó esik, mely nagyban hozzájárult a hidegháború korszakának lezárásához. A nyolcvanas évek, mely e sorok írója számára még a gyermekkor időszaka volt, mai fiatalok számára már történelem. Kívánom, hogy minél több fiatal olvassa el ezt a könyvet, s tanuljon meg minél többet az USA hu

Amikor egy kezdő sakkozó elindul a mesterré fejlődés rögös útján, edzői először a klasszikus nyílt megnyitásokat tanítják meg neki. Épp ezért kell minden kezdő sakkozónak átnézni Paul Keres könyvét, mert rengeteget tanulhat belőle a klasszikus nyílt megnyitásokról. Azt ugyan furcsának taláom, hogy pont a ritkán játszott hármas huszárjátékkal kezdi, dehát minden megnyitáselméleti szakkönyvnek megvan a maga belső logikája. Ami igazán izgalmas: Az olasz megnyitás Möller-támadását Keres játszhatónak tartja, bár egyenlőnek hozza a belőle kialakuló középjátékot. A kettőshuszárban világos halovány előnye kimutatható, ám a skót megnyitás ( Kaszparov még csak ezután jön!) Szerző szerint inkább sötétre előnyös, csakúgy, mint a Königsgambit, azaz a királycsel. Ami a legmeglepőbb: a dán cselben elég sok világosra előnyös változat akad. Érdemes kipróbálni, persze, inkább csak gyengébb ellenfél ellenében.

A História, Magyarország legnépszerűbb történelmi folyóirata, e számában az 1896-os Millenniummal foglalkozik. Olvashatunk cikket a századvég lázadó nemzedékéről, a Bánffy-kormányról a korabeli pártstruktúráról, a pártok közötti Treuga Dei-ről, a kiegyezés- korabeli vasúthálózatról, a különböző társadalmi csoportok helyzetéről: arisztokratákról, munkásokról, valamint előkerül a magyar történelemben oly sokat vitatott középosztály-kérdés. Számomra mégis az a cikk legérdekesebb, mely a Millennium korának sportéletét tárgyalja. Nemcsak az athéni olimpiáról szól, hanem a sportok mind nagyobb mértékű terjedéséről, ahogy ma mondanánk: a tömegsportrtól. A História több, mint huszonöt éves történetének egyik legszínvonalasabb lapszáma. Antikváriumokban még talán beszerezhető.

Polonyi Péter, a legnevesebb magyar Kína-szakértő, tudományos igényességgel, ugyanakkor közérthető nyelven és stílusban foglalta össze a távol-keleti ország történetét. Olvashatunk e könyvben Kína őskoráról, a nagy ókori dinasztiáktól, az egyésgesülés-terrotorialitás problémáiról, a nagy találmányokról, a Nagy Falról. Hazánkban kevessé nyert teret a köztudatban, hogy Kína az európai koraújkor időszakában jóval Európa előtt járt. Polonyi könyvéből részletesen megismerhetjük a Ming-dinasztia uralmának ellentmondásait is. A modern Kína kezdetben gyarmatosító hatalmak markaiban nyög, az 1911-es polgári forradalom azonban megnyitja az utat az önálló fejlődés előtt. Polonyi műve objektven tárgyilagosan elemzi a nagy történelmi tragédiákat: a második világháborút, a Kuomintang-uralmat, illetve a kulturális forradalom periódusát is. Mindenkinek ajánljuk, akit bármilyen mértékben is érdekel Kína kultúrája, az egyetlen olyan civilizáció, mely az ókortól napjainkig fennmaradt.

Aki azt gondolná, hogy egy erotikus könyvet ajánljunk most az Olvasók figyelmébe, az alaposan téved. B. Élthes Eszter munkája nem erotikus- legalábbis 21. századi értelemben nem az. A Szerző éppenhogy tiltakozik a mai kor ál-erotikus szabadossága ellen. Helyteleníti a nudizmust, mert túl sokat ad a meztelen tesből. Szerinte a nudistáknak nincsenek normális szexuális vágyaik. Nem szereti, hogy túl sokat mutatogatnak nyilvánosan meztelen testeket. A kevesebb több lehet- szabályra hívja fel a nők figyelmét. Hiányolja, hogy nem kell a férfinak udvarolnia. A pornográfiát pedig anti-erotikusnak tartja, olyan jelenségnek, mely nagyban felelős a férfiak impotenciájáért. A homoszexuálisok Szerző szerint túlzottan agresszívek, elnyomják a heterokat. B. Élthes Eszter gondolataival lehet vitatkozni, de megközelítése, véleményének őszintesége mindenkiben tiszteletet kell, hogy ébresszen.