Könyvekről mindenkinek

Mielőtt betöltenénk eredeti küldetésünket, azaz ajánlanánk ezt a remek kis könyvet, egy apró kis kritikát engedejenek meg. Nem értem, mire jó az, hogy egy jelentős képzőművész életrajzi könyvébe fekete-fehér fotók kerülnek festménykeről. Hogyan lehet egy festményt fekete-fehérben egyáltalán értelmezni? Megértem én, hogy a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának nem volt túl sok pénze, de azért...Mindenesetre most úgy ajánljuk ezt a könyvet, hogy kötet végén található, színesben közölt festményekről írunk néhány- remélhetőleg figyelemfelkető- mondatot.  Késő őszi táj. A kép uralkodó színe a barna, és annak számtalan árnyalata. Még az égről lenyúló felhők is barnák. Nekem a barna dombokról-hegyekről egy barna takaró jutott eszembe. Valószínűleg nem véletlen az asszociáció. A táj olyan, mint paplan ,amely alatt békésen szunyókál egy ember. Pontosabban: az emberi közösség, amely ebben a tájban él. Ősz. Kétféle hatást ismerhetünk fel Luzsicza Lajos ezen képén. A háttérben magasodó hegyek, az

 Mattyasovszky Jenő az 1980-as évek egyik legnépszerűbb magyar bestseller-írója volt. Legendás karakterét, Hódot, egy fél ország szerette. Az író halála után a megmaradt kéziratokat Dr. Trencsényi István fejezte be. A Hód és a szerelem hóhérai című könyv is egy befejezetlen kéziratból keletkezett. Nagyon izgalmas, nagyon sok szálon futó, érdekes krimi.  Spoiler. Egy Kolbe nevű, állítólag magyar származású, Amszterdamban élő férfi mulatót nyit a holland fővárosban. Igen kétes hírű hely lesz, viszont rengeteg pénzt hoz. Kolbe Magyarországra utazik, magával hozza magyar származású szeretőjét, Erzsébetet( Lizettet, ahogy a holland férfi szólítja), azzal a nem titkolt szándékkal, hogy úri prostituáltat farag belőle. Lizett azonban nem kér ebből az életformából: az éneklés, táncolás még belefér, de több már nem. A lány szeretné felkeresni szülei otthonát, a ma már igencak elhanyagolt bükki kastélyt. Kolbe megtudja, hogy a lány családja annak idején elásott több millió dollár értékű ékszert,

 A populart füzetek sorozatban megjelent Fentebb stylus című kötet Kazinczy Ferenc:Tövisek és viárgok című versgyűjteményét, valamint válogatott levelezését tartalmazza. Kazinczy Ferencet a "magyar nyelvújítás atyja"- ként ismerjük, de irodalmi munkássága is nagyon jelentős. A felvilágosodás eszméit ültette át műveibe.  A Tövisek és virágok a közhiedelemmel és a -középiskolai tankönyvekkel- ellentétben nemcsak epigrammákat tartalmaz, ennél műfajilag sokkal változatosabb. Az itt közölt versek között is van epistola, gondolati költemény, szonett(!), szerelmi költemény- igen változatos mind tartalmila, mind formailag. Annyit azért meg kell állapítanunk, hogy több a tövis, mint a virág. Kazinczy igen-igen- jól tudott szúrni, bírálni kollégáit, s nem is volt gátlásos természetű. Így aztán sok olyan verse van, ami a "kolléga" művészetét, alkotói módszereit pellengérezi ki, mások érzékenységével nem sokat törődve. Lukai nevű kollégáját öt sorban "intézi el", mind

 Arthur Herzog könyve egyike a leghátborzongatóbb olvasmányoknak, melyek valaha a kezembe kerültek. A Földmoraj szövege olyan, mint egy lassan kúszó skorpió, amely bemászik az ingedbe. elképesztően izgalmas adreanlinlöket ez a mű- ráadásul tudományosan is igényes, nyelvileg is jól megformált. Az alábbiakban közlünk egy rövid spoilert a műről, akit nem érdekel, nyugodtan ugorja át a következő bekezdést. Harry Vail földrengéskutatóként ( szeizmológusként) dolgozik, de egy földrengés alkalmával akkora trauma éri, hogy már mindenütt rengést érez. Belátja, hogy nincsenek rendben az idegei, mentálisan nem alkalmas a szeizmológusi szakmára, ezért otthagyja a munkahelyét, és néhány barátjával együtt vállalkozásba kezd a keleti parton,Rhode Island államban. Hagoymányos geológiai feladatokat végeznek, Harry kicsit unja is a rutinmunkát. Egy kis faluban vesznek házat, ám nagy megleletéssel tapasztalják, hogy a falusiak kiutálják őket, pl. a boltban rendszeresen átverik Harryt és családját. Amúgy

 Kézenfekvő lenne, ha úgy kezdenénk ezt a könyvajánlót:"Grecsó Krisztián népiség-értelmezése..."de esetünkben ez nem lenne helyes. A Valami népi ugyanis pont arról szól, hogy ebben a furcsa világban, amit irodalomnak hívnak, nincs külön " népi", "népies" meg "urbánus", hanem ebben az országban egyféle nép van, amely áll tízmillió különös-különleges emberből. És ez az ország valójában világok együttese, mely áll falusi patakpartokból, titkokat őrző temetőkből, kontrollálatlan gyerekekkel teli iskolákból, égető érzést okozó onkológiából. Közös a sorsunk, s mint ahogy G.K. "nagytudású elbeszélő" is tudja, vannak találkozási pontok. Bizony vannak.  Novellás- és elbeszéléskötetek ajánlóját úgy szoktuk írni, hogy néhány remekművet kiemelünk a sokból. A Valami népi esetében ez nem biztos, hogy üdvözítő módszer, mert a történetek összefüggnek, előfordul, hogy egymás utáni novellák valójában összefüggő történetet alkotnak, illetve olyanra is aka

 Agatha Christie-től a Krimi Királynőjének képzeletbeli koronáját már senki nem veheti el. Történetei ma is frissek, elevenek, akár elvisznek bennünket egy másik, talán már soha vissza nem térő világba. A Szerelmi bűnügyek című könyve korábban máshol már közölt novellákból, elbeszélésekből készült válogatás. Néhány mű bevezető-jellegű cselekményvázlatát ismertetem, úgy, hogy azoknak se vegyem el a kedvét, akik el kívánják olvasni a könyvet, kíváncsiak a megoldásra.  A treff király című novella hamisítatlan Poirot-történet. Egy híres táncosnő holtan talál egy dúsgazdag üzletembert, és úgy megijed, hogy átszalad a szomszédba, az Oglander családhoz. Akik éppen bridzseznek. Legalábbis ez a rendőrségi sztori. Poirot, a belga mesterdetektív szerint azonban a dolgok nem egészen így történtek.Aki szeretné kitalálni, ki a gyilkos ,alaposan olvassa át azt a néhány sort, amikor Poirot és Hastings a fényképeket nézegeti. Helené arca. Ez egy Mr.Stterthwaite és Mr. Quin-történet, ebből máris követke

 John Attenborough: A végzet sodrában című könyve történelmi, regény, abból a régies, igazi,veretes fajtából. Izgalmas, érdekes, sodró lendületű könyv, amit nem lehet letenni. Jómagam egy húzásra olvastam el az egészet, mint valami jó bort.  A történet 1624-ben, I. Jakab angol király uralkodásának utolsó évében kezdődik. Anglia ekkor már megkezdte gyarmatosító tengeri és szárazföldi hadjáratait, elindult a kapitalista fejlődés útján. A távolsági kereskedők több ezer százalékos haszonkulccsal értékesítik a Keleten beszerzett árukat. A falvakban már működnek a házi textilmanufaktúrák, a nagy földesurak pedig mindenféle erőfeszítéssel próbálják megszerezni a kicsik földjét ( bekerítés-mozgalom). A király alkalmasságát több nemesi csoport is vitatja, de konkrét összeesküvést nem szerveznek, félnek. Londonba pedig elkezd ömleni a pénz a világ minden tájáról, lassan megszületik a City. Ez a korszak a Brit-szigetek történetében a hatalmas, felfelé ívelő változások kora. Sajnos, az Ireton csal