Könyvekről mindenkinek

A koraújkorban a középkorban elterjedt arisztotelészi-bibliai világkép erőteljes bomlásnak indult. Mind többen és többen kezdték vitatni mindazt, amit az egyház- mert hiszen az érett középkorban a katolikus egyház volt a tudomány letéteményese- az univerzumról, az emberi testről, a dolgok létezéséről tanított. A Makkai László által szerkesztett és összeállított könyvben szemelvényeket olvashatunk olyan angol (brit) tudósoktól, mint Newton,Hobbes, Harvey, Bacon, Gilbert. Az első, ami azonnal feltűnik: a későbbi francia felvilágosodással ellentétben ezek a tudósok egyáltalán nem tagadták Isten létezését. A vérkeringés felfedezője, William Harvey például ír " pneumás vérről". A pneuma a Bibliában Isten szellemét, vagy, ahogy katolikus és protestáns gyakoaltban elterjedt, a Szentlelket jelenti. Hobbes és Descartes híres vitájában is előkerül Isten létezésének problémája, s meglepő módon egyik nagy fiozófua sem tagadta, hogy létezik Isten. Inkább csak arról folyt köztük a vita,

Merlin Carothers könyvének mondandóját minden bibliaolvasó keresztény megérti-csak éppen nehezen tudja saját életében alkalmazni. A lényeg az, hogy mindig,minden élethelyzetben áldani, dicsérni  magasztalni kell az Úr nevét. Ha beteg vagy, ha elbocsátottak állásodból,ha a bank vinné a házadat,ha szerettedet magához szólította a Magasságos-ez mind valamilyen céllal történik. Istennek nagyon kimoly céljai vannak az életeddel. Éppen ezért, ha bármi baj ér, dicsérd az Urat. Mert Ő valami jobbat akar neked adni annál, amit esetleg elvett. Hát  nem könnyű...Merlin Carothers:A magasztalásban rejlő erő című, eleinte sokkoló könyvét minden kereszténynek szívből ajánljuk.

Bizonyára akadnak a keresztény testvérek között olyanok, akik legalábbis csodálkozva fogadják Bob Gass témaválasztását. Hogy a Biblia győzelemre és sikerre vezetheti a keresztényeket?A válasz egyértelműen igen. Jefte, Gedeon tettei, Salamon Példabeszédei egyértelműen bizonyítják ezt. No, és persze legnagyobb tanítómesterünk, Jézus is a hitben való győzelemre, nem pedig a kishitűségre tanít bennünket. Bob Gass számtalan egyházi és világi példát hoz fel pozitív és negatív hozzáállásra, győzelemre és vereségre. Edison, a Montgolfier testvérek, Abraham Lincoln,Bill Gates sorsán keresztül kapunk inspirációkat arra, hogy ne a félelemnek, hanem Isten nevének, a bátorságnak, az elkötelezettségnek éljünk. Úgy legyen.

A 21.század a spiritualizmus százada. Nagyon sok olyan szellemi tanítómester van, akinek szándéka az emberiséget a helyes útra terelni. A meglehetősen viharos életű indiai Osho az egyik legismertebb ezen tanítók közül.Halála után is elképesztő mennyiségben fogynak könyvei. Jómagam keresztény vagyok, éppen ezért kíváncsian olvastam végig a Szerelem, szabadság, egyedüllét című könyvet. Voltak olyan állítások, melyekkel egyetérthetek, s találkoztam olyan gondolatokkal, melyek olvastán kivert a hideg. De éppen ez a jó ebben, hogy nem gondolkodunk egyformán. Maximálisan egyetértettem azzal, hogy a szerelem fontos az ember számára, és az is igaz, hogy a különböző vallások- nemcsak a keresztény!- évszázadokon át elnyomták az ember természetes vágyait. Azzal már viszont nem tudok egyetérteni, hogy a szerelem vezet el Istenhez. Elvezethet, persze, de nagyon sok más útja-módja van annak, hogy a halandó ember Isten közelébe kerüljön. Azzal sem tudok egyetérteni, hogy nem számít a partnerek

Ha valaki Istenről ír, akkor az az írás nyilvánvalóan sokrétű és összetett lesz. Jim Cymbala lengyel származású amerikai lelkipásztor Többre lettél teremtve című könyve igei ihletettségű, remekül megírt, Istenhez vezető olvasmány. Teljes egészében nem áll módunkban elemezgetni- nem is lenne sok értelme- inkább csak a könyv főbb jellemzőit emeljük ki. 1. Ha valaki befogadja szívébe Krisztust, akkor kap egy kijelölt feladatot Istentől. Olyan szolgálati ajándékot, melyet csak neki és senki másnak nem ad az Úr. Hallgatni kell Isten szavára, oda kell figyelni a Szent Szellemre, be kell tölteni az elhívást. Sajnos, manapság sok keresztény inkább a világi hangokra ügyel, semmint a szellemiekre. 2. Cymbala- nagyon taktikusan- bár szól a Szent Szellemről, elkerüli a protestáns egyházi körökben manapság kényes témát: a karizmatikusokhoz való viszonyt. Talán meglepőnek tűnhet, hogy ezt írom, de bölcsen teszi. Ezzel ugyanis tágítja Olvasóinak körét, akik tudnak a könyv lényegi mondanivalójára,

Hans Brandenburg:A hitélet gyermekbetegségei című könyve, bár az 1970-es években íródott, a kereszténység jelenlegi helyzetét tekintve, sajnos, ma is aktuális. A hitélet gyermekbetegségei arról a két jelenségről, viselkedésformáról szól, melyek alaposan megkötik a keresztény hívő életét,vallásgyakorlatát. Az első a törvényeskedés. Brandenburg hangsúlyozza, hogy senki sem képes egyedül betölteni a törvény követelését. Isten azért küldte el a földre egyszülött Fiát, hogy kitépje az emberiséget a törvény kamraiból, megbocsátást adjon. A második a rajongás. A rajongó nem képes mérlegelni, nem ismeri fel saját bűneit, mert azt gondolja, hogy ő mindig Istenben jár. Ezáltal a rajongó törvényeskedővé válik. Rajongás és törvényeskedés tehát kéz a kézben jár. Hogyan tudjuk elkerülni, hogy rajongók vagy törvényeskedők legyünk? Úgy, hogy odafigyelünk a Szent Szellemre, a Ő munkájában élünk, megkíséreljük életünkben elválasztani a jót a rossztól. Brandenburg éppen azért bírálja a karizmatikus

A könyv alcíme: Szavak, amelyek megváltoztatják az életünket Joel Osteen:Értékes vagy című könyvét szívből ajánljuk minden magyarnak. Merthogy ennek az országnak ennek a népnek, különösképpen szüksége van rá. Olyan pesszimista, lemondó nyelvezetünk- és mentalitásunk- van, annyira negatívan tekintünk önmagunkra és másokra, hogy saját szavaink húznak le bennünket oda, ahonnan már nem tudunk visszajönni. Az Értékes vagy pontosan az ellenkezőjét tanácsolja. Beszéljünk pozitívan, használjunk olyan szavakat, melyek erősítenek, tekintsük magunkat értékesnek, optimizmussal legyünk önmagunk iránt. Osteen mindezeket bibliai példákkal támasztja alá- merthogy Isten szereti az embereket, az Ő alkotásait, és jót akar azoknak. Nagyon jól olvasható, biblikus, okos és szókimondó könyv. Saját gyarlóságunkkal szembesít, aztán megtanítja, hogyan léphetünk ezen túl, majd elmondja, hogy emelkedhetünk fel. Isten segítségével, természetesen. Patmos Records , Budapest, 2016.

Stefan Paas teológus könyve a protestáns -azon belül is a református- egyházak számára nyújt iránymutatást a missziós munkáról, az evangelizációról. Az utolsó idők munkásai remekül összefoglalja, hogyan nyerjünk meg másokat Isten ügyének, mit tegyünk az új egyháztagokkal, hogyan tanítsuk meg nekik fokozatosan a keresztény elveket, liturgiát és életmódot, mit tegyünk azokkal, akik visszaesnek. A holland teológus megcáfol olyan tévhiteket, mint pl. - felnőtt megtértből nem lesz jó keresztény, Istent fiatalkorban kell megismerni - bárkiből lehet jó egyházi vezető, presbiter - manapság nincs értelme az evangelizációnak, mert a nyugati emberek már elfordultak az Úrtól, és odaadták magukat a materialista világnak. - fiatalok körében csak zenével lehet evangelizálni - a megbotlottakat ki kell zárni a gyülekezetből. Paas könyve optimista, de realista. Minden protestáns teológusnak szívből ajánljuk. Egyetlen megjegyzéssel: véleményem szerint, amit Paas a nyelveken szólásról ír ( "

Timothy L. Sanford könyvet írt a lelkészgyermekeknek. Mindazoknak, akiknek egyik vagy mindkét szülője Isten szolgálatára rendezte be életét, ezért aztán sok esetben kevés idejük és energiájuk marad a saját családjukra, vagy pedig valamiféle vallási tévhitektől szenvednek a családot illetően. Elgondolkodtató, amit a Muszáj tökéletesnek lennem című könyvben olvashatunk:a lelkészek 80 százaléka diszfunkcionális családból származik... Milyen tévhitektől is szenvedhetnek a keresztény gyerekek? Először is: nekik muszjá tökéletesnek lennüik, mert rajtuk múlik apuka szolgálata. Nekik muszáj mindig biblikusan viselkedni, mert őket figyeli az egész gyülekezet. A gyülekezet érdeke mindig fontosabb, mint az ő érdekük. Apuka ma nem mond mesét, mert az egyik gyülekezeti tagot műteni fogják, és elmentek hozzá imádkozni. Timothy L. Sanford M.A. könyvéből kitűnik: nagyon sok egyházi ember családjának kell rendkívüli nehézségeken keresztülmenni. Sanfordnak nem célja az egyház és a lelkészi szolgála

Vajon nem " húzza le" a Bibliát a Kálvin Kiadó gyermekeknek szóló könyve? A gyerekek imádnak játszani. Még a Bibliával is, és igen, még Jézus személyével is. Jézus pedig barátainak tekintette a tanítványait, éppen ezért a keresztény gyermekeket is barátainak tekinti. Peter Martin és Peter Kent izgalmas könyve, az Evangéliumi nyomkereső, tehát nem igeellenes, sőt! Megtanítja a gyermekeket Jézus életére, földi szolgálatára, a gyógyításokra, a kenyerek elosztására, a vak ember szemének helyreállítására, a feltámadásra. A 8-12 éves korosztály számára ez a könyv több, mint aranyat érhet. Hitre vezethet. És végül is: a felnőtt keresztények nem ezt csinálják? Nem keressük mindennapi életünkben, munkánkban, hobbinkban, családunkban Jézus munkáját, Isten nyomait? A keresztény ember szűrője mindig működik: megvizsgálja egy dologról, hogy az nem mond-e ellent az Igének. Nyomokat keresünk, igazság-nyomokat, fizikai és szellemi  pecséteket egyaránt. Akkor a gyerekektől miért vennén

A francia katolikus szerző arra próbál magyarázatot találni Pour one Église pluraliste című könyvében, hogy miért olyan a világ, amilyen, Miért uralta el a jóláti társadalmakat a materializmus, miért nőtt meg az erőszakos cselekmények száma, miért nem olvasnak a tizenévesek, stb. Warnier a keresztény, de különösen a katolikus egyház rossz hozzáállásában találja meg. Szerinte a római katolikus egyház túlzottan merev, rigorózus, nem tud hozzászólni a mai élet problémáihoz. Warnier a megoldást egy átfogó reform-mozgalomban látja, mely két kérdésre összpontosít: evangelizáció ( azaz Isten igazságának hirdetése,ezáltal új hívek összegyűjtése), valamint a keresztény hit személyességének fejlesztése, a vallásos formulák elhagyása. Warnier elképzelésieit, kissé ironikus módon, a neoprotestáns karizmatikus egyházak valósították meg, erről itt egy Wikipédia-szócikk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karizmatikus_mozgalom . Bár a katolikus egyházon belül is volt karizmatikus megújulás, ez koránts

Billy Graham a keresztény ébredés mozgalmának jeles harcosa, prédikátor, evangelizátor, és nem utolsósorban: tanító. Válaszok az élet kérdéseire című könyvében azokból a levelekből és válaszokból idéz, amelyekkel rovatvezetőjeként találkozott. Milyen kérdésekre kaphatunk bibliai választ? Néhány példa a sok közül: - Mit tegyek, ha üresnek érzem az életemet? - Miért szorongok emberektől, feladatoktól? - Hogyan támadnak meg egy egészséges embert a gonosz erők? - Mit mond a Biblia a homoszexualitásról? Lehet-e homoszexuális ember keresztény? - Mit kell tennie egy keresztény asszonynak, ha engedett a testi vágyainak és megcsalta a férjét? - Hogyan viszonyuljon egy gyermek a szüleihez, ha a szülő alkoholista vagy drogos? - Hogyan menti meg Isten a különböző függőségekben szenvedő embereket? - Megbocsátja-e Isten azok bűnét, akik abortuszon estek át? Mi lesz a sora az abortusszal elvétetett emberpalántáknak? - Miért nem nevezhető az ember fejlett állatnak? Mit mond a Biblia a darwi

A keresztény egyházakban, évszázadokon keresztül azt tanították, hogy a nyelveken szólás ideje- és általában véve: a Szent Szellem munkájának ideje- már lejárt. Nagyon sok keresztény hívő tölt el évtizedet úgy Isten szolgálatában, hogy nem szól nyelveken. Számukra Mahesh Chavda: A nyelveken szólás ereje című könyve igazi szellemi forradalom lehet. Chavda részletesen taglalja, hogyan és miért szól a keresztény ember nyelveken. Hangsúlyozza, hogy ez az adomány a Szent Szellem keresztséggel együtt jár, és nem azonos az újjászületéssel. Chavda 16 előnyét sorolja fel a nyelveken szólásnak: többek között a hívő közelebb kerülhet Isten igazságához, titkokat oszthat meg vele, olyan dolgokat fejezhet ki, melyeket saját anyanyelvén nem tud, részesülhet Isten erejéből. Chavda szerint a nyelveken szólás két módon történhet: valamilyen földi idegen nyelven, vagy angyalok nyelvén. Előbbire markáns példát hoz : a cseh nyelven megszólaló texasi farmer esetét. Chavda szerint a nyelveken szólás adom

(Alcím:Szabadulástörténetek.A cím a könyvborítón kisbetűvel írva!) Dragomán György:a magyar irodalom egyik zsenije ( szerencsénkre, van belőlük sok...). Minden könyve kiemelkedik a bőséges irodalmi termésből. Fénylik. Még akkor is, ha a művek hangulata olykor sötét. Rendszerújra című könyvében új magasságokba emeli a modern ( és nem posztmodern!) magyar novellisztikát. Irodalomtudósok feladata lesz, hogy megállapítsák a Dragomán-novellák előzményeit, stilisztikáját, hatástörténetét. Én most csak néhány állítást fogalmaznék meg. Választ arra kérdésre:miért olyan jó prózaíró Dragomán György? 1. Nem szégyell tanulni és a tanultakat továbbfejleszteni 2. Nem szégyell teljesen eredeti lenni. 3. Törődik az Olvasóval. A történet mindig érthető, még akkor is, ha teljesen abszurd. Meg sem fordul a befogadó fejében, hogy az, ott, lehetne másképp is. 4. Nagyon érdekes realizmus és absztrakció viszonya a Rendszerújra novelláiban. A helyzet általában abszurd ( pl.Rámen: egy állítólagos időuta

Billy Joe Daugherty könyve a keresztény családot állítja mintaképül mindazok számára, akik házasságban élnek vagy házasságot terveznek, vagy házasságban éltek, de elváltak. Daugherty kiemeli: a házasság Istentől szentesített szövetség, Isten akarata pedig az, hogy ez a Szövetség örökké tartson. Alapja a feltétel nélküli szeretet, az agapé. Daugherty szerint a híres szeretethimnusz, az 1Kor 13 erről, az isteni szeretetről szól. A 10.fejezetben részletesen olvashatunk a szövetség pecsétjeiről. Megtudhatjuk, miért veszélyes a randizás, főleg fiatalabb korban, s miért nem elegendő, hogy bűnvallással " rendezzük" a folytonos randizást. Szerző a családi élet minden vonatkozására kitér, vezérfonala mindig a Biblia. Szó esik a gyermeknevelésről ( Daugherty szerint igenis kell fegyelmezni a gyereket), a szexualitásról ( Isten ajándéka, a házaspár legszentebb egyesülése), s azt is megtudhatjuk, milyen okok állhatnak amögött, ha megromlik a házasság. Egymás el nem fogadása, meg nem bo

Richard Rohr és Mike Morell könyve teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység számos kérdését. Megpróbljuk röviden összefoglalni ennek az új teológiai látásnak a lényegét, anélkül, hogy pro vagy kontra állást foglalnánk. - A Szentháromság a kereszténység lényege. - Túlzottan statikus a kereszténység Istenről, alkotott képe.  - Eddig rosszul képzeltük el a Szentháromságot. Nem arról van só, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy, hanem azt, hogy a köztük lévő kapcsolat maga a Szentháromság. Úgy kell elképzelni, mintha a három isteni személy folyamatosan körbe-körbe táncolna. A Szentháromság erő, lendület. - Isten ebbe a táncba bennünket, hívüket is be szeretne vonni. - Ha sikerül bevonnia, akkor részesülünk Isten kegyelméből. Őszintén szólva, lehet ezzel vitatkozni, az mindenesetre biztos,hogy a Háromság, az nem statikus létező, hanem valami dinamikus, valami mozgó. Hogy a tánc- metafora célszerű-e, az más kérdés. Azokat az " érdemeket, melyeket Rohr és Morrell a S

Rotterdami Erasmus és Luther Márton: az emberiség szellemtörténetének két óriása. Erasmus 1524-ben kiadja Diatribe című vitairatát, melyre Luther már a következő évben válaszol. Ez a válasz A szolgai akarat. Eltekintve attól, hogy Luther stílusa bizony olykor igencsak csípős, mondhatni: bántóan sértő, mai olvasó számára, főképp, ha leresztény, egyértelmű, hogy a Luther-Erasmus intellektuális vitában Luther jutott közelebb az igazsághoz. Mert igenis az ember, amikor elköteleződik, Isten szolgájává válik. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére vannak döntési helyzetei, mert Isten kegyes. Az ember akarata Luther szerint nem más, mint az az erő, mely lehetővé teszi, hogy a Szentlelket megragadjuk. Az ősi, a Teremtéstől meglévő szabadságot az ember a bűnbeesés révén elbukta. Isten kegyelme viszont megvált a bűnből, betegségből, tévedésekből, és örök életet biztosít a Mennyországban. Luther nem is érti, hogyan lehet ezt kétségbevonni- ne felejtük: 1525-ben járunk!- és igencsak kigúnyolja

A magyar irodalom sokáig nehezen tudott keresztény irodalommá válni. Ady Endrétől József Attilán át Illyés Gyuláig: minden nagy magyar költőnek volt valami baja Istennel- vagy inkább saját magával, amit aztán Istenre vetített ki. Albert Zsuzsának ilyen robblémája nincs. Ő össze tudja egyeztetni a keresztény hitet a költészettel, az irodalommal, a teremtéssel. Odaát esik című kötetében minden az isteni viálgban nyeri el értelmét: a gyász, a táj, a mindennapi apróságok, a szeretet- ideértve mindenféle szeretetet. Albert Zsuzsa költészete nem formai, vállal ő mindenféle formát, ami csak egységbe kerülhet a tartalommal. Nagyom ajánljuk mindenkinek, aki még szereti a szép magyar nyelven írt, keresztény eszmeiségű, de nem politikai és nem kirakatkeresztény költészetet. Kortárs, 2014. Ez pedig a Kiadó nagyon profi és szép weboldala: kortarskiado.hu

Henrik Pontoppidan dán írózseni (1857-1943) az úgynevezett népi irodalom egyik legelső európai képviselője, Nobel-díjas. Műveiben a falusi agrártársadalom életét ábrázolta, sokrétűen. Nem ideológus volt, mint a magyar népiek, hanem realista: könyveiben a falut egészében akarta bemutani, annak jó és rossz oldalával, de szeretettel. Pontoppidan első nagyregénye Az ígéret földje. Főhőse, Hansted segédlelkész, egy világtól elzárt dán faluba kerül, egy meglehetősen öntelt, elképesztő politikai ambíciókkal rendelkező püspök mellé. Ő végzi úgymond az aprómunkát, elöljárója pedig politizál...A falu ebben az időben, a 19.század végén, átalakul. Megjelennek az agrárszocialista mozgalmak ottani megfelelői, a parasztok már nem hajlandók az " uraknak" csak úgy engedelmeskedni, szabad földbirtokosákká akarnak válni. Ez számos konfliktushoz vezet. De változik a dán egyház is: új, az Istennel való személyes közösséget hangsúlyozó mozgalmak jelennek meg, a Szentlélek teológiája ugrásszerű f

Fráter Erzsébet nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy részletesen bemutatja az Ószövetség és az Újszövetség lapjain szereplő több száz növényt. A Biblia növényei nagyon okos és szép könyv, itt most csak néhány erényét emelném ki: - Bár alapvetően természettudományos munkáról van szó, mégis biblikus: Isten igéjéből származó idézet támasztja alá a könyvben olvasható természettudományos megállapításokat. - Nagyon részletesek az illusztrációk, ez azért is jó, mert a legtöbb magyar bibliaolvasó életében nem látott még papiruszt, olasznádat vagy éppen csicseriborsót ( ez utóbbi az egyre inkább egyoldalúvá váló magyar gasztrokultúra hiányossága). . - Fráter Erzsébet folyamatosna bizonyságot tesz hitéről, mégis, ez nem teremt műfaji zűrzavart, világosan elválasztható egymástól az intellektuális tény és a hit - Olyan rejtélyek megoldásának kísérletétől sem riad vissza, mint pl. a tönköly rejtélye, mely növényt többször is említi a Károli-fordítás- csak akkor éppen Júda földjén ez a növény