Könyvekről mindenkinek

 Asa Briggs és Peter Burke arra vállalkozott, hogy a média történetén keresztül állítson fel-részben új-narratívát Európa és Észak-Amerika történelméről. Vállalkozásukat siker koronázta, ráadásul az úgynevezett köztörténet terén is számtalan újdonságot eredményezett a két brit tudós közös munkája. A legtöbb médiatörténettel foglalkozó könyv a sajtó, a média történetét egyenesvonalú fejlődési vonalon keresztül mutatja be: a szóbeliségtől eljutottunk az írásbeliségig, az elitkultúrától a tömegkultúráig, és- ahogy a cím is ironikusan sugallja- Gutenbergtől, a könyvnyomtatás európai atyjától az internetig. A médiatársadalomtörténete meggyőzően bebiznyítja, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. Még jóval az írásbeliség elterjedése, sőt, a tömegkultúra kibontakozása után is nagyon jelentős szerepet kapott a szóbeliség. Szóban tudta meg az újkor embere, mi mennyibe kerül a piacon. Szóban értesültek a protestánsok a katolikusok gaztetteiről és fordítva a 16-17.századi vallásháborúk idején. Aki

Friedrich Nietzschéről nagyjából annyi terjedt el a közgondolkodásban, hogy istenellenes, tradícióellenes, a filozófia nagy forradalmára. Ezekből valami nagyjából igaz is, de pontosabban: Nietzsche saját magának teremtett istent, valamiféle humanista lényt, akit aztán lehet imádni vagy nem imádni, szabad akaratból. Az Igy szólott Zarathustra a nagy filozófus főműve, ebben a kis könyvajánlóban nincs arra mód, hogy részletesen elemezzük a művet, inkább csak a recenzens néhány rövid gondolatát osztja meg.  1. Nietzsche tehát egyértelműen istenellenes, ugyanakkor alapjában nem traszcendencia-ellenes. Egyáltalán nem materialista.Van valamiféle felsőbb hatalom, amiben hisz, szerinte ez a felsőbb hatalom teremti aztán meg a felsőbbrendű embert. Szerintem N. istenfogalma leginkább a modern buddhizmushoz és az ókori kínai konfucionizmushoz áll közel, keverve egy kis középkori eredetű germán mitológiai hagyománnyal. 2. Nietzsche tagadja a keresztény értelemben vett Isten létezését, ugyanakkor ta

A könyv alcíme:Energia, biztonság, és a modern világ újraalkotása Daniel Yergin a világ egyik vezető energetikai szakembere. A küldetés című könyvében megkísérli bemutatni az energetikán keresztül a világ mai gazdasági- társadalmi-politikai helyzetét. Megmutatja nekünk, hogyan befolyásolta a nemzetközi politikai eseményeket, a társadalom alakulását az energiahelyzet. Azok az eseményeknek, amelyekről a médiában hallunk-olvasunk, nem egyszer az energiakérdés rejlik a hátterében. Yergin könyve energiahordozók szerint tagolva tárgyalja igen fontos témáját. A hagyományos, fosszilis energiahordozókkal ( olaj, szén) kezdi. Napjainkban divat ezeknek lebecsülése, pedig a világ energiaszükségletének 80 %-a fosszilis energiából áll elő. Megtudhatjuk, hogyan váltak a szén és az olaj a világ vezető energiahordozóvá, megismerhetjük a közel-keleti olajválságoknak az európai és amerikai gazdaságokra gyakorolt hatását. Számomra megdöbbentő volt, milyen erős mértékben változott az utóbbi 40 évben a kőol

 Moser Miklós és Pálmai György nagyon átfogó és gyakorlatias könyvet írtak a környezetvédelemről. Részletesen tárgyalják az alapfogalmakat, például, hogy mi a környezet, mit nevezünk veszélyes anyagoknak és technológiáknak, mi minősül a magyar és az európai jogszabályi értelmezésben hulladéknak, sugárzásnak, zajnak. Azért fontos ezen alapfogalmak tisztázása, mert gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos politikai erők a maguk aktuális tetszése szerint határozzák meg ezeket a fogalmakat, az objektivitást pedig igencsak háttérbe szorítják. Foglalkozik a Moser-Pálmai szerzőpáros azzal is, hogy mi a környezetvédelem célja. Azt gondolom, ezt a fejezetet minden pedagógusnak, biológusnak nyugodtan ajánlhatjuk, igencsak tanulságos. Különösen ajánljuk a 35. oldalon kezdődő, a fenntartható fejlődésről szóló elemzést- a médiában ezt a fogalmat sokan úgy használják, mint az alsónadrágjukat. A tudományos álláspont azonban világos és egyértelmű. Már a könyv 2. fejezetében szó esik az urbanizációról, mint

 John Fowles:A lepkegyűjtő című könyve műfaját tekintve irodalmi szintű thriller. Nagyon nagy hatású mű,rengeteg kérdést "dob fel"az Olvasóban,s alaposan elgondolkodtatja a befogadót az emberi természet ellentmondásosságáról. Ferdinand (igazából még a neve sem biztos) egy kisvárosban él,nagynénjénél lakik,mivel édesanyja még kisgyerekkorában, eldobta őt. A városházán dolgozik, mint kishivatalnok.Hobbija a lepkegyűjtés. Rendkívül szorongó,gátlásos egyéniség,barátai nincsenek,kollégái gúnyolják. A nők messziről kerülik. Egy nap Ferdinand meglátja a modern,vagány,főiskolára járó Mirandát,és -szó szerint-őrülten beleszeret. Követi a lányt,fényképeket készít róla,mindenféle perverz ábrándokat sző. Aztán egy totónyereménynek köszönhetően meggazdagodik,vásárol egy régi angol vidéki kúriát,s ha már így a kezére játszott szerencse, elhatározza:elrabolja a lányt. A rablás sikerül. Ferdinand és Miranda közt igen különös viszony alakul ki. Ferdinand szeretné,ha Miranda legalább barátként

 Kendall Ryan napjaink egyik legnépszerűbb amerikai bestsellerírója, ami- tekintve a jelentékeny konkurrenciát- nem kis dolog. Az ő regényeiben azonban mindig van valami, ami túlmutat a bestselleren, ami megmutatja, hogy Kendall Ryannek nem a népszerűséghajhászás az egyetlen célja. Az Utálom, hogy szeretlek című könyv például a férfiak érzelem-kimutatási szokásaival foglalkozik.  A főhősnek, az egyes szám első személyű elbeszélő igencsak kínos élethelyzetbe kerül. Egy nemzetközi konferenciára általában mindenki magával viszi élete párját- ebben amúgy a Szerző téved-így aztán a szingli hölgynek is kell egy társ. A bátyja, aki a cég vezetője, kirendeli mellé a cég közismerten legvadabb, legöntörvényűbb, legkülöncebb,ugyanakkor leginkább érzelemmentes munkatársát, bizonyos Wolfie Coxot. Aztán, ahogy az már csak lenni szokott, a fiatalember és a fiatal hölgy összejönnek, egy önfeledt éjszakán szexre is sor kerül. Ám a történet fordulatokkal é meglepetésekkel van teletűzdelve. Nem lehetünk

 Borbás Edina a korábbi években 19.századi közegben játszódó romantikus regényekkel jelentkezett. Azok sem voltak éppen rosszak, magasan a műfaj átlaga feletti színvonalat hoztak. A 21.századi témájú Zárva viszont még az előző kötetekhez képest is markáns minőségi ugrás, Borbás Edina eddig legjobb könyve. Műfaját tekintve leginkább a " romantikus sci-fi" megjelölés áll hozzá legközelebb.  A cselekmény 2034-ben játszódik az USA egyik legnagyobb és legmodernebb városában, San Franciscoban. Ekkora már mindennapossá váltak az egész Földet bejáró, tragikus halálesetek ezreit okozó világjárványok, az emberiség pedig védekezik, ahogy tud. Mesterséges intelligencia-rendszerek hálózzák be a fejlett világot, s ezek bárhol, bárki számára elrendelhetik a kéthetes karantént.  Michelle 24 éves, fiatal, ambiciózus lány, éppen egy új állást igyekszik megcsípni. A város egyik legmodernebb felhőkarcolójába kell mennie állásinterjúra. Ahogy belép, a mesterséges intelligencia máris rááll a telef