Könyvekről mindenkinek

 Erle Stanley Gardner bűnügyi regényének hőse ezúttal nem Parry Mason,a dörzsölt ügyvéd,hanem Donald Lam,a kissé alacsony termetű magánnyomozó és kissé falánk társa. A történet pedig a második világháború idején játszódik,Amerikában. Ebben a könyvajánlóban rövid spoilert közölve próbálunk kedvet csinálni A baglyok nem pislognak olvasásához. A történet tehát az 1940-es években játszódik,New Orleansban,az USA egyik turistaparadicsomában,a jazz fellegvárában. Donald Lamot,a remek színészi képességekkel és jogi érzékkel rendelkező detektívet és társát,az állandóan fogyókúrázó,mégis duci Bertha Coolt azzal bízzák meg,hogy keressék meg a három éve eltűnt csinos,szőke hölgyet,Roberta Fennt. A megbízó,Mr.Hale,maga is csak közvetítő,főnöke nevét nem árulja el. Lam hamar megtalálja a lányt,aki banktisztviselőként dolgozik-állitólag. Edna Cutler néven bérelt lakást. Itt jön az első csavar:megjelenik Edna állítólagos korábbi férje,aki szerint volt neje nem írta alá a válási papírokat,ezért keresi

 A Christopher Hrykow által szerkesztett,korszakalkotó jelentőségű könyv azzal foglalkozik,milyen etikai következményei és társadalmi hatásai vannak az emberi testtel összekapcsolt,azt mintegy kiterjesztő mesterséges intelligenciának. A könyvben szereplő tanulmányok egy,a Saskatchewani Egyetemen rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai. Ray Kurzwell:Genetikai örökségünk béklyóinak lerázása című,bevezető,problémafelvető,minadzonáltal roppant személyes hangvételű előadásában kiemeli:a legfontosabb "spirituális kvalitás"a tudat,először tehát azt kellene tisztázni,mit is értünk pontosan tudaton. Ha valami él,de nincs emberi értelemben vett tudata(pl.egyszerűbb élőlények,állatok),akkor azt milyen mértékben kell védenünk? Recenzens hozzáteszi:Kurzwell azzal,hogy a tudatot nevezi legfőbb spirituális kvalitásnak,ellentmond az amerikai kereszténységen belül egyre inkább előretörő evangelikál mozgalom ideológiájának,mely az Istenben való hitet gondolja legfőbb spiritu

 Schmidt Attila:Véreskezűek című könyvében olyan bűntényekről olvashatunk,melyek az 1970-80-as években történtek meg,Magyarországon. Különlegessége a könyvnek,hogy a fejezetek végén a Szerző beszélget az elfogott és elítélt bűnözőkkel. Nagyon tanulságos. Spoiler gyanánt idézzünk fel néhány tragikus történetet a könyvből! Rumi Bélával a siralomházban beszélget Schmidt Attila. Az elkövető a lehető legsúlyosabb büntetést kapta,mivel-a bíróság szerint előre megfontolt szándékkal-megölte szeretőjét és annak férjét. Rumi az előre megfontoltságot tagadja. Szerinte Horváthné és a férje támadt rá,amikor randevúra indult.Horváth ráugrott hátulról,ő pedig csak védekezett,féltette az életét. A tanúk és a helyszínen talált bizonyítékok azonban teljesen mást mondanak.A vádhatóság szerint az elítélt akarta megölni a szeretőjét,a férj védte a feleségét,eközben érte a halálos késszúrás.Azután,hogy szemtanú ne maradjon,Rumi megölte a szeretőjét is,harminc késszúrással.Az elítélt szerint a tanúk,azaz a f

 Mezei András (1930-2008) a huszadik századi magyar irodalom egyik keveset emlegetett csodája. Szeretnénk őt és jobbnál jobb műveit megmenteni a hálátlan és kicsit túlpörgött utókor feledésétől.Mezei rendkívül szerény, zárkózott ember volt, talán ezért nem is visszhangozta dicsőségét a korabeli kritika vagy az utókor irodalomtörténete. A Csodatévő és más történetek című könyve egy rettenetes történelmi korba, a második világháború végéhez vezet el bennünket. 1944.március 19-én Magyarországot megszállták a német csapatok. A könyv kamaszkorú gyermekek szemszögéből, mély empátiával beszéli el ezeknek a tragikus hónapoknak a történetét. Nem valami átlagos spoilert közlünk erről a gyönyörű könyvről, hanem egy-két történetet kiemelünk az ízletes termésből, ezen keresztül próbálunk eljutni a mű lényegéig.  A történeteknek nincs külön címe, pontosabban: hol van, hol nincs. Az elbeszélés szerkezete teljesen laza, pontosabban: annak tűnik.Kezdjük mindjárt az első történettel! Egy Izraelben élő i

 J.D.Barker nemzetközi bestsellere egy trilógia harmadik kötete, a Negyedik majom és az Ötödik áldozat folytatása. Azt kérjük, hogy olvassák el ezeket a könyveket is- A hatodik éjszaka megérthető ugyan önmagában, de azért eléggé szorosan kapcsolódik a másik két könyvhöz.  Szokásuknhoz híven, egy rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, amellyel arra próbáljuk rávenni Tisztelt Látogatóinkat, hogy olvassák el teljes egészében ezt a vérbeli thrillert. Csupa izgalom,feszültség, és kitűnő jellemábrázolás.  Kezdődjék a spoiler! A 4MGY gyilkos ügyében már régesrégen a szövetségiek nyomoznak, a helyi rendőrséget- Porter nyomozó vélt érintettsége miatt- levették az ügyről, Clair, Nash és a többiek csak megfigyelőként vehetnek részt az ügy felderítésében. Az USA négy különböző pontján négy, azonos módon megcsokított holttestre bukkannak: az áldozatok imádkozó pózban ülnek, körülötük pedig felirat:" Bocsáss meg, Atyám!". Az áldozatok ujjlenyomatait eltávolították. Mindeközben Bish

 A Horváth Emőke és Lehoczki Bernadett által szerkesztett könyv a magyarországi amerikanisztika úttörő jellegű kiadványa, mondhatnánk azt is:interdiszciplináris összegzése. Először jelent meg ennyire tág, sok tudományágat lefedő könyv Amerika ( és itt az egész kontinenst értjük, ez is úttörő a magyar könyvészetben) XX-XXI. századi diplomáciatörténetéről( eláruljuk: a diplomáácia szót a létező legtágabban értelmezik a Szerzők,Szerkesztők).  Frank Tibor (aki sajnos, már nincs közöttünk) az amerkai-orosz kapcsolatokat tekinti át a 18.századtól egészen a hidegháború végéig. Szó esik itt Alaszka megvásárlásáról éppúgy, mint Davies nagykövet meglehetősen ellentmondásos ( és itt finoman fogalmazunk) politikai nézeteiről és diplomáciai gyakorlatáról éppúgy, mint a hidegháború kiéleződéséről az 1940-es években, az 1956-os magyar forradalomról, vagy éppen Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov hidegháborút lezáró máltai tárgyalásairól. Nagyon szép áttekintő tanulmány, mindenképpen ezzel kellett indít

 Hatos Pál:Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság története című könyve nemcsak történettudományi de történetírói szempontból  is kiemelkedő munka. A szépirodalom határán- vagy talán azon belül- belül tartó, káprázatos stílusban és korrekt forráskezeléssel dolgozza föl könyvében a magyar történelem egyik legsötétebb időszakát, az 1919-es magyarországi Tanácsköztrátsaság történetét. Spoiler helyett- ami ilyen kitűnő és terjedelmes könyv esetében amúgy sem állná meg a helyét- recenzens ( azaz én) kiemel néhány nagyon fontos folyamatot, tényt, eseményt, személyi összeföggést, melyek felkelthetik a Látogatók érdeklődését a könyv iránt.  Kezdjük azzal: mennyiben volt  valamiféle világforradalom része a Tanácsköztársaság? Hatos Pál szerint a Trockij által elképzelt világforradalomra 1918-1919-ben inkább csak a kommunisták egy részének szándéka volt meg, semmint valós politikai realitásként lehetett volna számolni ezzel az eshetőséggel. Kun Béláékat a Lenin-féle