Könyvekről mindenkinek

 Hársing László könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy közérthető nyelven, problémacentrikusan ( elhagyva a szokásos történeti szemléletű ábrázolást) bevezessen abba hatalmas szellemi konglomerátumba, amit úgy neveznek: filozófia. A Nyitott gondolkodás eredetileg felsőoktatási tankönyvnek készült,de mindenki számára ajánljuk, aki most teszi meg az első lépéseket a filozófia tanulmányozásának rögös útján.  Megtudhatjuk e könyv által, miért különbözik a filozófia a szaktudományoktól, s hogy utóbbiak képesek-e választ adni az élet végső kérdéseire. Hosszasan foglalkozik a Szerző az érvelés szabályaival, feltételrendszerével. Nagyon sok esetben felhívja az Olvasó figyelmét a másik véleményének tiszteletben tartására, a toleranciára ( recenzens tapasztalatai szerint az elsőéveseknél a filozófia viták olykor kissé hevessé válnak, indokolatlanul hamar felforr az ifjúi vér,úgyhogy ezek a figyelmeztetések egyáltalán nem a levegőbe szállnak, nagyon is konkrét alapjuk van). Megisme

 Az 1913-ben megjelent Family Hotel Heltai Jenő nagysikerű kisregényének, Az utolsó bohémnak, voltaképpeni előzménye.Az utolsó bohém ugyanis akkora könyvsiker volt, hogy Heltai elhatározta: megtartja a főhőst, Mák István alanyi költőt, és megírja fiktív életének méginkább fiktív,humorosan lehangoló párizsi mozzanatait. Jöjjön hát egy spoiler erről az elképesztő, minden általunk elképzelhető valóságot humoros formában feje tetejére állító történetről!  Mák István "alanyi költő" Párizsban, pontosabban:annak egyik külvárosában, tengeti napjait a Family Hotelben, ami annyiból " family", hogy anya és lánya működtetik, merthogy nagyobb személyzetre már nincs pénz. Madame Doury, a tulajdonosnő amúgy rendes asszony, néha elenged a szállásdíjból a szegény vendégeknek ( mindenféle diákok laknak itt:távol-keletiek, kelet-európaiak, olaszok és számtalan más náció), sőt, ha nagyon szépen kérik, még kölcsönt is ad, persze, magas kamatra, és az a szabály, hogy aki nem adta meg az

 Heltai Jenő miden idők legkorszerűbb magyar írója, mert mindenkor aktuális lesz. Könyveiben, színdarabjaiban hihetetlen sztorik és jellemek, ugyanakkor végtelen empátia és szeretet vonul végig. Az utolsó bohém 1911-ben jelent meg, a Nyugat kiadásában, de aki nem szeretne ennyire antikvár lenni, az megtalálhatja a szöveget a Magyar Próza Klasszikusai sorozatban megjelent, nagyon szép borítóval ékesített Három kisregény című kötetben. A rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk Az utolsó bohémról, mely- mint egyes értelmezők állítják- nem a századforduló könnyed, bohém világának nosztalgikus elsiratása, hnem egy kitűnő, szórakoztató kisregény.  Mák István " alanyi költő" ( itt ezt úgy értjük, hogy mindig magáról ír verset) elhatározza, hogy kimegy Párizsba, az akkori világ szellemi-művészeti fővárosába. Csakhogy arra nem gondol, hogy pénzre is szüksége lesz, ezért aztán pénz nélkül tengeti életét a világ akkori legcsidálatosabb városában, szó szerint éhezik. Csak barátjá

 A meglehetősen " krimiszerű" cím ellenére H.Barta Lajos könyve egyáltalán nem krimi,inkább bűnügyi témákkal is foglalkozó szociográfia. A kiváló újságíró, publicista remekül vette észre a Kádár-korszak mindennapi életében jelentkező torzulásokat, elmaradásokat, groteszk helyzeteket. Minden esemény ( többnyire ezek tragikus események) mögött az emberi lelket, a lélektani motivációt kereste. E rövid könyvajánlóban csak rövid ízelítőt nyújtunk ezekből a furcsa ( erről is lesz szó) szociográfiákból. Azaz:újságírói magánnyomozásokból. Egy pár csizma:egy élet. Ez a kötet nyitódarabja, meglehetősen érdes, brutális történet, mely a 20.század magyar valóságában esett meg. A második világháború vége felé, 1945-ben, amikor a szovjet csapatok már Magyarország területén vannak, a falu gazdag parasztjai összeülnek egy iszogatásra. Kissé jól sikerül az iszogatás, kora délutánra már mindannyian részegek. " Megtalálják" a birtokon dolgozó, kissé együgyű bérest, aki olyan szegény, h

 Nagyon szeretek irodalmi antológiákat olvasni, olyan, mintha jobbnál jobb borokat kóstolna az ember egymás után.A KMI 12 Programot a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága indította útra. A kötet legfőbb sajátossága, hogy egyaránt olvashatók benne ismert és elismert irodalmárok éppúgy, mint egy-két köteten " túllévő", feltörekvő ifjak. Ebben a rövidke ajánlóban nincs módunk minden közölt költő és író minden verséről szót ejteni, inkább csak bele-bele kapunk ebbe Luzsicza István által összeállított, s remekül kifőzött irodalmi vegyestálba, hogy aztán sok-sok olvasó keresse a kötetet a legközelebbi antikváriumban vagy a könyvtárakban.  Számomra nagyon-nagyon kellemes meglepetés volt Kopriva Nikolett költészete. Ezek a versek téren és időn át ívelnek valami vágyott- és halandó számára soha el nem érhető- messzeségbe. Az egyén kilép testi pillanataiból, " más világban andalog", másról beszél, mint amiről itt a Földön szokás. ( Ja: és másokkal b

 William von Hippel: A nagy társas ugrás című könyvében arra vállalkozott- s vállalását sikerrel is teljesítette- hogy elbeszélje nekünk, a tudomány eszközeivel, hogyan fejlődtünk társas lénnyé ,hogyan vált alkalmassá az ember pszichéje arra, hogy nagy létszámú és bonyolult alrendszerekből álló társadalmat jól-rosszul működtessen. Mindeközben számtalan újdonságot mond el nekünk az állatok és az ember evolúciójáról, fővonalról és mellékutakról, s útmutatót ad a 21.század olvasója számára is:milyen trendeket, jelenségeket kellene továbbfejlesztenünk és miért. Fejezetről fejezetre ívelő spoiler helyett- melynek sok könyv esetében megvan a létjogosultsága- inkább csak észrevételeket fűznék William von Hippel könyvéhez, amolyan gondolati kapaszkodókat, hgy aztán a Kedve Látogató megrohanja a könyvesboltokat vagy a könyvtárakat, s egészében kívánja elolvasni ezt a nagyszerű könyvet. 1. Von Hippel teljes egészében elfogadja a darwini evolúció elméletét, sőt, társadalmi- pszichológiai szinten

 Véleményem szerint a 21.század Európájának irodalmi műfaja a novella ( illetve az elbeszélés, a magyar irodalmi köznyelv olykor szinonímaként használja a kettőt, hibásan). Az emberek rohannak mindnfelé, kevés idejük marad az olvasásra- az íróknak pedig az írásra. A rövidpróza ebben a helyzetben ideális:kifejező, markáns, olykor meghökkentő történetekkel lehet megragadni manapság az Olvasó figyelmét.Ezt teszi Horváth M.András is kitűnő, Kávészünet című kötetében. 52 novella található a könyvben, minden hétre egy. Formailag és tartalmilag a legváltozatosabb írások, mindenfajta ízlésű és érdeklődésű ember számára. Spoiler vagy tudálékos irodalmiaskodó elemzés helyett kiválasztottam a kedvenceimet a kötetből, és ezekről szólnék néhány szót.  A Zongorista:egyszerűen elképesztő, ez a volt a könyvben szereplő novellák közül,amit hatszor is elolvastam. A mű magáról az alkotásról szól, arról a menekülésekkel és egybelvadásokkal terhes folyamatról, amely által egy tehetséges ember próbálja felé