Könyvekről mindenkinek

 Ed McBain a huszadik század egyik legjobb amerikai krimiírója volt. Karácsonyi ajándékok című könyvében egy igen-ige régi bűnügyi eljárásjogi kérdést feszeget:szabad-e a nyomozónak valakit azért gyanúba vennie, mert az illető nem úgy viselkedik, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Ha végigolvassák Kedves Látogatóink a spoilert, érteni fogják, mire gondolok. Úgyhogy következzék is a spoiler! New Yorkban játszódik a történet, az 1970-es évek elején. A városon kiütött a karácsonyi pánik, mindenki az utolsó pillanatban igyekszik karácsonyi ajándékokat vásárolni. Carella nomozó is már inkább hazafelé gondol, semmint a munkájára. Ebben a helyzetben váratlan és szokatlan gyilkossági eset történik.  Egy középosztálybeli, többek között portai szolgálattal is rendelkező társasház egyik második emeleti lakásában( az emeletnek még lesz jelentősége) holtan találják Mst.Fletchert. Kegyetlenül ölték meg, halála után még meg is forgatták a kést a hasában. Carella és csapata betörésre gyanaks

 Hát, azt azért szögezzük le:takarítani Norvégiában sem egyszerűbb munka, mint Magyarországon, legfeljebb kicsit ( nagyon) többet fizetnek érte...Kun Árpád legújabb könyve,a Takarító férfi,önéletrajzi ihletésű regény,több okból is kiváltotta forrón ügybuzgó érdeklődésemet. Először is:azon, hogy egy férfi takarít, Norvégiában senki nem akad fenn, sőt, a szociális otthonban még örömmel is látták a férfi munkaerőt, legalább lesz, aki emelgesse a beteget.E recenzió-sorok írója is volt szerencsés a takarítói mesterségben gyakorolni magát Magyarországon-szerencsére rövid ideig-, s egyesek ( főképp a középkorú hölgyek korosztályának tagjai) bizony megnézték, egyszer-egyszer szóvá is tették: miféle dolog az, hogy egy pasi takarít? Miért nem egy nőt küldtek? A másik, ennél jóvabb mélyebb és szerteágazó kérdéskör:milyen egy magyarnak Norvégiában? Tényleg anyira más arrafelé az életmód,a kultúra? A válasz- Kun Árpád könyve nyomán- igen. Csak néhány különbség: - az emberek alig vagy egyáltalán nem

 Stefan Ahnhem napjaink egyik legnépszerűbb skandináv krimiszerzője. Az általa megteremtett karakter, a mindig az igazságért küzdő Fabian Risk nyomozó már lassan kezdi utolérni a réges-régi " nagy detektívek" népszerűségét. A halálos X című könyvben Risknek olyan problémákat kell megoldania, melyek elég alaposan próbára teszik fizikai és szellemi állóképességét. Nagyon tömör spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, hogy Kedves Látogatóink aztán első lendületből megrohamozzák a könyvesboltokat, könyvtárakat. Már ha szeretik a krimit, persze... Az öt kötetből álló regényfolyam ott maradt abba, hogy állítólag öngyilkos lett Risk mentora, az általa nagyon kedvelt Elvin nyomozó. Risk nem hisz az öngyilkosságban, szerinte gyilkosság volt, van is gyanúsítottja, mégpedig saját kollégája, Molander. A halálos X című könyv úgy indul, hogy Fabian és kolléganője éppen átvizsglják Elvin hajóját. A tüzetesen alapos helyszíni nyomelemzés arra az eredményre jut, hogy Elvin nyomozott valaki ut

 Ez a könyv, kiváló tanulmánykötet, 2007-ben jelent meg a magyar gazdaság-és társadalomföldrjazi kutatás egyik vezető személyiségének, Dr.Becsei József professzornak 70. születésnapja tiszteletére. A kötetben közölt tanulmányok rnedkívül sokoldalúak, az infrastruktúra 21.századi helyzetétől a magyar települések demográfiájának alakulásától az adalékanyagoktól mentes, egészséges táplálkozásig. Jelen könyvajánlóban nem áll módomban minden itt közölt tanulmányról külön-külön írni, csupán arra vállalkozhatok, hogy A társadalmi földrajz világaiból, eből a több, mint 500 oldalas laudációból, néhány mondatban bemutatok néhány nagyon érdekes és a könyv megjelenése óta aktuális tanulmányt.  Itt van mindjárt Abonyiné Palotás Jolán:Magyarország infrastrukturális fejlődésének néhány sajátossága című írása. Szerző, nagyon korszerűen, az infrastruktúra fogalmát átfogóan, komplexen értelmezi. A 19.oldalon található, Magyarország rendszerváltozás utáni infrastrukturális fejlődésének főbb indikátorai c

 Hársing László könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy közérthető nyelven, problémacentrikusan ( elhagyva a szokásos történeti szemléletű ábrázolást) bevezessen abba hatalmas szellemi konglomerátumba, amit úgy neveznek: filozófia. A Nyitott gondolkodás eredetileg felsőoktatási tankönyvnek készült,de mindenki számára ajánljuk, aki most teszi meg az első lépéseket a filozófia tanulmányozásának rögös útján.  Megtudhatjuk e könyv által, miért különbözik a filozófia a szaktudományoktól, s hogy utóbbiak képesek-e választ adni az élet végső kérdéseire. Hosszasan foglalkozik a Szerző az érvelés szabályaival, feltételrendszerével. Nagyon sok esetben felhívja az Olvasó figyelmét a másik véleményének tiszteletben tartására, a toleranciára ( recenzens tapasztalatai szerint az elsőéveseknél a filozófia viták olykor kissé hevessé válnak, indokolatlanul hamar felforr az ifjúi vér,úgyhogy ezek a figyelmeztetések egyáltalán nem a levegőbe szállnak, nagyon is konkrét alapjuk van). Megisme

 Az 1913-ben megjelent Family Hotel Heltai Jenő nagysikerű kisregényének, Az utolsó bohémnak, voltaképpeni előzménye.Az utolsó bohém ugyanis akkora könyvsiker volt, hogy Heltai elhatározta: megtartja a főhőst, Mák István alanyi költőt, és megírja fiktív életének méginkább fiktív,humorosan lehangoló párizsi mozzanatait. Jöjjön hát egy spoiler erről az elképesztő, minden általunk elképzelhető valóságot humoros formában feje tetejére állító történetről!  Mák István "alanyi költő" Párizsban, pontosabban:annak egyik külvárosában, tengeti napjait a Family Hotelben, ami annyiból " family", hogy anya és lánya működtetik, merthogy nagyobb személyzetre már nincs pénz. Madame Doury, a tulajdonosnő amúgy rendes asszony, néha elenged a szállásdíjból a szegény vendégeknek ( mindenféle diákok laknak itt:távol-keletiek, kelet-európaiak, olaszok és számtalan más náció), sőt, ha nagyon szépen kérik, még kölcsönt is ad, persze, magas kamatra, és az a szabály, hogy aki nem adta meg az

 Heltai Jenő miden idők legkorszerűbb magyar írója, mert mindenkor aktuális lesz. Könyveiben, színdarabjaiban hihetetlen sztorik és jellemek, ugyanakkor végtelen empátia és szeretet vonul végig. Az utolsó bohém 1911-ben jelent meg, a Nyugat kiadásában, de aki nem szeretne ennyire antikvár lenni, az megtalálhatja a szöveget a Magyar Próza Klasszikusai sorozatban megjelent, nagyon szép borítóval ékesített Három kisregény című kötetben. A rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk Az utolsó bohémról, mely- mint egyes értelmezők állítják- nem a századforduló könnyed, bohém világának nosztalgikus elsiratása, hnem egy kitűnő, szórakoztató kisregény.  Mák István " alanyi költő" ( itt ezt úgy értjük, hogy mindig magáról ír verset) elhatározza, hogy kimegy Párizsba, az akkori világ szellemi-művészeti fővárosába. Csakhogy arra nem gondol, hogy pénzre is szüksége lesz, ezért aztán pénz nélkül tengeti életét a világ akkori legcsidálatosabb városában, szó szerint éhezik. Csak barátjá