Könyvekről mindenkinek

 Nyikolaj Bergyajev a 20.század egyik legellentmondásosabb filozófusa. Orosz arisztokrata családból származik,kapcsolatba került marxistákkal,keresztényekkel,a hivatalos egyházat elítélő keresztényekkel,anarchistákkal. Éppen ezért a Bergyajev munkásságával foglalkozók próbálták őt a legkülönbözőbb dobozokba belehelyezni. Anarchista,marxista,szociáldemokrata,keresztény-egyik besorolás sem bizonyult helyénvalónak.  Hogy miért,az kiderül az Önmegismerés című könyvből. Ez egy afféle filozófiai önéletrajz,melyben Nyikolaj Bergyajev saját szellemi útjának főbb állomásait rajzolja meg,igen érthető és élvezetes stílusban. Bergyajev perszonalista filozófus. Hogy ez mit jelent konkrétan az ő esetében,ezt az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A perszonalizmus szerint minden megismerés legfőbb tárgya a megismerő,azaz a személy. Minden,a külvilágból érkező inger,ismeret,stb áthalad az egyénen,ezért megváltozik. 2. Az előzőekből következik,hogy nincs abszolút objektív dolog. Nem tekinthet el az egyé

 Veres Péter a magyar irodalmi hagyományban úgy él,mint autodidakta népi író,aki realista regényeket és elbeszéléseket írt szegényparasztokról és zsellérekről. Veres Péter a magyar történelmi hagyományban úgy él,mint parasztpárti politikus,aki egy ideig hadügyminiszter volt,aztán a Rákosi-féle kommunista vezetés félreállította. Az Olvasónapló 1953-1956 című könyvből kiderül,hogy mindkettőnél jóval több volt. Gondolkodó volt. Olyan gondolkodó,aki nem szerette sem a teológiát,sem a filozófiát,szerette viszont a józan észt. Nem tartotta nagyra a politikusokat (ideértve az 1950-es évek gárdáját is),de kereste a történelem általános összefüggéseit. Érdekelte,miért születhetett meg a Római Birodalom bukása után a keresztény Európa. Talán gondolhatnánk áthallásra is...Érdekelte,hogyan maradhatott hatalmon annyi éven át Napóleon. S foglalkoztatta a huszadik századi diktatúrák helyzete,és igen,itt a többes szám azt jelenti,nemcsak a német,de más diktatúrák is érdekelték,bár érthető óvatosságból

 Ancsel Éva:Éthosz és történelem című könyvében azzal foglalkozik,hogyan van jelen az ember társadalmi és egyéni életében az éthosz vagy etika. Könyvének első fejezeteiben azt a kérdést teszi fel:vajon létezik-e erkölcsi világrend,vagy pedig csak ember alkotta konstrukció az egész. Ancsel Éva az erkölcs kialakulásában kulcsszerepet tulajdonít a bűntudatnak. Szerinte az embert tulajdonságainak inkongruenciája teszi képessé az erkölcsi szabályok megteremtésére. Részletesen elemzi Kantot,aki szerint "az erkölcsi törvény közvetlenül határozza meg az akaratot". Ancsel Éva vitatja ezt a megközelítést.  Márpedig,véli a Szerző,erkölcsre szükség van,mert az ember hiánylény. Mindig kell neki valami más,valami több. Nem a puszta túlélés a célja,a lándzsahegyet is kidíszíti. Az állandó kívánás pedig állandó harchoz vezethetne,ha nem lenne erkölcs.  A történelemben az éthosz mindig más és más volt,merthogy az éthoszt a társadalmi körülmények is formálják. Jó példa erre a második világhábo

 Hernádi Gyula könyve különleges. Egyszerre novella,dráma,regény és keleti ezoterikus könyv. Egyszerre történet és filozófia. Egyszerre múlt,jelen és jövő.  A történet főhőse Gordos György,ismert és elismert író,aki olyan léthelyzetbe kerūl,hogy át kell tekintenie élettörténetét. Megismerjük az író gyermekkorát,felnőtté érését,íróvá válását. Gordos magánélete pillanatnyilag rendezettnek tűnik,barátnője,Edit,egy jó nevű pesti gimnáziumban tanít. Aztán jön egy meghívás. Egy vidéki színház igazgatója azt szeretné,ha Gordos megrendezné saját darabját,a Hagyaték címűt,amely Arisztotelész korába vezet bennünket. Gordos elvállalja a felkérést,s már az első próba után beleszeret Bardócz Krisztinába,a nála 33 évvel fiatalabb színésznőbe,aki a jogi pályát hagyta ott a színház kedvéért. Hatalmas testi-lelki élményeket élnek át együtt,ám egy próbán tragédia történik:Krisztina összeesik és meghal. Megrepedt az aortája.  Gordos mágia segítségével eléri,hogy a halott 3 napra feltámadjon. Ellátogatnak

 Szentkuthy Miklós (1908-1988) A magyar irodalom egyik legkülönösebb szépírója. Műveiben a klasszikus módon vett szépirodalom keveredik a filozófiával és a korszerű pszichológiával. Szentkuthy Miklós Baumgarten-díjas, Kossuth-díjas, szóval már életében felismerték írói zsenialitását. Melyet a Fejezet a szerelemről című könyv maximálisan igazol. Nem könnyű olvasmány, inkább azoknak ajánljuk, akik már elolvasták és szellemükben fel is dolgozták a Nyugat korszakának legfontosabb alkotóit.  A könyv cselekménye röviden a következő: egy középkorias, észak-itáliai városka szörnyű napra ébred, mivel meghalt a pápa, aki mellesleg a város szülötte volt. Az ilyenkor szokásos, Itália földjén eléggé érzelmes gyászünnepséget a város polgármesterének kellene megszerveznie. Csakhogy ő most nem tud erre koncentrálni, magánéleti problémái miatt. Felesége hosszú ideje ágyhoz kötött beteg, ő pedig, mint később kiderül, az asszony beleegyezésével, egy prostituálthoz jár. Csakhogy a prostival is kezdenek ba

 Ezt a könyvet azoknak ajánljuk,akiket egyaránt érdekel a történelem,a filozófia és a színház.  Georg Büchner a német drámaírás zsenije volt,1813-1837.között élt.Stílusát az irodalom-és színháztörténészek általában realistának minősítik,ebben szerintem nincs igazuk. A Danton halála című dráma (magyarul többször is megjelent könyvalakban)legfeljebb annyira realista,mint Csehov vagy Sartre. Büchner zsenialitása pontosan abban áll,hogy a valós cselekmény hátterében a drámaírás felemelkedik a filozófia szintjére. Mert a történelwmkönyvekből ismerjük a cselekményt. Robespierre kivégezteti Dantont,megteremtve ezzel a nagy francia forradalom egyik legendáját. De Büchner nem a történelemről akar velünk beszélgetni.  Hanem Istenről. Létezik erény? Pontosabban:létezik Erény?Ha létezik,mennyiben keresztény és mennyiben polgári,emberi alkotás? Mi az,amit megtehetünk az erény nevében? Lehet-e erényes az,aki ellensége a szabadságnak?  Isten teremtette a világot? Ha Ő teremtette,bele is avatkozik ann

Tamás Attila 1978-ban megjelent könyve az egyik legkülönösebb magyar költő,Weöres Sándor életével és munkásságával foglalkozik. Valóban annyira egyszerű volt Weöres pályakezdése, mint ahogyan azt az irodalomtörténet számontartja?Igaz,hogy 16 éves korában már Kosztolányi Dezső is elámult Weöres versein? Igaz,hogy hosszú éveket töltött a keleti vallások és filozófiák, a konfucianizmus és a taoizmus tanulmányozásáaval? Igaz,hogy a második világháború során megszökött a frontról? Valóban csak azért kezdett gyermekverseket írni, mert "komoly" költeményeit a kommunisták betiltották?Tényleg Weöres Sándor harcolta ki,hogy Babits Mihály visszakerüljön az irodalmi köztudatba? Hogyan vált az 1970-es évekre egy egész ország kedvencévé, a magyar irodalon élő klasszikusává? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ha alaposan elolvassuk a kitűnő irodalomtörténész-esztéta,Tamás Attila kitűnő könyvét.

A 31 éves, Vietnamban született, de amerikai egyetemeken tanuló Ocean Vuong a kortárs szépirodalom egyik legnagyszerűbb könyvét alkotta meg. A Röpke pillanat csak földi ragyogásunk című mű központi kérdése: a huszadik század történelmi- és ezzel együtt járó, gazdasági-társadalmi- emberi- etikai drámái hogyan nyúlnak át a 21. századba, jelentenek-e megpróbáltatást a fiak, az utódok nemzedéke számára. Vuong válasza az, hogy igen. Nem múlt el nyomtalanul a vietnami- amerikai háború, a bombák füttye, az elpusztított város ott kísért a szereplők álmában. A hatvanas évek családellenes politikája pedig máig érezteti hatását, csakúgy, mint az egzisztencialista filozófia keresztényellenes, romboló hatása. A könyvben olvasható fiktív leveleket Kiskutya, az Amerikában élő vietnami fiú írja, de igazából bármelyik mai huszon-harmincéves írhatná. Valami furcsa elhagyatottság van ebben a generációban, a jóléti társadalom egyik paradoxonját testesítik meg ők. Kamaszkorukban kikövetelték, hadd lehes

Az ember úgy kezdi, hogy nevet. Neveti Szomory Dezső sajátságos nyelvhasználatát, a szecessziós túlburjánzást, a kultúrába való önfeledt szerelmet, felmagasztalást. Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz című könyve semmihez sem hasonlít, amit eddig olvastam. Sőt, Szomory Dezső sem hasonlít senkihez sem, akit eddig olvastam. Elképesztően művelt. Mindent megtesz, hogy ezt a világ tudomására hozza. Ő nem műveli az irodalmat, ő maga az irodalom. Ebben él, versekben és filozófiákban, megnemesített fiatalkori szerelmekben. Őt teljes egészében átjárta a kultúra. Behatolt a szellemébe, hogy ott valami irodalom-félét hozzon létre, valami írottat, amit talán az Olvasók egy része is ért, vagy legalábbis próbál érteni. Nem árt hozzá tudni németül és franciául. Mi a műfaja a Levelek egy barátnőmhöz c.alkotásnak? Hát, alkotás. Szívből fakadó,bennsőből táplálkozó levélregény, önvallomás, önéletrajz, de nem fizikai, mert a külső élet sosem érdekes Szomory számára, csak a belső, lelki-szellemi.

akarsz röhögni egy irtózatosat? Na, figyelj: " A történelmi materializmus, mint olyan, tárgyát filozófiai általánosságban ragadja meg: megfogalmazza " a társadalmat, a társadalmi fejlődést, törvényeit és hajtóerőit, a társadalmi életet totalitásában, összességében, oldalainak, viszonyainak, folyamatainak belső összefüggésében és kölcsönhatásában vizsgálja." ( Idézet a Marxista filozófia alapjai című könyvből, Kossuth, 1960.), Hollitscher idézi könyve magyar kiadásának 49. oldalán Kedves Olvasó! Ha még nem volnál járatos marxista szexológiában, elmondanám, hogy Hollitscher úr Szexualitás és társadalom című könyve totálisan kimeríti ezt a témát. Olyan művekből olvashatsz idézeteket, mint Engelstől A német parasztháború, A család, a magántulajdon és az állam eredete, Marxtól és Engelstől A politikai gazdaságtan bírálatához, Lenin Válogatott művei III. kötet, de elkalandozhatsz a Pszichoanalízis és marxizmus című könyv élményes szövegvilágába. Hogy aztán hogyan kerül Mar

A homoszexualitás isteni eredetű? Szerintem nem. A keresztény Isten biztosan nem kedveli a homoszexualitást. Nyikolaj Bergyajev, a huszadik század elejének nagy orosz filozófusa szerint viszont - ahogy az Alkotás értelme című könyvében leírta- igen. Csak akkor azt nem értem, miért tiltja a Biblia a homoszexualitást, ha az egyszer isteni eredetű? Bergyajev válasza erre az, hogy Istennek titkai vannak, melyeket nem oszt meg velünk. De ha Isten nem osztja meg velünk, emberekkel, ezeket a titkokat, akkor ő, Nyikolaj Bergyajev filozófus, honnan tudja, hogy a homoszexualitás isteni eredetű? Megbeszélte Istennel? Ha ennyire szoros kapcsolatban állnak, akkor miért tagadja Bergyajev a hit fontosságát- egész munkássága alatt ateista volt ( agnosztikusnak nevezte magát, de valójában ateista volt, szerintem). Azt sem igazán értem, hogy egy esztétikai műben, mint Az alkotás értelme, miért esik szó a homoszexualitásról? Mi köze van egy műalkotás értelmi felfogásának ahhoz, hogy valaki homoszexuá

A Robertson és Holzner által szerkesztett Identity and Authority című tanulmánykötet szerzői ( pl. G.E.Svanson) arra a kérdésre keresnek választ, hogyan alakul ki az emberi identitás. Hogyan válik el az ember a szülőktől? Egyáltalán. előfeltétele-e az identitás kialakulásának a fizikai önállóság, vagy pedig szülőtől függő gyermeknek is van már önálló, határozottan körvonalazható identitása? A személyiség kialakulásához hozzájárul az intellektus, vagy éppenhogy ellene dolgozik, amennyiben túlságosan is analitikus, kontrollt jelent a fejlődő személyiség számára? Hogyan alakul ki a hit? Milyen tényezők befolyásolják a gyermek vallásosságát? A hívő gyermek jobban elfogadja a tekintélyt, az autoritást? Ilyen és ehhez hasonló, a pszichológia, a szociálpszichológia, a pedagógia és filozófia körébe tartozó kérdésekre kapunk választ ebből az 1980-ban megjelent kötetből. Blackwell, Oxford, 1980.

A Theologische Akademie című keresztény könyvsorozat 11. kötete Frankfurtban jelent meg, 1974-ben, Johannes Beutler és Otto Semelroth szerkesztésében, természetesen német nyelven. A könyvben közölt tanulmányok olyan, ma is aktuális kérdéseket boncolgatnak, mint: A világiasság térhódítása- és mit tehet ez ellen az egyház? Hogyan viszonyuljon a kereszténység az iszlámhoz, a hinduizmushoz, a buddhizmushoz? Hogyan tartsa meg az egyház maga testében a megkeresztelkedett világiakat? Miért mondanak nemet a fiatalok a kereszténységre? Miért vonzódnak a fiatalok a keleti vallások és filozófiák iránt? Létezik-e ökumenikus egyház? Egyszóval, arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol a kereszténység helye a világban. Azt gondolom erről, mint újjászületett, hívő keresztény, hogy napjainkban- és már a könyv megjelenése idején is- annyiféle eszmével, valódi- és álfilozófiával bombázzák az embereket, hogy érthető az, ha egy világi ember kíváncsi erre vagy arra, szeretné kipróbálni ezt vagy

A könyv alcíme: Tervezd meg az örömteli élethez vezető utat Egy apró megjegyzés: egy felkiáltójel elkelt volna az alcím után... Bevallom, gyanakodva vettem kézbe Mo Gawdat könyvét. Azt gondoltam, itt egy újabb topmenedzser, aki unalmában filozófiával megboldogítja az erre fogékony világot, sikerreceptekkel. Kellemeset csalódtam. Mo Gawdat könyve nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elhelyezi az emberi létet a különböző dimenziókban. Olvashatunk ember és idő viszonyáról, ember és tér viszonyáról, az érzékelésről, az emberi kapcsolatok fontosságáról. Elgondolkodhatunk azon, hogy a keleti vallások tanításával összhangban valóban szenvedésnek tekinthetjük-e a létet, végtelen körforgásnak, vagy pedig kapott az emberiség esélyt arra, hogy lineárisan kitörjön ebből a körforgásból. Külön rokonszenves számomra, hogy egy, a boldogsággal foglalkozó könyv teret szán az evolúciónak, pontosabban: a darwini evolúció tagadásának is. Mert ha az ember úgy tekint önmagára, mint az állatvilágból mi

Henri Bergson filozófiáját- csakúgy, mint minden más filozófiai rendszert- a 21. század fogyasztói filozófiája alaposan felülírta- igazságtalanul. Az Idő és szabadság című könyv , Dienes Valéria remek előszavát követően, három fejezetre oszlik. Az első fejezet "A lélektani állapotok erősségéről" címet viseli, a második címe " Az eszméleti állapotok sokszorosságáról" címet viseli. A harmadik fejezet címe : Az eszméleti állapotok szerveződéséről. Mindez már sejteti, hogy nem könnyen emészthető szövegről van szó. Arról azért még a nagyon laikus Olvasó is elgondolkodhat, hogy hogyan is működik  remény. Bergson szerit úgy, hogy alapjában véve boldogtalanok vagyunk, ám időről- időre a jövő egyszerre több, egyenértékű és pozitív érzést kiváltó formában vetül elénk. Ezek közül egyet választhatunk, kénytelenek vagyunk elhagyni a többit, ez pedig új ból boldogtalanságot vált ki belőlünk. Körforgás tehát, boldogság és boldogtalanság között- ha ezt elhinnénk, egyetlenegy depre