Könyvekről mindenkinek

A könyvgyűjtemény szakirodalmi könyvjegyzéke olvasható itt. Balla Árpád: történelem és állampolgári ismeretek 6. osztály számára. TK, 1988 Baló György-Lipovecz Iván: Tények könyve '89. Computerworld, 1988. Fehér Ferenc-Heller Ágnes: Jalta után.Kelet-Európa hosszú forradalma Jalta ellen. Kossuth, 1990. HVG Karrier Plusz, 2008. Gyimesi Sándor: Utunk Európába. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Kocsis Imre: Függvényegyenletek, stabilitás. Studium, 2005. Kolozsvári Grandpierre Emil: Négy-öt magyar összehajol...Magvető, GYI Lantos Rezsőné-Lukin Lászlóné: Ének-Zene 2. TK, 1988. Mészáros Vilma: A mai francia regény. A kísérleti regénytől a regénykísérletekig. Gondolat, 1966. Mónus Imre: Szigorúan titkos iratok,1920-1944. Hajdúböszörmény, 2008. Nyakas Miklós ( szerk.): A Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. Hajdúböszörmény, 1980. Salgó lászló: Gyarmatpolitika Napóleontól De Gaulle-ig. Kossuth, 1977. Alain Schom: Bonaparte Napoleon. Aquila, 2001. Simai Mihály ( szerk:): Oroszország két v

Monumentális könyvet írt Tolsztoj, több, mint ezerötszáz oldal a Háború és béke két kötete, éppen ezért egy ilyen kis blogban nem lehet arra vállalkozni, hogy átfogó értékelést adjunk a regények regényéről. Éppen ezért egy elbeszélői megoldásról, a francia nyelv használatáról szeretnék beszélni. Miért van az, hogy egy orosz regényben, a napóleoni időkben játszódó Háború és békében olyan sok francia szöveg fordul elő? Nemcsak a franciák, de az orosz regényalakok is franciául beszélnek, Európának akkoriban az volt a " művelt nyelve". A francia nyelv funkciója kettős: 1. Tolsztoj azt akarja bizonyítani ,hogy a korabeli oroszországi elit, ellentétben a nyugat-európai értelmiség állításával, igenis átvette a nyugati műveltség alapjait, még ha olykor felszínesen is. 2. A francia szövegeknek elidegenítő hatásuk van, lelassítják a rohamosan sodró történetet, megállásra, töprengésre késztetik az Olvasót. Ajánlom mindenkinek, olvassa végig Andrej hercegnek, Natasának és többiekn

Tudomásom szerint ez a Magyarországon megjelent első afrikai regény. Kosztolányi Dezső fordította. Valamikor a két világháború között jelent meg, a Légrády fivérek kiadásában. Az izgalmas cselekmény két szálon fut: Ubangi-Sari néger törzsei elégedetlenek a francia uralommal szembenám nem tehetnek ellene semmit. Maran plasztikusan mutatja be, hogyan tette tönkre a francia uralom az afrikai természeti környezetet, az itt élő népek természetes életterét. Az igazi nagy sztori a szerelmi szál. Batuala törzsdfőnök egyik felesége, Jasszigendzsa, elcsábítja a törzs egyik tagját, Bisszibengit. A történet vége nem lehet más, csak halál. Hogy izgalmas könyv a Batuala? Nincs jobb szó rá: sejtelmes, misztikus, lebilincselő!