Könyvekről mindenkinek

Órigenész a Kr.u.3. században alkotott. Nem kifejezetten írónak, inkább tanítónak tartotta magát. Missziója volt az embereket elgondolkodtatni Istenről, életről, a keresztény élet princípiumairól. Az imádságról és a vértanúságról című könyv válogatott írásait tartalmazza, a Szent István társulat kiadásában, az Ókeresztény írók sorozat 14. köteteként,egyszerű, de nagyon szép kötésben. Ha valamilyen vezérelvet keresnénk a bibliamagyarázó szövegekben, talán a 131. oldalon található szövegrészt emelhetjük ki, mely az Imádságról c. mű része. Arról ír itt Órigenész, hogy mivel az ember a legkülönb a földi lények között, többet is kell adnia Isten számára, mint a többi lény. Teljes szívünkből kell Istent szeretnünk. Azt hiszem, keresztény ember számára ennél nem is kell több.

Ruth Fulton Benedict a második világháború után, magas rangú amerikai katonák kérésére írt könyvet a "japánokról", a kulturális antropológia módszereit használva. Megtudhatjuk, hogyan viszonyultak a japánok a háborúhoz, miként viselték a nélkülözéseket, tényleg életüket és vérüket adták volna a császárért. Megismerkedünk olyan fogalmakkal, mint a giri, azaz a névhez kötődő becsület, a hadzsi, azaz a szégyen. Képet kapunk a japán történelem olyan fontos eseménysoráról ,mint a Meidzsi-reform, pontos elemzést olvashatunk ennek a mindennapokra gyakorolt hatásáról is. Bevallom, engem különösen érdekelt a japán gyermeknevelésről szóló írás- nem igaz ugyanis az a sztereotípia, miszerint a Felkelő Nap országában az öncélú szadizmusban merül ki a gyermeknevelés. Sokoldalú, olvasmányos könyv a Krizantém és kard, nemcsak Távol-kelet-szakértők számára, inkább a művelt nagyközönség okulására íródott. Nehéz letenni. 

"Kemény" címe ellenére nem tucatjellegű fantasy-regényről, hanem felnőtteknek is szóló mesekönyvről van szó, Szabó Virág remekművéről. A Mandralínia, a harcosok földjének lelki-szellemi forrása egy valódi gyászélmény, a belőle formált mese fő mondanivalója pedig az, hogy gyerekként is tudni kell feldolgozni a halált. Aki szerint ez túl sötét perspektíva kis lurkóink számára, az higgye el, hogy már a jó öreg Benedek Elek apó is alkotott halálról szóló meséket ( pl. A Szegény ember és a halál). Az elmúlásélmény feldolgozása közben pedig a gyermek személyisége is fejlődik, mint ahogy a főhősé, Sugár Annáé. Felnő a gyerek,meg kell tanulnia sötéten is látni, na, ezt akartam mondani-írni. 

Henri Bergson filozófiáját- csakúgy, mint minden más filozófiai rendszert- a 21. század fogyasztói filozófiája alaposan felülírta- igazságtalanul. Az Idő és szabadság című könyv , Dienes Valéria remek előszavát követően, három fejezetre oszlik. Az első fejezet "A lélektani állapotok erősségéről" címet viseli, a második címe " Az eszméleti állapotok sokszorosságáról" címet viseli. A harmadik fejezet címe : Az eszméleti állapotok szerveződéséről. Mindez már sejteti, hogy nem könnyen emészthető szövegről van szó. Arról azért még a nagyon laikus Olvasó is elgondolkodhat, hogy hogyan is működik  remény. Bergson szerit úgy, hogy alapjában véve boldogtalanok vagyunk, ám időről- időre a jövő egyszerre több, egyenértékű és pozitív érzést kiváltó formában vetül elénk. Ezek közül egyet választhatunk, kénytelenek vagyunk elhagyni a többit, ez pedig új ból boldogtalanságot vált ki belőlünk. Körforgás tehát, boldogság és boldogtalanság között- ha ezt elhinnénk, egyetlenegy depre

Azért annyira nem új, 1936-ban jelent meg, tehát idén már nyolcvan esztendős könyv. A Dante Kiadó adta ki, gondolván arra, hogy jó volna a Révai Lexikonnak egy kis konkurrenciát teremteni. Nem rossz lexikon, csak alul volt menedzselve, az üzletileg sokkal jobb feltételekkel induló versenytársak mellett nem volt esélye. Szakmailag viszont kiváló, vegyük például az Isten címszót- szerintem azóta sem készült megfelelőbb lexikális feldolgozása az Úrnak: vallástörténetileg, történetileg, pszichológiailag, bölcseletileg tekinti át Isten fogalmát, szerepét az emberiség történetében és jelenében. Nagyon szép és részletes a Japáni művészet címszó is. Egyetemesség és magyarság, a kicsiség és nagyság univerzumának pontos felmérése- ez jellemzi az Új lexikont. Mai napig haszonnal forgatható.

Elkészítettem a leghosszabb, legátfogóbb magyar kvízkönyvet, 1 millió kérdéssel. Tartalmazzák a teljes általános- és középiskolai ismeretanyagot Meg sok minden mást, amit szándékosan vagy véletlenül elhallgatnak előlünk.Ebből a könyvből olvashatnak most részleteket. 1. Melyik a Naprendszerünk legnagyobb égiteste? a. a Nap b. a Jupiter c. a Föld 2. Mikor támadta meg Hitler Németországa Lengyelországot, ezzel kezdetét vette Európában a második világháború? a. 1939-ben b. 1940-ben c. 1941-ben 3. Ki a zeneszerzője a Hunyadi László című operának? a. Liszt Ferenc b. Egressy Béni c. Erkel Ferenc 4. Ki írta a Nem tudhatom...című verset? a. Tóth Árpád b. Radnóti Miklós c. Babits Mihály 5. Hol található az Etna tűzhányó? a. Szicília szigetén b. az Ibériai-félszigeten c. Dél-Itáliában 6. Melyik város Somogy megye székhelye? a. Szekszárd b. Kapuvár c. Kaposvár 7. Mit jelent a „teacher” an

Nem krimi ez a könyv, hanem verseskötet, de még milyen...Egy idős úr, bizonyos Szent Varecza, dühös kirohanásai az állam- rablógyilkos, a magyar állam, illetve a szombathelyi rendőrkapitányság ellen, merthogy elvették a pénzét ( konkrétabban: a csempészett valutáját). Akit nem zavar az állandó káromkodás, önzés, és provokatív botrányokozás ( Szerző például még a hagyományos keresztvetést is módosítaná, önmagát az Atya-Fiú- Szentlélek trió mellé helyezve negyediknek, csodálkozom, hogy nem rohant ki a könyv ellen a katolikus egyház), szóval, borzalmas, botrányos, öncélú, ideges provokáció, az olvassa. Engem zavar.