Könyvekről mindenkinek

A Körkép című újság Debrecenben jelent meg, még abban az átkos-boldog időszakban( 2006.), mikor mindenki a Gyurcsány-kormányt utálta, és hitt a FIDESZ világmegváltó képességében. Ennek megfelelően ilyen témák és kifejezések találhatók a Körképben, mint " vörös bagázs", " Nekünk pedig Gyurcsány nem kell!"", meg ilyesmi. Nem vélik dicsőségére a magyar újságírásnak, hogy ilyesmi működött, de hát ezek is mi voltunk. Ez a mi közös történelmünk. Apró észrevétel: nem illik lapcímnek olyat választani, mely egyúttal egy könyvsorozat címe is. Ezt csak úgy, utólag...

Magyarul: Doktor Gray nyomoz. bizony, a 19. század egyik legnépszerűbb életrajzíróját sem kerülte el a kísértés, hogy írjon egy jó kis angol krimit, s Francis Henry Underwood nem az a szerző, aki ellenáll effajta kísértéseknek. Jól tette különben, a Doctor Gray Quest átmenetet képez a kalandregény és a Sherlock Holmes-típusú bűnügyi történet között. Nagypolgári milliőben játszódó, kicsit a puszta gyilkolódzáson túlmutató, élénk dialógusokkal tündöklő könyvet alkotott a népszerű író, szerintem mindig is ilyet akart- de azért Sherlock Holmes-sztorik színvonalától messze van. Egyébként nem ártana magyarul megjelentetni, hiszen annyi rossz krimit adnak ki, tanulságos volna a 19. századi angol mesterek munkáit is megismertetni a Tisztelt Olvasóközönséggel. Angolul olvasni mindenesetre jó nyelvgyakorlat. 

Az egzotikus nevű francia Colette egyike a 20.század kalandos életű íróinak ( költőinek, zenészeinek, politikusainak, egyszerű embereinek, stb.). Táncosnőként kezdte pályafutását ( kár, hogy nem volt szerencsénk...), aztán ponyvaíróként folytatta, és csak úgy mellékesen írt néhány remek, elsőrangú irodalmi alkotásnak tekinthető regényt is. Fő témái: szerelem, erotika, házasság, a család, elidegenedés, ember és természet viszonya. A Zsendülő vetés című kisregény remek olvasmány, két ártatlan tizenéves ( fiú és lány, a félreértések elkerülése végett...) szerelméről. Gyönyörű metaforák, bretagne-i tájak, tenger, pszichológusi pontossággal formált mondatok, poétikus természeti képek. És két ártatlan, mit sem sejtő fiatal...  A macska című kisregény pedig egy házasság csődjét írja le, inkább az abszurdhoz közelítő stílusban- de annak áliróniája, ál-avantgardja nélkül. Röviden összegezve: remek könyv, elsősorban fiataloknak ajánlott olvasmány. Az Olcsó Könyvtár sorozatban jelent meg, talá

Halál az arénában... Ángel Maria de Lera a nálunk kevésbé ismert spanyol írók közé tartozik. Könyvelő volt az istenadta, de emellett remek regényeket írt, erre jó példa A félelem harsonái című könyv, mely a spanyol falvak nyomorát, szegénységét, a spanyolországi élet kilátástalanságát beszéli el, két torreádor sorsán keresztül. Rafa, a Vékonydonga és barátja, Olajos, egy falu Szent Jakab napi bikaviadalára érkeznek, hogy megvívjanak egy meglehetősen rossz állattal. A Vékonydonga meghal, mert óvatlanul egy szép lányra kacsint viadal közben. De Lera zsenialitása abban áll, hogy itt nem marad abba a történet, hanem tovább beszéli az életben maradt társ, a csúnyaarcú Olajos sorsát. Remek bikaviadalos könyv, elég régen adták ki, érdemes lenne a kiadóknak újra próbálkozniuk...

A Magyar Nemzet 2017.április 10-i számának tartalmából: Kb. 80 ezer ember tüntetett a CEU mellett, arra kérték Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a felsőoktatást módosító törvényt- Csányi Sándor húsipari érdekeltségei veszélybe kerültek- Nagyon kevesen jelentkeznek az egyetemek természettudományi képzéseire- Habony Árpád médiabirodalmához csatolná a Sláger Rádiót- Interjú Eperjes Károllyal- Romániában szűkítenék a szociális segélyre jogosultak körét- Egyiptomban merényletet követtek el keresztények ellen. 

Az irodalmi legenda,Ernest Hemingway könyvét az teszi aktuálissá, hogy manapság már alig rendeznek bikaviadalokat. Az állatvédők tiltakozásának engedett a spanyol és a mexikói kormány, betiltotta a " barbár" szokást, így aztán odalett a tradicionális latin életforma igen fontos eleme. A Halál délután című könyv tehát inkább múltidézés, egy véres század mementója. Maga az elbeszélés igazi "hemingwayes", nem túl feszes, inkább a környezet -ábrázolás részletességére illetve a dialógusok velős, tömör megformázására koncentrál. Megismerjük a spanyol életformát és a híres matadorokat. Egyébként beszélgettem egy spanyol ismerősömmel, ő nem szereti Hemingwayt, mert szerinte túl egyoldalú képet fest Spanyolországról. Akkor most mi az igazság? 

Röviden összefoglalva, némi kritikai éllel: az önmagát rettenetesen túlíró, már-már grafomán Honoré de Balzac ezen könyve, a Modeste Mignon, érthetetlen, zagyva, unalmas, és ami a legmeglepőbb- a legkevésbé sem realista. Akik bele vannak kukulva a francia realizmusba, netán ebből írják a doktorit, azok rágják át magukat rajta, de a többieknek nem érdemes. Van jobb, még Balzactól is.