Bejegyzések

História, 2002/2.

A História sokáig a magyar történettudomány elsőszámú ismeretterjesztő folyóirata volt, azóta sajnos megszűnt. A 2002/2. szám tartalmából: - Atlantisz valóban ott volt, ahol az ókori görög történetírók sejtették, azaz Gibraltár közelében? - Megtalálták Eldorádót: valójában egy király neve volt, aki aranyporral kente be testét. - Széchenyi István a korszak arisztokrata társadalmában igazi különcnek számított. Színes ruhákat hordott, és szerette hölgyeket. - Az akkor emigrációban élő Benes elnök már 1941-ben felvetette, hogy ki kellene telepíteni Csehszlovákiából a magyarokat és a németeket, és homogén nemzetállamot létrehozni. - Sztálin biztatta a cseheket: itt a jó alkalom és megszabadulhatnak a magyaroktól. - A Magyarországra érkező szlovák propagandisták jobb élet reményével csábították a nálunk élő szlovákokat Csehszlovákiába. A lakosságcsere-egyezmény kifejezetten előnytelen volt Magyarországra nézve. xxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területé

H. Jagersma: Izrael története

Ez a könyv két kötetből áll. Az első kötet címe:Izrael története az ószövetségi korban. Olvashatunk a itt a bibliai és az egyéb közel-keleti forrásokról, a héberek valószínű eredetéről, Dávid királyról, akinek uralkodását a zsidó történelem csúcspontjának nevezi, Salamon király csodás építkezéseiről. Külön fejezet foglalkozik a kettészakadt ország történetével, bebizonyítva, hogy Izrael és Júda sem csak bálványimádó királyokat tudott felmutatni, voltak közöttük tehetséges uralkodók is. Az első kötet a perzsa birodalom hanyatlásával zárul. A második kötet címe: Izrael története 2. Nagy Sándortól Bar Kochbáig. Azt gondolom, hogy minden európai Olvasó Jézusra és korára kíváncsi leginkább, itt a Szerző ( mivel hatalmas ennek a kornak a szakirodalma) az egymással ellentétes nézeteket ütközteti. Véleményem szerint célszerűbb lett volna ennek a kornak többet áldozni a terjedelemből. Ettől eltekintve kiváló, szakmailag elkéepsztően magas színvonalú könyvről van szó, melyet nyugodt szívvel aj

Nora Roberts: Vetélytársak

Amikor Nora Roberts bestsellerei felbukkantak a magyar könyvpiacon, sokan csak legyintettek: á, itt egy újabb amerikai sikeríró, valószínűleg még a két évet sem éri meg. Aztán egyre több Olvasó nyilvánította ki azon szándékát, miszerint Nora Robertset kíván olvasni, és a hölgy mára a magyar nemzetközi bestseller-irodalom meghatározó alakjává ( ha ugyan nem elsőszámú szereplőjévé) vált. Vizsgáljuk meg, miben áll Nora Roberts titka, például a Vetélytársak című regényén keresztül! Miért is szerethető ez a könyv? 1. A cselekmény csak annyira változatos, amit még egy klasszikus krimin edződött Olvasó elbír. fordulat és felismerés egymást követi, de mindig mederben van tartva a cselekményt. 2.  A bűnügyi és szerelmi szál folyton egybefonódik,  egyik értelmezhetetlen a másik nélkül. A Vetélytársakban a brutális gyilkosság felderítése legalább olyan izgalmas, mint a két fiatal, Laura és Matthew szerelmének alakulása. Ahogy haladunk előre a nyomozással, a szerelem egyre inkább beteljesedik

John Woodward: Szuperrovarok

Nem sokat tudunk a rovarokról, pedig tudósok szerint az ízeltlábúak a Föld királyai. Mindenhol ott vannak, a forró trópusoktól a jéghideg Antarktiszig. A zoológusok kb. 100 000 rovarfajt nem is azonosítottak. John Woodward: Szuperrovarok című könyvéből kiderül, hogy a már ismert fajok között is vannak olyanok, melyek teljesen egyedi módon vadásznak, párosodnak, esznek, vagy éppen külsejükkel rínak ki környezetükből. Van, amelyik mérgező folyadékot spriccel ellenségére, úgy tartja távol a riválisokat. Van, amelyik évekig lárvaállapotban él a föld alatt, amikor aztán kibújik, elképesztő zabálásba kezd. Van ,amelyik elképesztően hosszú nyelvével próbál érvényesülni. Van ,amelyik óriás, van, amelyik mikroszkopikus törpe, és mégis nagyon veszélyes. Van, amelyik egy napig él, van, amelyik hosszú évekig. A rovarok- és tágabb értelemben az ízeltlábúak- éppen attól váltak a Föld bolygó legsikeresebb élőlényeivé, hogy rendkívül változatosak, és életformájukat, táplálékszerzésüket tekintve ropp

Szuhay Péter: Sosem lesz Cigányország

Pedig mi mindent megtettünk... Amint az Szuhay Péter könyvéből kiderül, még azt a kockázatos lépést is meghúzta a kétegyházi önkormányzat, hogy cigány pedellusokat alkalmazott a helyi iskolában ( pedagógiai asszisztens munkakörben), csakhogy ezen munkaerők nem váltak be, egy részük önként lelépett, más részüket el kellett küldeni. És ezzel a röpke ténnyel válik világossá, miért nem lesz itt soha Cigányország: az érintettek nem akarnak beilleszkedni, a magyar többség pedig intoleránssá vált, pontosabban: eleve gyanakvóvá. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ki kezdte a csatát? Azt gondolom, Szuhay Péter témaválasztása már jelzi, mit is gondol erről az író.Annak ellenére igaz ez, hogy Szuhay messze nagyobb látkörűnek bizonyul, mint az ezredforduló jelszó-skandáló liberálisai. Jó könyv ez, bár nem nagyon szeretünk olvasni a cigányokról- talán azért, mert rossz a lelkiismeret. Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy nem tettünk meg mindent az integráció érdekében. Sokan, fől

Igaz Dóra: Az első bé hörcsöge

A magyar gyermekkönyv-kiadás nemzetközi szinten is jól teljesít. Gyermekkönyveink többségének színvonala magasan felülmúlja az európai átlagot, ráadásul a magyar Szerzőkre NEM jellemző a Nyugat-Európában polkorrektség és tolerancia címszó alatt megjelenő, sokszor teljesen intoleráns és vad stílus. Nálunk a gyerekkönyvek átlagos, normális, olvasni akaró gyerekeknek szólnak. Igaz Dóra könyvei sem jelentenek ez alól kivételt. Rendkívül finom, ízléses, mondhatni: keresztény szellemű könyvekről van szó. Az első bé hörcsöge például kifejezetten arra sugall, hogy órán jól kell viselkedni, szeretni kell az állatokat, fontos a barátság, stb. Igaz Dóra hagyományos értékeket jelenít meg, remek illusztrációkkal, modern környezetben. Ajánljuk mindazoknak a gyerekeknek, akik jól akarnak szórakozni, és mindazoknak a szülőknek, akik nyugodtak akarnak lenni afelől, hogy jó kézben van a gyerek, amíg olvas. A hörcsögök viszont nagyon megosztó állatok: van, aki szereti őket, van, aki nem. ( Pozsonyi

Bart István: Amerikai-magyar kulturális szótár

Nem értjük az amerikai kultúrát, s erre csak halvány vigasz, hogy ők se értenek bennünket. Bart István könyve, az Amerikai-magyar kulturális szótár, elősegítheti a két nép közeledését, már amennyiben akad egyeten amerikai, aki hajlandó elolvasni... Megtudhatjuk, mely államokat nevezik Dairy Beltnek, mely csapatok szerepelnek a profi baseball-ligában, mi is az a leger-sör, ki volt valójában Rin-tin-tin( kutya volt), mi is az digest, és miért szereti annyira az amerikai kertvárosi középosztály, mi a címe az álarcos hős kalandjait bemutató westernfilm-sorozatnak, mit ünnepelnek Hawaii szigetein a luau alkalmával, miért örvend akkora tekintélynek a Phi Béta Kappa klub, és még sok minden mást az amerikai történelemrő, irodalomról, zenéről, gasztronómiáról, sportról. Valójában ez a könyv olyan magyaroknak készült ( különös tekintettel a diákokra), akik hosszabb ideig szeretnének élni az Amerikai Egyesült Államokban, és nem akarják, hogy ott kint, azok a rettenetes emberek, hülyének nézzék ő