Könyvekről mindenkinek

Turczi István fiatalkori regénye először 1987-ben jelent meg, azóta már a harmadik kiadás is piacra került. Valahogy, úgy érzem, ez a könyv mégsem kapta meg a neki méltán járó kritikai és közönségvisszhangot. Pedig nagyszerű olvasmányélmény, különösen azok számára, akik jártak vagy éppen most járnak egyetemre. A Mennyei egyetem ( az ELTE) voltaképpen egy gyűjtőhely, ahová az ország minden részéből érkeznek fiatalok, hogy megvalósítsák álmaikat. Mennyi különböző karakter! A vidéki fiú, a csajozós macsó, a jó tanár, a rossz tanár, a félős, az okos, a buta- Turczi István mindet-mindet remekül, sok humorral, empátiával ábrázolja. A sok nyelvi játék, leleményesség mögött tehát egy kész kis magyar szociológia rejlik. Íme, ezek voltak a nyolcvanas évek magyar fiataljai, tanárai, csajok és srácok, felnőni vágyók és örök gyerekek. Szerintem ezt a könyvet jobban út kellene ültetni legalábbis az irodalmi köztudatba, például úgy, hogy a mai egyetemek modern irodalmi kurzusain, kötelező irodalomn

Hát.. ez itt tényleg Új. Az É.kiss-Kiefer-Siptár szerzőhármas egyetemi tankönyve teljesen más szemlélettel közelít tárgyához, mint a középiskolai oktatás. Az a magyar nyelvtan, amit a legtöbben ismerünk, alulról építkezik: betű/hang-szótag- szó- szószerkezet- mondat- szövegrész- szöveg. Az Új magyar nyelvtan című könyv megfordítja a sorrendet: a mondat lesz a nyelv kulcsa, minden nyelvi jelenséget a mondatból vezetnek le a szerzők. Nem elsősrban fő- és mellékmondatra, hanem topikra és paradigmára osztják a mondatokat ( mindemellett tárgyalják a fő- és mellékmondatokat is, de teljesen új személettel). Behatóan foglalkoznak a szavakkal is, a korábban megszokott rendszerben tárgyalják például az esetragokat. A képzett szavaknál viszont a képzés, mint fuknció kerül előtérbe, nem pedig az, hogy a képzett szó melyik alapszófajra hasonlít. Az Új magyar nyelvtan például szolgáló, követendő kezdeményezés. A tudomány ugyanis, mint minden rendszer, folyamatosan fejlődik. Ennek a fejlődésnek az

Ez egy igencsak személyes hangvételű könyvajánló lesz- dehát blogról van szó, itt a személyesség alapkövetelmény. Szvoren Edina: Verseim című könyve 13 elbeszélést tartalmaz, túlzás nélkül állíthatom:remekműveket. Különös helyzetekbe kerülő átlagemberek történetei ezek, de nem a manapság oly divatos 21.századi groteszk stílusban, hanem élő, eleven módon, a szöveg szinte pereg a szemünk alatt, élvezet és igényesség jellemzi az elbeszéléskötetet. Szó sincs egyenetlen színvonalról: Szvoren Edina a hegycsúcsról indul és ott is marad. A könyvben olvasható mindegyik mű kiállja a legszúrósabb kritikai próbát is. Személyes kedvencem a Látogatók. Elképesztő! Amiért " személyesség"- ről írtam, az a Vettem egy füzetet című elbeszélés. Szóval, ez a úriember, aki a szexuális fantáziáit -és nemcsak azt- krónikás módjára jegyezgeti, hát abban én magamra ismertem. Az 1990-es években tanácsolta azt a pszichológus, hogy tegyek így. Nem mondom, utólag belátom, hogy még gondolatnak is rossz, d

Most, hogy közeledik a karácsony, mindenki aggódik. A háziasszonyok főként azon, jó lesz-e a bejgli. Elek Mária szakácskönyve segít nekik eloszlatni aggodalmaikat. Az Ünnepi édességek legnagyobb erénye, hogy nem akar nagyot, mindenáron különlegeset. Csak egyszerűen bejglit, tortát, éédes péksüteményeket, 44 oldalon csodálatos receptek, családi ünnepekre, karácsonyra, és hát kimek mi az ünnep, a hagyományos magyar konyha elveit és gyakorlatát követve. Ne hagyják ki! Elektra Kiadóház Bt, 2018.

Mivel nem vagyok teológus, nem János Evangéliumáról, vagy a Revideált Új Fordítás  értelmezési nüanszairól szeretnék itt írni. Hanem a könyv formátumáról. Nagyon praktikus dolog így, könyvenként is megjelentetni a Biblia könyveit, ráadásul füzet formájában. Például, ha valamilyen tanítást hallgatok az Igével kapcsolatban és szívesen kiemelnék benne szövegrészeket, vagy teológushallgató lennék és vizsgára készülnek, nagyon jó lenne az ilyesmi. Szóval, gratulálok a Kiadónak,  remek ötlet volt, örülnék ,ha a Biblia minden könyvét, Isten teljes beszédét megjelentetnék így. Magyar Bibliatársulat, 2018.

Jómgam szeretem a krimit. A jó krimit. jó arról olvasni, hogy a bűn elkövetője lelepleződik. Ugyanakkor tudom, hogy a krimi a könyvek rulettje: vagy jó, vagy nagyon rossz. Aki krimit ír, a könyvek világának legnagyobb ragadozóját ingerli fel: a jószerencsét. Ezzel a könyvével Dan Brown nem volt szerencsés. A megtévesztés foka egyszerre akar lenni klasszikus kalandregény, thriller, politikai krimi, egzotikus krimi ( a történet egy része az Északi-sarkkörön játszódik), valamint szerelmesregény. Az eredmény: mindenből egy kicsi, aztán mégis semmise. Olvasunk amerikai politikai összeesküvésről, a NATO-ról, különös kincsleletről, tudományos szenzációról, szökésről, és persze erőszakról, erőszakról, és harmadszor is erőszakról. A kevesebb több lett volna, a halottakat illetően és a műfajt illetve tartalmi síkokat illetően is. Dan Brown annyi cselekményelemet zsúfolt bele párszáz oldalba, ami nagy írók egész életművéhez elegendő. Lehet, hogy a 21.században elmecsiszolódott fiatal olvasónak

Dr. Ágoston Ede kitűnő verseit, elbeszéléseit, riportjait tartalmazó könyve ( Fény és árnyék) a magyar emigráns irodalom egyik érdekes és értékes alkotása. Nincs arra mód, hogy egy ilyen rövid terjedelmű könyvajánlóban a mű egészére kitérjünk, inkább egyetlen szöveget emelnék ki a rendkívül sokszínű és magas színvonalú termésből. Dr. Ágoston Ede feldolgozza az 1903-ban, a kárpátaljai Szuhabaranka faluban történeteket. Ez év karácsonyán Petrovszki Dénes földműves eltűnt. Mégpedig úgy tűnt el, hogy lejött érte egy nagy, fényes " valami", mely körül különös " alakok" mozogtak, és elragadták Petrovszki Dénes földművest. Az esetet kivizsgálta a bíróság, bűncselekményre utaló jelet nem talált. Az esetre az 1950-es évektől lecsapott a sajtó. Mégpedig az UFO-sajtó. Azt találták ki, hogy biztosan az 1903-as szuhabaranka-i esemény volt a világ első UFO-emberrablása. Az olvasottak alapján nekem más a véleményem. Szerintem Petrovszki Dénest az angyalok ragadták el, méghozzá