Könyvekről mindenkinek

 Nagy András kitűnő, eredeti kutatómunkán alapuló történelmi témájú könyve arról szól, miként viszonyult az ENSZ az 1956-os magyar forradalom- és szabadságharchoz. Ez a legteljesebb monográfia, amit erről a témáról magyar nyelven írtak. Ebben a könyvajánlóban azokat a főbb csomópontokat írjuk le- ezzel ajánlva ezt a kitűnő könyvet- melyek meghatározók voltak Magyarország és az ENSZ 1956-1963. közötti kapcsolatában.  - Magyarország már az 1950-es években, ahogy ma mondanánk, lobbizott azért, hogy vegyék fel az ENSZ-be. Ez 1955-ben történt meg. A magyar vezetés ugyanakkor- talán szovjet instrukcióra- a világszervezetet a hidegháború egyik frontjának tekintette, telerakta a magyar ENSZ-delegációt titkosszolgálati emberekkel, illetve az Amerikában élő magyarok közül is számtalan személyt próbáltak beszervezni.  - Az 1956-os forradalom kitörése, majd leverése után a magyar kormány mindvégig azt hangoztatta, hogy az egész eseménysorozat belügy. Nem engedték meghallgatni az emigrációban élő K

 Toni Morrison amerikai írónő, az 1993. év irodalmi Nobel-díjasa. Regényeiben remekül ötvözi a társadalomábrázolást a költői magaslatokra emelt pszichológiai elemzésekkel. Az igazi sikert a Nagyonkék c. regénye hozta meg számára.  A huszadik század közepén járunk, egy meglehetősen szegény amerikai kisvárosban, ahol mindenféle nemzetiség lakik, leginkább azonban afroamerikaiak. A regény főhőse egy kislány, bizonyos Pecola. Meglehetősen rossz családi körülmények között él, apja masszív alkoholista, agresszíven viselkedik a családjával, édesanyja elméje pedig éppen megbomlóban. A szülők gyakran verekednek. Az apa úgy véli, átok van a családon, mégpedig a csúnyaság. Csúnyának látják magukat, pedig arcuk teljesen átlagos. Pecola is úgy véli, hogy csúnya. Ezért aztán ábrándozni kezd, azt szeretné, ha kék szeme lenne, innen a könyv címe ( Nagyonkék). Azt gondolja, a kék szemtől az egész arca megszépülne. Mivel a családi helyzet tarthatatlanná válik, Pecolát a gyámhatóság elveszi a szüleitől,

 Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) az angol irodalom egyik legsokoldalúbb figurája. Teológus, filozófus, író, közéleti személyiség. No, és nem utolsósorban: krimiíró. Halhatatlan figurája, a morcos-mogorva Brown atya, ma is nemzedékek egymásutánjának szerez izgalmas perceket. 2019-ben a Harmat Kiadó és az Új Ember Kiadó közös vállalkozásaként egy nyolc novellából álló válogatás jelent meg Brown atya történeteiből. Mindegyikről nem szeretnénk írni, túllépné a terjedelmi kereteket, inkább csak kiválasztjuk a kedvenceinket, felvillantunk belőlük egy vonást, hogy ezzel csináljunk kedvet a könyv alaposabb olvasásához. Az Apolló szeme című történet egy vallási szekta világába enged betekintést. A különös vallás még különösebb főpapja minden nap kiáll a felhőkarcoló teraszára, és imával ( vagy azzal, amit ő annak nevez) köszönti a várost. Egy ilyen ima közben tragikus baleset történik:az alatta lévő emeletről kiesik egy üzletasszony. Brown atya azonnal gyilkosságra gyanakszik. Több indíték

 Az 1970-es évek végétől- az 1980-as évek közepétől kezdve a magyar irodalom termése mennyiségileg megsokszorozódott. Ezt a megsokszorozódást azonban nem követte a Kiadók marketing-kapacitásának növekedése.Nagyon sok olyan, jó színvonalú regény, verseskötet és minden egyébfajta könyv jelent meg, amelyet a Kiadók már nem tudtak kellőképpen menedzselni, így aztán elsikkadtak az utókor emlékezetében. Az egyik ilyen könyv Baráth Tibor:A szörnyeteg című műve. Műfaját tekintve leginkább történelmi-lélektani-bűnügyi regényként definiálhatnánk. A történelmi idő:a második világháború vége, valamikor 1945-46. Helyszín: Magyarország, a Hernád völgye. Minden zavaros, és mindenki szegény. A Magyar Kommunista párt ugyanakkor már meghirdette a földosztást. A falusiak nagyon örülnek a földnek, évszázados álmuk teljesül ezzel. A tanyasiak azonban nem akarnak földet: még emlékeznek 1919-20-ra, amikor is a visszatérő földesúr megbotoztatta azokat a parasztokat, akik elfogadtak egy talpalatnyit a birtokáb

 Ernst Mayr napjaink egyik legjelesebb evolúcióbiológusa, kutatónemzedékek mentora, tanítója. A Mi az evolúció? című könyv az érdeklődő laikusok számára foglalja össze a darwini evolúció lényegét- ami nem is olyan egyszerű, mint azt sokan hinnék.  Előrebocsátjuk: Mayr meggyőződéses evolucionista, de tiszteletben tartja mindenki hitét. Nagyon sokan még mindig azt hiszik, hogy az evolúció egysége a faj: megjelenik valahol valami kis mutáció, az elterjed, és abból rögtön új faj keletkezik. Ezt hívják transzmutacionista vagy- szerintem kifejezőbb szóval- szaltacionista evolúciónak. Ez az evolúciónak az a meghaladott elmélete, amelyre keresztény fundamentalista egyházak is előszeretettel hivatkoznak, amikor elutasítják az evolúció tanát, helyette az isteni teremtéselméletet " preferálva". Csakhogy- mint arra Mayr könyvében több helyen is rámutat- ezt a fajta evolúciós elméletet a biológia tudománya már az 1940-es években meghaladta. Ekkor, az 1940-es években jött létre az ún. &quo

 Manapság mindennek van saját stratégiája. A háborúnak, az üzletnek, a fogyasztásnak, de még a magánéletnek is. Lawrence Freedman kitűnő könyvéből kiderül, hogy nem volt ez mindig így, s még ma is akadnak, akik bizonyos szituációkban nem alkotnak stratégiát. Freedman nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy áttekinti a stratégiai gondolkodás történetét a hadászatban, a politikában,az üzleti életben és társadalomtudományban. Az eredmény egy interdiszciplináris, történészek, közgazdászok, társadalomtudósok számára igencsak érdekfeszítő, monumentális méretű monográfia lett.  Megtudhatjuk, hogyan született meg az ókori világban a stratégia fogalma, igaz-e az, hogy a stratégia tkp. taktikákból áll össze. Meglátjuk, milyen stratégiát alkalmazott Athén a perzsák ellen, illetve a déloszi szövetség a peloponnésszoszi szövetség ellen. Feltehetjük a kérdés:Niccolo Macchiavelli  esetében beszélhetünk-e hatalmi stratégiáról, vagy egyszerűen csak alkalmi,  érdekvezérelt hatalmi játszmák sorozatát tárj

 A könyv alcíme:Egészség, gazdagság és az egyenlőtlenségek eredete. Angus Deaton, aki 2015-ben közgzdasági Nobel-díjat kapott, A nagy szökés című könyvében egyedülálló koncepció alapján keres magyarázatot a következő kérdésekre: - Miért gazdagabb, fejlettebb az egyik nemzet, mint a másik? - Miért jobb az egyik ember életminősége, mint a másiké? - Hogyan és miért tudnak egyes elmaradott országok felzárkózni az élvonalbeliekhez, míg másoknak ez nem sikerül? Deaton koncepciója az, hogy együttesen vizsgál két, az életminőség szempontjából nagyon fontos tényezőt ( ezzel egyedülálló a közgazdasági szakirodalomban): - anyagi fejlettség, nemzeti jövedelem - egészségügy, várható élettartam.  Megállapíthatjuk, hogy a kettő nem mindig korreleváns.  Megtudhajuk, mit is mér valójában a GDP, a GNP, és miért alkalmas minden másnál jobban a GDP PPP az egyenlőtlenségek mérésére. Megismerkedünk- ha még nem tettük- a logaritmikus skálával, nem is olyan ördöngősség. Egybevetjük a különböző országok boldog