Könyvekről mindenkinek

Természetesen alcíme is van ennek a könyvnek:Korabeli stratégiák, populáris mítoszok,  és ezek utóélete. O.Réti Zsófia:Nekünk nyolcvan: Közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez című könyvében arra keresi a választ, hogyan hatnak az 1980-as évek kulturális emlékei?/toposzai?/mítoszai? a későbbi korok emlékezetére. Nagyon gazdag, nézőpontjaiban nagyon széleskörű könyvről van szó, nem is kívánunk ebben a könyvajánlóban mindenen pontról pontra végigmenni, inkább csak egy-két fontos kérdéssel kapcsolatban mondaná el szerény véleményét a recenzens. Nagyon fontos kérdés: tekinthető-e egységes művelődéstörténeti korszaknak a nyolcvanas évek? Véleményem szerint igen, Magyarországon mindenképp. A " reformszellem" ugyanis ekkor vált láthatóvá a legtöbb ember számára, mégpedig azáltal, hogy a korábban mostohafiúként kezelt (vagyis inkább lekezelt), tűrt-tiltott populáris kultúra ekkor, az 1980-as években kap polgárjogot, terjed el széleskörben. Antal Imre és Kudlik J

 Jesmyn Ward az új amerikai író-generáció kitűnő képviselője.,1977-ben született.Hallgasd a holtak énekét! című könyve igen magas színvonalú szépirodalom, a 21.század egyik irodalmi bestsellere. Nemcsak Amerikában, de Európában is igen népszerű könyv. Szokásuknhoz híven, egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz. A cím azt fejezi ki, hogy mindig, minden körülmények között oda kell figyelnünk múltunkra, őseink emlékét ápolni kell. A történet egy szegény sorsú fekete amerikai családról szól. A hetvenhez már közel járó Papa közülük a legaktívabb, mindent megcsinál a farmon és az erdőben, amit kell, gondozza a kecskéket, a disznókat. Felesége, mama, rákos, valószínűleg végstádiumban, de a család nem küldi őt hospice-házban, mert ott akarnak lenni mellette, segíteni a szenvedésében. Lánya, Léonie, felelőtlen, hanyag életet él, nem kerülik el a kábítószerek sem, az sem érdekli, hogy már két gyermeke is van: a kamaszodó Jojo és a csecsemő Michaela, akit Kaylának is nevezne

 Csizmadia Ervin:Milyen Magyarország? Milyen Európa? Magyar politikai gondolkodók 1900-1945 meglehetősen hosszú címet viselő politikatudományi könyve szemelvényeket közöl az 1900-és 1945 között politikaelmélettel foglalkozó szerzők, gondolkodók műveiből. Akadnak közöttük ma is ismert nevek, meg olyanok is, akiket az utókor elfeledett. Néhány rövid felvillanást kínálnnák ebből a könyvből, kedvcsinálóként a mélyebb, alaposabb olvasáshoz.  Krisztics Sándor:Elméleti és gyakorlati politika című írása azt vizsgálja, milyen szerepe van a inennapokban a politikának. Szerinte a közéletben elmélet és gyakolrat viszonya kölcsönös, inspirálják egymást.Krisztics rendkívül fontosnak tartja a polgári közvélemény kialakítását, fejlesztését. Idézi Lincoln Ábrahámot, aki szerint közvéleménnyel szemben semmit nem lehet tenni , általa viszont nagyon sokat. Politikaelméletre Krisztics szerint azért is szükség van, mert az egymással polemizáló elméleti irányzatok hozzájárulnjak a fogalmak, a szaknyelv ponto

 Schmidt Attila könyveit az 1970-es-1980-as évek olvasóközönsége valósággal falta. Nem csoda:valódi bűnügyeket tartalmaztak ezek a könyvek, közérthető nyelven, a nevek és helyszínek megváltoztatásával. A Háromszor halálra ítélve című könyv alapja is egy valódi bűntény, no meg az azt követő, nem mindig dicsőséges nyomozás. Egy rövid spilert közlünk a könyvről, egyébként minden krimirajongónak ajánljuk.  Kezdődjön! Egy Kőrisfalva nevű településen brutális gyilkosság történik. Korcsog Ignác, aki Pesten dolgozik és hetente egyszer jár haza a falujába, azon a vasárnapon úgy dönt, egy kicsit eliszogat a helyi kocsmában, majd izgatott lélekkel hazaindul, hogy lássa feleségét és gyermekeit. Csakhogy mindhárman vérbe fagyva fekszenek a házban. A borzalmas gyilkosság nyomozására a rendőrség legjobb nyomozóit vetné be, csakhogy Dr.Kormos ezredes, a tévéműsorokból is ismert öreg róka, legendás nyomozó, szívrohamot kap. Így a nyomozást a rendkívül ambíciózus Móricz hadnagy veszi át. Mindig törekszi

Világunkban nagyon sok a rosszul működő család, párkapcsolat. Legtöbbször ennek az az oka, hogy nem rendelkezünk kellő önismerettel. L.Stipkovits Erika: Mi, együtt. Családi kapcsolataink pszichológiája című, kitűnő könyvében nagyon hasznos tanácsokat, példákat olvashatunk arról, hogyan mennek tönkre emberi kapcsolataink és hogyan lehet helyreállítani azokat. Az alábbi nagy témakörök köré szerveződik a könyv szövege: -szülő-gyermek kapcsolat a gyermek szemével - párkapcsolat - szülő-gyermek kapcsolat a szülő szemével - nagyszülők viszonya a családtöbbi tagjához - testvéri kapcsolat - az egyén változtatási lehetőségei. L.Stipkovits Erika nagyon hangsúlyozza a felnőtt egyén felelősségét. Mert igaz, hogy sok problémánk gyermekkorunkban gyökerezik, felnőttként mégsem mutogathatunk szüleinkre, nagyszüleinkre, mint " bűneink" elkövetőire. Az egyénnek van lehetősége ( pl.pszichoterápia révén, de más eszközök is adottak) módosítania a családból hozott rossz viselkedésformákat, beidegz

 Fiona Barton könyve nem hagyományos angol típusú krimi, nem csak arról szól, hogy van egy bűntény és el kell kapni a tettest. Az özvegy sokkal inkább azt szeretné bemutatni nekünk, hogyan manipulálja a média a bűnügyek nyomozását, milyen hatalmas nyomást helyez a hozzátartozókra és mindenkire, aki valamilyen kapcsolatban van a tettessel, az áldozattal, vagy annak bármelyik rokonával. Fiona Barton maga is újságíró ( volt, hogy jelenleg még az-e, azt nem tudom), úgyhogy igencsak komoly személyes tapasztalata van a témáról.  Otthonának kertjéből eltűnik egy kislány, a napokat igénybe vevő keresés sem vezet eredményre. A rendőrség arra a következtetésre jut, nagyon helyesen, hogy a lányt elrabolták. Egy idős úr, aki a helyi polgárőr szerepét tölti be, látott egy csaavargókülsejű, hosszú hajú fiatal srácot a környéken kóborolni, elmondása szerint a fickó többször is elhaladt az elrabolt kislány otthona előtt, valamint a parkolóban álló kocsikat nézegette. A rendőrség mindent megtesz, hogy

 Tóth Krisztina publiciszikái, tácanovellái olvashatók e kötetben. Ha valamilyen tematikai-stilisztikai kategóriába kellene ezeket a műveket besorolni, akkor leginkább az annak idején Bertha Bulcsú által művelt publicisztikához hasonlíthatnánk. Nem akar nagyot mondani, nem célja a világmegváltás. Az élet apróbb dolgairól írja le személyes reflexióit: kutyák és macskák, háztartás, edzés a konditeremben, utazás, hajléktalanok, álmok, anya-gyermek kapcsolat, játék, szóval, effélék. minden írást mélységes humánum, a szegényekkel, elesettekkel való együttérzés hat át.Néhány szőlőszemet kiemelnék ebből a gazdag termésből, afféle spoilerként, a szerintem legjobbak közül.  A Moszkva tér egyszerre szól a magyar társadalom, főleg a kisnyugdíjasok lenyomorodásáról, illetve a művészi szabadságról, a kreativitás sokféleségéről. Az emberek menekülni akarnak ebből a szürke valóságból, de lehet, hogy még szomorúbb világba érkeznek.  A Teiresziász számomra azt mondja el, hogy éljünk bár az ókori világb